IskolaMérés és értékelésPISA

PISA trilógia

1. rész: A 2015. évi PISA eredmények sok ábrával

Már 2012-ben is nagy sokk volt a magyar diákok matematika teljesítményének romlása, de a 2015-ös eredmények alapján úgy tűnik, hogy a szövegértés és a természettudomány terén is beszakadt a magyar tanulók teljesítménye. A sajtó sokat írt már az „eredmények”-ről és megjelentek az első próbálkozások is arra, hogy megértsük, mi is történik. Három részes cikksorozatunkban mi is röviden bemutatjuk a legfőbb tendenciákat, de utána megpróbálunk reagálni a kormányzati reakciókra a tények segítségével, majd a legutolsó részben bemutatunk néhány olyan európai országot, akik jól csinálják, vagy ami talán még érdekesebb, velünk ellentétben sikerült a mélypontról elmozdulniuk.

 

Természettudomány – a magyar diákok körében a legnagyobb mértékű a teljesítmény csökkenése

A természettudományos területen a magyar diákok teljesítménye romlott átlagosan az egyik legnagyobb mértékben 2006 és 2015 között.

A 2015-ös PISA mérés  kiemelt területe a természettudomány volt, s ezen a szingapúri lányok és fiúk teljesítettek magasan a legjobban. Miközben a mérésben résztvevő országok többségében az eredmények stagnáltak 2006 és 2015 között, jelentősebb fejlődés az átlagos tesztpontszámban csak Kolumbiában, Izraelben, Makaóban (Kína), Portugáliában, Katarban és Romániában volt megfigyelhető, addig Magyarország a PISA mérések történetében is kiemelkedően nagy teljesítménybeli romlást ért el a 3 év alatt.

Természettudomány átlagpontszám, 2006-2015
Create line charts

Ezzel leküzdöttük magunkat a sereghajtók közé, miközben finnugor rokonaink az élen vannak:

Természettudomány átlagpontszám, PISA 2015
Create bar charts

 

A szingapúri diákok egynegyede teljesített a legmagasabb szinten. Ez az arány az OECD országokban átlagosan 8%, nálunk pedig csak 4,6%. Ezek a diákok olyan jól képzettek és tájékozottak természettudományos területen, hogy képesek tudásukat önállóan és kreatív módon használni sokféle, akár számukra addig ismeretlen szituációban is. Nálunk minden téren romlás következett be, nemcsak a legjobbak ritkultak meg, de 26%-ra nőtt azoknak az aránya, akik a legalacsonyabb szinten teljesítettek.

Természettudomány (%)
Create column charts

Az egyre romló eredmények struktúrája azt mutatja, hogy egyszerre igaz, hogy romlik az oktatás minősége, tehát a középosztály is erősen érintett, de az általános romlás mellett változatlanul fennáll a PISA méréseken mindig is kimutatott súlyos társadalmi szakadék. A hátrányos helyzetű családból származó és természettudományból alulteljesítő diákok aránya az egyik legmagasabb a jó hátterű alulteljesítő diákok arányához képest a mérésben részt vevő országok között. Ez természetesen a diákok aspirációira is hat. A magyar hátrányos helyzetű diákoknak csak egészen kis százaléka (10%) tervez a természettudományos területhez köthető karriert a többi országhoz képest (ez az arány Észtországban majdnem 20%).

Szövegértés – folyamatos teljesítményromlás 2009 óta

Minden harmadik magyar gyerek a legalacsonyabb képességi szinten van olvasásból, azaz funkcionális analfabéta!

A hazai diákok eredménye szövegértés területen is súlyos problémákat jelez. A 15 évesek 27,5% a legalacsonyabb képességi szinten van olvasásból, azaz funkcionális analfabéta. Ez az eredmény ráadásul egy súlyosan romló tendencia végpontja, 2009 óta folyamatosan növekszik az alulteljesítő, és csökken a magasan teljesítő diákok aránya, akárcsak a természettudomány terén.

Szövegértés (%)
Create column charts

Az OECD országok körében körülbelül a diákok egyötöde nem rendelkezik a legalapvetőbb szövegértési képességgel sem, mely arány 2009 óta nagyjából változatlan, a legmagasabb szinten teljesítő diákok aránya pedig átlagosan 8,3% (ez nálunk a 4,3%). A legjobban teljesítők akkor is meg tudják találni az információkat egy szövegben, ha az nem ismerős számukra, és részleteiben is megértik az olvasott szöveget, és ki tudják következtetni, hogy a feladat szempontjából mely információk a lényegesek. Ezen a területen is a szingapúri diákok között találunk legnagyobb arányban (18,4%) kiemelkedően teljesítőket.

2009 és 2015 között Albániának, Észtországnak, Grúziának, Írországnak, Makaónak, Moldovának, Montenegrónak, Oroszországnak, Szlovéniának és Spanyolországnak sikerült egyszerre csökkentenie a legalacsonyabban teljesítők, és növelnie a legjobban teljesítők arányát szövegértésből. A legnagyobb teljesítménycsökkenést Törökországban mérték 2012 és 2015 között, a legnagyobb fejlődést Szlovéniában az OECD országok közül.

Szövegértés átlagpontszám, 2006-2015
Create line charts

Jellemző adat továbbá a magyar oktatási rendszerre nézve, hogy a gazdasági és szociokulturális háttér szempontjából legfelső és legalsó negyedbe tartozó diákok között az egyik legnagyobb a különbség a szövegértés pontszámokban a mérésben szereplő országok között.

Matematika – stagnáló alacsony teljesítmény

Megszűnt nálunk a fiúk előnye matematikából, ahogy a lányoké is a szövegértés terén. A nemek terén egy lefele történő nivellálódás következett be.

Egyedül matematikából nem rontottak szignifikánsan a hazai diákok, átlagpontszámuk 477 pont lett (hasonlóan 2012-höz), az OECD átlag 490 ponthoz képest. A fiú és lány tanulók teljesítménye között nincsen szignifikáns különbség. Ennek viszont ne örüljünk, ugyanis ezt úgy sikerült elérni, hogy megszűnt a fiúk előnye (vagyis most már nekik se megy a matek). A szövegértés terén egyébként szintén eltűnt a nemek közötti különbség, de hasonló okokból, mostanra már a lányok sem olvasnak jól. Vagyis egy lefele történő nivellálódás következett be.

Matematika átlagpontszám
Create line charts

2012-ről 2015-re a szövegértéshez hasonlóan Törökországban volt a legnagyobb a csökkenés (440-ről 420 pontra), a legnagyobb növekedést pedig a svéd diákok érték el (478-ról 494 átlagpontszám).

2016 december 12. Kaderják Anita - Lannert Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás