Iskola

Mi aggasztja manapság a szülőket?

Miket tartanak a szülők a legfontosabb ügyeknek, témáknak? Erről beszélgetett az Európai Szülők Szövetségének 30. évfordulója alkalmából számos gyermekügyi szakértő, európai döntéshozó és szülő Horvátországban.

A kockagyártás ideje lejárt

A beszélgetés fókuszában a korai iskolaelhagyás témája állt, mely egyenes úton vezet a fiatalok munkanélküliségéhez és marginalizálódásához. Korai iskolaelhagyóknak nevezzük a 18–24 éves népességből azokat, akik az oktatási, képzési rendszerből végzettség nélkül, vagy alacsony szintű (legfeljebb alapfokú) végzettséggel kerülnek ki, és semmiféle további oktatásban, képzésben nem vesznek részt. Tehát nemcsak a tankötelezettség ideje előtt lemorzsolódó tanulókról van szó, hanem azokról is, akik végigbukdácsolják az iskolát anélkül, hogy a munkaerőpiacon beváltható kompetenciákra tennének szert. Itt jegyezzük meg, hogy van még egy problémás kör, a nem dolgozó, nem tanuló fiataloké, akik akár diplomások is lehetnek, róluk itt olvashat többet.

A probléma egyik gyökereként a túlzottan standardizált iskolai rendszerben szerzett korai kudarcélményeket azonosították, mely felhívja a figyelmet a gyermekközpontú, egyedi bánásmód fontosságára. Magyarán, a mai iskolarendszer a 19. századi tömegtermelésre kialakított struktúrát hordozza még most is, ahol egyforma kockáknak vagy káposztafejeknek tekintik a gyerekeket, s a tanárok egyentantervek és tankönyvek alapján „termelik” a 21. századi elvárásoknak már nem igazán megfelelő „munkaerőt”. Illetve már azt sem termelik meg, mert a gyerekek passzívan vagy aktívan, de ellenállnak. Az iskolában a gyerekek zöme unatkozik, vagy kudarcokat halmoz fel. Nem csoda, hogy többnyire a megfelelően felkészült és támogató családi háttérrel rendelkező gyermekek boldogulnak. Nálunk különösen rossz a helyzet, a magyar iskolarendszer (világ)hírhedten adja a legkevesebb esélyt a hátrányos helyzetűeknek.

A konferencián résztvevő Cristopher Clouder, az Alliance for Childhood alapítója kiemelte, hogy az iskolák autonómiája elengedhetetlen ahhoz, hogy a pedagógusok reagálni tudjanak a tanulók valós és sokszínű szükségleteire és problémáira. és Ha nem egy központi kényszerzubbonyt kényszerítünk a gyerekekre, akkor kiderülhet, hogy ki miben tehetséges igazán és hol vannak lemaradásai. Így a diákok nem kudarcként élnék meg, ha nehezebben teljesítenek egyes területeken. Az iskolai kudarcok egy másik potenciális forrásaként a koragyermekkori gondozás és fejlesztésben való alacsony részvételi szintet jelölték meg, aminek következményeként a diákok nagy különbségekkel kezdik meg az iskolát sok európai országban.

A magyar adatok nem rózsásak

Magyarországon 2013 és 2014 között csökkent, 2014-ről 2015-re azonban ismét nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, követve ezzel a 2010 és 2013 között jellemző trendet.

 

 

 


 

 

Forrás: KSH, 2015

Ez azért aggasztó adat, mert ahogyan az alábbi ábrán is látszik, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők között jelentős, 2015-ben 18% körüli a munkanélküliség aránya.

 


 

Forrás: KSH, 2015

A horvátországi konferencia előtt nem sokkal jelent meg Az iskolák átalakítása címmel az Európai Bizottság korai iskolaelhagyásra vonatkozó szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó kiadványa. A kötet egyik fő megállapítása, hogy a korai iskolaelhagyás problémájával az iskolák önmagukban nem tudnak megküzdeni, aktív részvételre van szükség a szülőktől, a családoktól is. Továbbá ez az anyag is kiemeli, hogy az oktatási rendszernek rendelkeznie kell azzal a fajta rugalmassággal, ami ahhoz szükséges, hogy reagálni tudjon egy-egy diák szükségleteire.

Radikalizálódnak a fiatalok

A konferencia másik, az elsővel szorosan összefüggő fókusza a diákok marginalizálódásának és radikalizálódásának megelőzése, és ezzel párhuzamosan az aktív társadalmi részvétel és felelős állampolgári viselkedés terjesztésének kérdése volt. Az aktív állampolgárság fogalom mára mintha kiveszett volna Magyarországon, mindenesetre ezen a területen egyre kevésbé születnek releváns és nemzetközileg is összehasonlítható kutatások. Egy nem friss, de még mindig aktuális tanulmányt itt olvashatnak.

Ezen értékek támogatásáról 2015. március 17-én az EU oktatási miniszterei közös nyilatkozatot (Paris Declaration) adtak ki, melyben a demokratikus értékek és a társadalmi befogadás terjesztése mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyik legfontosabb terület a diákok kritikus gondolkozásának és digitális szövegértésének fejlesztése. A digitális szövegértés terén kiemelten fontos, hogy a diákok megtanulják az interneten talált információk hitelességének ellenőrzését, és a források kritikus kezelését.

A Paris Declaration-ről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.

A probléma itthon is releváns, a 2012-es PISA mérés eredményei szerint az európai országok között utolsó helyen teljesítettek a hazai diákok a digitális szövegértés terén. Lannert Judit elemzése szerint a magyar diákok leginkább játszanak, szórakoznak az interneten, és a közösségi oldalakon töltenek időt, nem jellemző, hogy iskolai kutatáshoz, vagy tájékozódáshoz használnák az IKT eszközöket. Ennek fejlesztésén segíthetne a digitális taneszközök, könyvek, szoftverek és projektmódszerek alkalmazása, mely egyelőre csak nyomokban fedezhető fel a hazai iskolákban.

2016 május 30. Kaderják Anita

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás