IskolaPedagógusOktatáspolitika

Európai Unió

A felsőfokú szakképzések erősítésével csökkentenék a képzetlen munkaerőarányt

A fiatal munkanélküliek 20 százaléka képzetlen vagy alulképzett az Európai Unióban, miközben nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akiknek vissza kell térniük az iskolapadba, hogy bővítsék szakismereteiket – derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a EURASHE, azaz a gyakorlatorientált felsőoktatási intézmények európai szövetsége által a napokban tartott, a felsőfokú szakképzések helyzetét vizsgáló közös konferenciáján.

Az Európai Bizottságnak továbbítja a gyakorlatorientált felsőoktatási intézményeket tömörítő EURASHE annak a hivatalos Bologna-szemináriumnak a következtetéseit, ajánlásait, melyen 17 ország mintegy 100 oktatási szakértője értékelte az ún. rövid ciklusú képzések európai helyzetét a napokban Budapesten. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a EURASHE által szervezett konferencia előadásaiból kiderült, egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítani.

A kimutatások szerint ugyanis az Unióban a fiatal munkanélküliek 20 százaléka képzetlen vagy alulképzett, miközben nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akik szakismereteik bővítése érdekében térnek vissza az oktatásba.

Egy 2010-ben készült átfogó elemzés szerint Európában 1,7 millió hallgató tanul rövid ciklusú képzések keretein belül. Magyar megfelelőjén, a négy féléves felsőfokú szakképzéseken több mint 40,000 fiatal vesz részt - írja az Orientpress. Amint azt Magda Kirsch, a felmérés készítője előadásában kiemelte, a rövid ciklusú képzések erősítése által a korábbiaknál szélesebb munkavállalói rétegek szakképzése válik lehetővé, hiszen a képzések fokozottan gyakorlatorientáltak, rugalmasak, így alkalmasak a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésére.

Ugyanakkor kiemelte, hogy nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére. Mint fogalmazott: a képzés hatékonyságát, munkaerő-piaci elfogadottságát erőteljesen növeli, ha a tanulók tanulmányaik befejezését követően végzettséget (degree) kapnak, ahogy az Egyesült Királyságban, illetve több észak-európai országban is.

A rövid ciklusú képzéseknek hazánkban megfelelő felsőfokú szakképzések helyzete kapcsán Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora kiemelte: „A magyarországi képzésekkel kapcsolatban problémát jelent, hogy az csak felsőfokú szakképzettséget ad, végzettséget nem, valamint hogy a végzett hallgatók későbbi alapképzésben (bachelor) folytatott tanulmányaik esetén a képzés 120 kreditjéből mindösszesen 30-60 kreditet számíttathatnak be.”

Dr. Niklai Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a felsőfokú szakképzés a felsőfokú oktatási rendszer fontos része kell, hogy legyen, valamint, hogy „a jelenlegi magyar rendszer továbbfejlesztésére van szükség, melynek a munkaadók igényeinek, véleményének figyelembevételével kell megvalósulnia”.

2011 január 27. kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás