Iskola

A tanárok depressziója nem személyes ügy

A depresszióban szenvedők panaszait gyakran alábecsülik, holott kiderült, hogy – a WHO adatai szerint – a világ legsúlyosabb egészségügyi problémái közé tartozik. Február 23. a depresszió világnapja volt, ami nem az ünneplésre, hanem a mentális betegségre történő odafigyelésre ad leginkább okot.

A depresszió egy igazán „demokratikus betegség” – minden társadalmi csoportot érint kortól vagy iskolázottságtól függetlenül. A depresszióra mint betegségtípusra még mindig kevés figyelem irányul, és a tüneteit – mint a rossz hangulat, az élni akarás hiánya vagy épp a krónikus fáradtság – gyakran csak modorosságnak, póznak, hisztinek tekintik.

A depresszió tünetei

A hangulatzavart előfordulása nagyon gyakori az egész világon. Már 10 éves korban is jelentkezhet, de helyes diagnózist esetenként csak évek múltán lehetséges adni.

A diagnózis felállításához az alább felsoroltak közül legalább 5 tünetnek szükséges fennállnia legalább 2 héten át:

A nap legnagyobb részében levert hangulata van.

Örömtelen, érdektelen.

Túl sokat, vagy túl keveset eszik amely testsúly növekedést, vagy testsúly csökkenést eredményezi.

Álmatlanság, aluszékonyság, alvászavar jellemzi.

Feleslegesnek érzi magát. Ok nélküli bűntudat érzése van.

Nehezen koncentrál, gondolkodási és tanulási képessége csökken.

Öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai támadnak. (Öngyilkosságot is megkísérelhet.)

Más pszichés tünetek, mint szorongás, pánik, személyiség zavarok stb. is  társulhatnak hozzá. Különböző testi betegségek kísérhetik. Leggyakrabban kognitív-viselkedésterápiával gyógyítják, de esetenként gyógyszeres kezelés is szükséges lehet egy ideig - magyarázza Dr. Szentmiklóssy Margit szakpszichológus, szakpszicoterapeuta a docplanner.hu weboldalon megjelent cikkében.

 

Úgy tűnik, hogy a depresszió jelentős hatással van az élet minőségére, és akadályozzák az egyének normál tevékenységeit. A betegségben szenvedő személy ugyanis a munkahelyi feladatait sem tudja megfelelően ellátni.

Segítségre van szükségük a depressziós pedagógusoknak!

Egy friss kutatás kimutatta, hogy a depressziós tünetekkel küzdő általános iskolás tanárok negatív hatással lehetnek egyes diákjaik tanulmányi előmenetelére.

A vizsgálat során 27 tanárt és 523 harmadikos diákot kísértek figyelemmel Florida nyolc különböző iskolájában. A tanárokat megkérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, mellyel a depresszióra való hajlamukat mérték fel, emellett pedig felvették az óráikat is, hogy megfigyeljék, milyen tanulási környezetet teremtenek ezek a tanárok a kisiskolásaik számára az osztályteremben.

A Child Development című lapban közzétett tanulmányból kiderül, hogy azok a tanárok, akik valamilyen depresszióra utaló tünetet észleltek magukon, például rossz volt az étvágyuk, nyugtalanul aludtak, időnként rájuk tört a sírás vagy elhibázottnak érezték az életüket, általában nem teremtettek olyan igényes környezetet a gyerekek számára, mint azok, akiknél nem jelentkeztek ilyen tünetek. A kutatás emellett arra is rámutatott, hogy főleg azokat érintette a tanár depressziója, illetve az annak következtében jelentkező, kevésbé igényes iskolai környezet, akik matematikából gyengébbek voltak, míg az olvasás képességére nem volt ilyen hatással mindez.

A kutatást vezetője szerint a fentiek alapján egyértelmű, hogy az alsós tanárok depressziója nem csupán személyes ügy, hiszen közvetve a gyerekek tanulására is kihathat. Amerikában az egyik legstresszesebb munka a tanítás, és a tanárok nem mindig kapnak kellő segítséget ahhoz, hogy megküzdjenek a mindennapi stresszel és feszültséggel, ami a munkájukkal jár. (Medipress)

 

A mentális betegségekre fordított egyre mélyülő figyelem ellenére is még mindig fennállnak a téves értelmezések, adódhatnak félreértések, esetenként ez lehet az oka annak, hogy a depressziót helytelenül kezelik. Ne becsüljük alá a környezet szerepét: a szenvedő betegnek segítségre, támogatásra van szüksége.

boldogságóra

Brit szakértők szerint a gyerekeknek minden életkorban szükségük lenne legalább egyórányi „boldogság órára” is a többi tanóra mellett, hogy az iskolára ne csak úgy tekintsenek, mint a számonkérések és vizsgák helyszínére.

Mindezzel azért kezdtek el foglalkozni a szakemberek, mert az utóbbi egy év alatt megháromszorozódott azoknak a diákoknak a száma az országban, akiknek a vizsgáikkal kapcsolatos stresszhelyzetek miatt tanácsadásra kellett menniük, mivel az ezzel járó depresszióval és szorongással nem tudtak megbirkózni. A kutatást készítői változásokat sürgetnének az oktatás területén, hogy az iskolák ne csak írni és olvasni tanítsák meg a gyerekeket, de az életre is készítsék fel őket. Javaslatuk szerint ötéves kortól legalább egy órát azzal kellene tölteni az iskolában, hogy a gyerekek az érzelmeikről beszélgetnek, pozitív életcélokat állítanak fel, és megtanulják, miként lehet megfelelni a mindennap rájuk nehezedő nyomásnak, illetve a közösségi média kihívásainak. A szakemberek úgy vélik, hogy azok az iskolák, amelyek túl nagy terhet tesznek a diákokra, a végén rosszabb eredményeket fognak elérni, ráadásul ártanak is a gyerekeknek. Ideje lenne tehát, hogy az iskolák a vizsgázatás mellett a diákok érzelmi és spirituális igényeire is odafigyeljenek. (Medipress)

 

2015 február 23. Docplanner.hu, Medipress.hu, Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás