Iskola

Házi feladat – mindeközben Svájcban

Egy ideje kint élek a családommal Svájcban, és álmaimban sem gondoltam volna, hogy az oktatásban ilyen is lehet! – itt hagytuk abba tegnap az olvasást...

Két fiam van, az egyik most 2. osztályos, a másik 3.-os. Tavaly még Magyarországon jártak általános iskolába. Jó volt a suli, ez kétségtelen, ám a fent említett gondok ott is fennálltak. Láttam sokszor a gyerekeim szemében a tehetetlen dühöt, az elkeseredettséget, amiért nem lehettek igazán gyerekek. Alig volt idejük játékra, stresszesek voltak, kimerültek. Az iskolában teljesíteni kell, nincs mese. Alsóban sajátítják el a tanulók az alapokat, nem lehet lazsálni. Matematika, írás, olvasás, környezetismeret, idegen nyelv, készségtárgyak – és mindenből komoly követelés. Felmérések, osztályzatok, megpróbáltatások, összehasonlítgatások. Felsőben pedig már a pályaválasztásra készülünk, az évvégi eredmények beleszámítanak a tovább tanulásba. Hihetetlen hatalmas tananyag, és mindent tudni kell. Igazi taposómalom.

Ezzel szemben itt, Svájcban teljesen más minden. Az oktatás gyakorlati alapú, valóban azt tanulják, amit a gyerek hasznosítani is tud. Mindemellett hazajön délben ebédelni a másfél órás szünetben, megebédel, és kb. fél óra alatt megcsinálja a házi feladatát. Utána még van kb. egy fél órája, hogy játsszon, biciklizzen, aztán ha kell, visszamegy még 1 vagy 2 tanórára, ami már sokkal kötetlenebb, mint a délelőtti, olyankor már nem kapnak házi feladatot. Hazajön 15 óra körül, nincs már semmi dolga, csak az, hogy gyerek legyen. A változás pedig hihetetlen. A stresszes, nyugtalan, fáradt gyerekeim kisimultak, mosolyognak, játszanak és élvezik, hogy gyerekek lehetnek. Ezáltal én is kevésbé vagyok stresszes, és sokkal boldogabbak a hétköznapok.

Tudom, hogy a két országot nem lehet összehasonlítani, hiszen nagy gazdasági különbségek vannak, de úgy gondolom, hogy az oktatás efféle megreformálása nem a pénzről szól. Nem azért olyan itt az oktatás, mert gazdaságilag jobban állnak. Nem arról van szó, hogy a gyerekek mindegyike tableten dolgozik a suliban, vagy aranyszövött labdákkal folyik a tesióra, esetleg a kézműves foglalkozás üvegfestésből és agyagozásból áll. Nem. A különbség magában a rendszerben van. A cél itt az, hogy a gyerek jól érezze magát. Az osztálylétszám max. 20 fő, így a pedagógusnak is sokkal könnyebb dolga van. Kevésbé van megkötve a kezük. Ha úgy látja a tanár, hogy a gyerekek fáradtak, akkor kiviszi őket játszani a friss levegőre. Gyerekközpontúak, élményközpontúak. Az oktatás kis mértékben frontális. A motiváció, a figyelemfelkeltés, az érdeklődés fenntartása… Ezek az alapvető kritériumok az általános iskolákban.

Minden ember tudja, hogy ha valamit élvezünk, azt szívesebben csináljuk. Azonban mit lehet abban élvezni, hogy egész nap a gyerekek agyába préselik az újabbnál újabb tananyagot, és mindezek felett még otthon is csak ezzel kell foglalkozniuk. Saját szülői és pedagógusi (és egykori gyermeki) tapasztalataim alapján mindenképpen romboló hatásúnak tartom a sok házi feladatot. Ha kevesebb, és az a kevés is motiválóbb (nem létezik olyan gyerek a világon, akit ne lehetne motiválni), akkor a gyerek sokkal szívesebben jár iskolába. Ha szívesen jár iskolába, jobban odafigyel. Ha jobban odafigyel, sokkal fogékonyabb mindenre, amit hall és lát, pláne, ha az még valami érdekes köntösbe is van bújtatva. Ha fogékonyabb, több dolog megragad és jobban el tudja sajátítani. Tehát nincs is szükség olyan sok házi feladatra. Nincs annál jobb érzés, amikor a szülő azt látja, hogy a gyereke mosolyogva és vidáman megy reggel a suliba, és amikor hazajön, még mindig ugyanolyan vidám és kiegyensúlyozott.

Én ilyennek akarom látni a gyerekeimet, és úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül.

A cik első része itt olvasható!

 
Kölöknet hozzászólások  
(11 hozzászólás) 
2016 október 28.
Adrienne
Kavarodás? Nincs itt semmilyen kavarodás, csak eddig a német rész oktatási szokásait tárgyaltuk. (Sok dologban egyetértenék egyébként "hahó"-val....)
Az tényleg nem igaz, hogy nem ad a svájci(német rész, merthogy én ezt ismerem) oktatás tudást. Csak nem olyat mint a magyar.
Itt nem az a lényeg, hogy a gyerek gondolkodni tanuljon meg. Minek? Munkahelyen sem kell átfogó problémákat megoldani. Jön a másik szakma, vagy a magasabb képzettségű, vagy a főnök és megoldja. De mindenkitől a saját szakmájában a tökéletest várják el, a lehető leggyorsabban!
Ehhez igazodik az oktatás is. Például: másodikban megtanulnak 100-ig számolni, de nem bonyolítják tovább. A neheze a feladatnak abban van, hogy év vége felé elkezdik időre mérni, a legjobb eredményhez pedig max. 2 hiba az elfogadott. (Ez ne lenne stressz? Persze, ha a szülő ezt nem akarja, akkor nem látja.)
Ha le akartam méni a gyerekem logikai gondolkodását, elővettem a magyar másodikos munkafüzetet és megmutattam neki a különböző egyenlőségeket, számfeladatokat és nyitott mondatokat. Na akkor kikerekedett a szeme.
Érdekes az is, ahogy könyvek nélkül tudnak oktatni. Sosem fogom elfelejteni, amikor egyszer kértem az osztályfőnököt, időnként legyen szíves küldje haza a könyveket, hogy felkészüljünk az sok új szóra. Nem tudom melyikünk volt az értetlenebb. Ő mondta meglepve, hogy könyvek nincsenek, én meg azt hittem valamit rosszul értelmeztem abban, amit mondott.Mivel nincs könyv, nincsenek pl. leírva a nyelvtani szabályok sem, a gyerek sosem látja. Mintha nem akarnák megzavarni vele..
Azóta már láttam újságcikket, amelyben kijelentették, azokban a kantonokban jobban teljesítenek a gyerekek, ahol a szabályokat is ismertetik velük.
Viszont kézműves foglalkozásokban verhetetlenek. Vajat készítenek, meg túrót, van ahol saját őrlésű lisztből kenyeret. Horgolnak, táskát készítenek és tolltartót. Ez tényleg élvezetes.
Továbbra is kitartok amellett, hogy a tanerő, azaz a humán erőforrás a helyzet kulcsa. Otthon imádtunk olyan tanárokkal tanulni, akik testre szabták nekünk a tananyagot és maguk is szerették a tantárgyukat, élvezettel oktattak.
2016 október 26.
Gilda
Óriási kavarodás van itt a fejekben a svájci oktatásról sajnos. Már az sem mindegy, hogy a család német, francia vagy olasz nyelvterületen él, mert más a rendszer, más életkortól kötelező az iskola, van ahol maradhatnak az iskolában délben ebédelni (francia rész), van ahol nem... Van ahol heti egyszer kapnak házit és 1 hét múlva kell visszavinni (szintén francia rész), és van ahol napi házi van és még sorolhatnám! 2 gyerekem jár svájci iskolába 4 éves koruktól francia részen. A költözésünk egyik fő szempontja volt, hogy már itt kezdjék az iskolát és nem bántuk meg. Imádják, jól tanulnak... Otthon pedagógusként dolgoztam, ezért elég jól látom szerintem a különbséget! Nem igaz, hogy a svájci iskola nem ad elég tudást, nekem ez a tapasztalatom. Például a 8 éves gyerekem értelmesebben összefoglalva az elektromosság lényegét a tanára után, mint anno az érettségi előtt álló tanítványaim!
2016 június 07.
Adrienne
Mi is Svájcban élünk, nekünk is vannak újabb tapasztalataink.
Amiért itt feszültségmentesebb az oktatás az azért van -véleményem szerint- mert teljesen más az emberek, így a pedagógusok viselkedése is! Ez nem kifejezetten oktatási vívmány, inkább a két ország eltérő szocializációjából adódik. Itt a pedagógus csak akkor szól a gyerekre, ha már vér folyik, vagy viselkedése nagymértékben akadályozza a közérdeket. Ettől a gyerekek teljesen elszabadultak és magyar szemmel teljesen elszabadultak.
Hogy lenne szabad idejük? Most kaptuk meg a harmadikos órarendet. Háromszor kell visszamenni délután, ebből kétszer 3-ig tart az oktatás, egyszer 4-ig! Halló! Magyarországon 4-ig a napközi tart! Az már mellékesen teszem hozzá, minden ilyen nap 4 km gyaloglást jelent(nálunk), ha otthon ebédel a gyerek.
Stresszmentes lenne a tanulás házi feladat nélkül? Most másodikos a kislányom, a kulya volt a téma környezetből, megtanulandó 19 oldallal! Pedagógus látta előre, nem fogják tudni átvenni órán, teszt előtt hazaküldte egy héttel, legyen idő memorizálni szülői segédlettel. Kislányomnak jó feje van, de neki kellett ugranunk néhányszor..
Írás és nyelvtan: otthon elsőben megtanulnak írni. Másodikban megtanulnak helyesen írni. A magyar nyelvtan minden szabályát részletesen véve. Itt Svájcban mondatot elemeznek(!) a helyesírás elsajátítása mellett.
Hol vannak a gyerekek jobban leterhelve??
2016 április 30.
 
yógypedagógus végzettséggel keresek ,olyan Svájcban élő családot, aki halmozottan fogyatékkal élő gyermeke mellé keres, szakmai tapasztalattal, segítséget. A német nyelvet még most kezdtem, beszélek románul, angolul. Lehet román, magyar vagy külföldi család. Szeretnék egy évre szerződést kötni velük és szeretném ha német vagy francia esetleg olasz tanfolyamot biztosítanának. Email címem: jogabeka9@gmail.com
2016 április 21.
hahó
Sok dologról nem tesz említést a cikk írója. Pl.: 4 éves kortól kötelező suli. Nem ovi, suli: írni tanulnak, meg a betűket, számolni, stb. És különböző viselkedés-manipuláló gyakorlatokat végeztetnek a gyerekekkel. Olyan dolgokat, amelyeknek egyedüli célja az engedelmesség és a szabálykövetés internalizálása, valamint a konformizált, közösségi ember létrehozása, az individualizálódás megakadályozása révén. A svájci iskola az amerikait másolja és hasonlóan buta, felszínes embereket termel ki a rendszer. A diák-öngyilkosságokról is lehetne beszélni... A gyerekek állítólag (a szülők szerint) szeretik itt a sulit, én viszont azt látom, hogy a gyerekek 1, koravének, 2, érzéketlenek, 3, egyáltalán nem tolerálják a másságot, vagyis semmit nem tudnak kezdeni egy olyan gyerekkel, aki nem pontosan ugyanúgy szocializálódott, mint ők, 4, hiperaktívak, figyelemzavarosak, 5, erősen traumatizáltak, ami elveszett gyerekkor esetében "normális".
Svájcnak baromi jó a marketingje, és szép a máz, de ezen túlmenően egy hideg, rideg, felszínes, számító, elidegenedett társadalom. Semmi életszínvonal nincs, hiszen miféle életszínvonal az, ahol 3 hónapos csecsemőket adnak rutinszerűen bölcsibe, mert ennyi a Gyes...? Nincsenek valódi értékek, nincs család, csak az állam és az intézmények kultuszszerű imádata. "Demokrácia"... Na persze. Aki emberi életre vágyik, valódi értékekkel, ritkán marad meg itt hosszú távon.
2015 június 10.
J. Erzsébet
Kedves Zoli! Közvetlen Zürich mellett élünk, egy itt valóban falunak nevezett helységben, ám a Magyarországon lévő városok megirigyelhetnék azt, ami itt van, de most nem is ez volt a téma. Nem tudom, hol olvastad, hogy azt írtam, itt nem kell tanulni. Dehogynem kell! Ám nem mindegy, hogyan áll az egész oktatási rendszer a gyerekekhez. Magyarországon sajnos épp a gyerek az, ami a felesleges rossz az oktatásban. Semmi, ami mostanában történik, semmi sem szolgálja a javukat. Ahogy a pedagógusokét sem. Hogy otthon okosabbak lennének a gyerekek? Nos, ezzel is vitába szállnék. Attól okos valaki, hogy felesleges lexikális tudást halmoznak a fejébe, vagy attól, hogy könnyebben eligazodik a világban, az életre nevelik, hasznos/használható dolgokat tanul? Én az utóbbira szavaznék. Magyarországon olyan hatalmas mennyiségű tudáshalmazt erőltetnek a gyerekekbe, hogy nem is csoda, az igazán lényeges dolgok elsikkadnak a lényegtelenek között. Fogadok, ha 100 magyar gyerektől megkérdezzük, a nevesebb napok milyen események évfordulói (pl. 1848. márc. 15, vagy 1956. október 23, vagy az aradi vértanúk és a 48-as események milyen kapcsolatban állnak...stb) közülük ha 10-en tudnák, akkor az már egy jó arány. És nem azért, mert buták lennének, vagy nem tanultak róla, hanem azért, mert ez csak 2-3 a több ezer adat között. Egyszóval nem az a jó oktatási rendszer, ahol a gyereknek nem kell tanulni, és lébecolhat, hanem az, ahol a gyerek maga áll az oktatás középpontjában, és olyan dolgokra tanítják őket, amit majd a későbbiekben is használhat, alkalmazhat. Egyébként van olyan barátom, akinek Zürichbe jár iskolába a gyereke, és ott is így működnek a dolgok, ahogy fentebb leírtam. Nem akarom senkivel azt elhitetni, hogy itt kolbászból van a kerítés, és minden szuper könnyű és happy, mert nem így van. Ám ha a gyerekeim szemén át nézem az oktatási rendszert, akkor igenis jól működik a rendszer, mert a gyerekeim gyerekek tudnak maradni, míg otthon, Magyarországon láttam is, meg azóta is hallom, hogy az iskola hatalmas nyűg lett mind gyerek, mind szülő, mind pedagógus számára. És azt hiszem, hogy itt pontosan ez a lényeg!
2015 április 10.
zoli
Hán nem tudom mit szoljak ehez a cikkhez. Valami kis faluba laknak? Mer nálam már 92be nem igy volt.mer tanulni kellet és voltunk 25en 30an. Most meg mèg hozzá jön hogy sokkal többen vannak mint anNo, fölleg a külföldiböl. És itt is 7.töl 9.ig felkészülés/munka választás pájazás. Az igaz hogy magyarban sokkal töbett tanulnak a gyerekek, de sokkal okosabbak is mint itt!
2015 április 10.
Mária
Ebben a cikkben is sajnos rögtön azt kell kiemelni, miért NEM valósítható meg nálunk a módszer!!! A hangsúly nem azon van, hogy délben haza tudnak e menni a gyerekek!!!!
Mire épül az oktatás? Lexikális tudás,- nálunk, és a mai gyerekek több mint a fele azt sem tudja középiskolában, hol él a világban!!!
2015 április 10.
Lehel
Erre való minálunk a waldorf suli :)
2015 április 09.
Gabi957
.....és sajnos sok egyéb vonzatot nem is tudtok otthon....mennyi stressz és pénz egy szülőnek megszervezni, hogy a gyerek hova menjen enni, mert ugye itt is dolgoznak az emberek és nem tudnak hazamenni "etetni" tehát valakire rá kell bízni a "kölköt" :) Meg még ezer más tényező, amit mi látunk itt. Mitöbb nem véletlen vannak idegenek a gyerekekkel reggeltől estig, mert 3 hónap a "gyes" aztán vagy visszamész dolgozni, vagy keresel később más munkát....hadd ne soroljam. A fenti cikk egy gondolat a sokból, ami az itt élő magyar szülők fejében megfogalmazódott.
2015 április 08.
kaszakatalin@gmail.com
Okos-szép gondolatok, a gyakorlati megvalósítás is remek...DE : hangsúlyozni kell, hogy mindez Svájcban van...és nem egy magyarországi lakótelepi ált.iskolában, ahol a diákok szülei szerencsés esetben - ha van munkájuk-reggel 7-kor már elmennek otthonról és este 6-ra érnek haza. Tehát nincs lehetőségük hazamenni, házi kosztot ebédelni... még látni is, játszani és beszélgetni is csak a hétvégén tudnak velük a szüleik. Szomorú ! A svájci példa követendő lenne, ám még sokáig csak álom marad sok magyar családnak .
Összes hozzászólás (11) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó