IskolaPedagógusOktatáspolitika

Kitekintő - Nagy-Britannia

Szülők által működtetett iskola az állam pénzén

Akárcsak nálunk, Nagy-Britanniában is tavasszal tartották az esedékes parlamenti választásokat. A kampány egyik fontos témája, szemben az itthonival, az oktatási rendszer volt. Érdekes újdonság, hogy az angol konzervatív oldal egy olyan szülőbarát modellt vezetne be, amely azt tenné lehetővé, hogy tanári vagy akár szülői közösségek állami pénzből iskolát működtessenek.

A nemzetközi mérések alapján az angol iskolások matematikai, szövegértési és természettudományos eredményei 2000 óta jelentősen leromlottak, és nagyon nagy különbség mutatkozik az egyes intézmények között. Az új típusú fenntartási modellel a brit politikusok azt szeretnék elérni, hogy a közoktatással elégedetlen, de szegényebb családok számára is legyen alternatíva gyermekük oktatásában, s ne csak a jómódúak tehessék meg, hogy fizetős magánintézményekbe íratják gyermeküket.

Problémák a szigetországban

A szabad iskolaválasztás Magyarországhoz hasonlóan Angliában is a szülők alapvető joga, s mivel az intézmények fennmaradása a megfelelő gyerekszámtól függ, ezért verseny folyik a tanulók elcsábításáért, megtartásáért.  A Tony Blair vezette munkáspárt 1997 óta duplájára emelte az oktatási szektor finanszírozását, emellett számos szakmai lépést is megtett. Blairék célja a középosztálybeli szülők megnyerése volt: biztosítani akarták számukra a szabad iskolaválasztás jogát, az állam költségén. Így a konzervatívoktól örökölt eszközökhöz fordultak, megerősítették az iskolai tanfelügyeletet, bevezették a nemzeti alaptantervet és számos olyan felmérő tesztet, amelyek a különböző életkorú tanulók tudását mérik. Ennek ellenére úgy tűnik, a szülői bizalom egyre csökken a hagyományos állami iskolákkal szemben. Egy felmérés szerint 1997 óta folyamatosan nő a fizetős magániskolát választók aránya, továbbá egyre többen mondják azt, hogy - ha anyagi lehetőségeik megengednék -, magániskolába íratnák gyermeküket. A jelenlegi rendszerben jellemzően sokan az iskola minősége szerint választanak lakhelyet.

Hasonlóságok Anglia és Magyarország között

Magyarországon a 2000-es PISA eredmények szintén nagy visszhangot váltottak ki, mivel a magyar diákok, különösen szövegértésből és matematikából, jelentősen az OECD átlag alatt teljesítettek. Az is kiderült, hogy nagyjából minden negyedik tanuló funkcionális értelemben analfabéta, azaz nem képes értelmezni egy olvasott szöveget. A felmérés magyar vonatkozásairól a http://oecd-pisa.hu/ oldalon olvashatnak.) Magyarországon is bevezettek országos tanulói méréseket, ilyen a 2001 óta 8 alkalommal megrendezett országos kompetenciamérés, amelyet 2006 óta minden év májusában megszerveznek a hatodikosok, nyolcadikosok és tizedikesek körében. A magyar felmérés tesztjei alapvetően a gyakorlati problémák megoldására, a képességek felmérésére s nem a lexikális tudásra irányulnak. A mérést az ország összes általános- és középiskolájában megtartják, azonos időpontban és azonos feltételek mellett.  A magyar eredményekről az alábbi linkre kattintva olvashatnak:. (A kompetenciamérésről általában itt  olvashatnak.)

Az elégedetlenséget az is szítja, hogy a nemzetközi OECD felmérés adatok alapján az angol iskolások matematikai, olvasás és természettudományos eredményei 2000 és 2006 között drámaian leszakadtak az Angliához hasonlóan gazdag országok tanulóihoz és önmagukhoz képest: a 2000-hez képest matematikából és szövegértésből az átlag alá zuhantak, természettudományból pedig, bár az átlag környékén maradtak, de jelentősen csökkent a teljesítményük.  Érdekes módon, a nemzetközi mérésekkel ellentétben, az angol mérések eredményei azt mutatják, hogy a tanulók eredményei jelentősen javultak az 1997-es adatokhoz képest. Angliában a munkáspárti kormányzat saját sikereként könyvelte el a teszteredményekből kiolvasható javuló tendenciát, de független szakértők vizsgálatai szerint ez csak látszateredmény. 2000 előtt volt ugyan egy kisebb mértékű emelkedés a gyerekek matematikai és angol teljesítményében, de azóta soha. A jelenség magyarázata, hogy a tesztek nehézsége olyannyira lecsökkent, hogy egy azonos képességű tanuló az 1997-eshez képest ma jelentősen jobban teljesítene, így tehát inflálódtak az osztályzatok és az eredménymutatók. Emellett szerepet játszik a javuló teljesítésben az iskolákban a tesztek óta bevezetett állandó felkészítés, amely mintegy mechanikusan az egyes évfolyamzáró tesztek feladataira treníroz.

Magániskola, állami pénzből?

A májusi választás nyomán hatalomra került konzervatív párt egy olyan iskolafenntartói modell megvalósítását javasolja, amelyhez hasonló több európai államban és az Egyesült Államokban (charter school) is létezik. Ennek lényege, hogy ha a kormányzat meg akarná szüntetni a szeretett kistelepülési iskolát, vagy az állami intézmény nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, a szülők vagy magánszemélyek számára is megnyílik a lehetőség arra, hogy saját iskolát alapítsanak állami forrásokból. Ezek az iskolák is az állami intézményekkel megegyező központi forrásokban részesülnének, ugyanis megkapják az állami iskoláknak járó normatívát. A brit elképzelés alapja a Svédországban már hosszú évek óta sikeresen működő rendszer, de Hollandiában vagy az Egyesült Államokban is működik hasonló gyakorlat.

Svédországban lehetőség van profitorientált vállalkozásoknak is iskolát alapítani, ilyen a Kunskapsskolan (a honlapján angol nyelven is olvashatóak az információk: http://www.kunskapsskolan.se/foretaget/inenglish.4.1d32e45f86b8ae04c7fff213.html), amely Angliában két intézmény fenntartását veszi át szeptembertől. Ez a svéd iskolatípus a cafeteria rendszerhez hasonló utalványrendszerrel jut forrásokhoz. Ez azt jelenti, hogy az állam iskolai utalvánnyal támogatja a családokat, akik ezt beválthatják a Kunskapsskolan intézményeiben. Ez is egy lehetséges állami finanszírozási modell a magánkézben működtetett iskolák fenntartására.

De milyen veszélyeket hordozhat a magániskolai rendszer? Nick Clegg, a liberális párt vezetője úgy látja, a konzervatívok nem számolnak azzal, hogy egy magániskolai rendszer milyen egyenlőtlenségi folyamatokat indítana el. A magániskolák kialakulása afelé hathat, hogy a különböző hátterű és képességű gyerekek elkülönülten tanuljanak, és a jól működő magániskolák mellett kialakulna egy kevésbé jól működő állami iskolarendszer azoknak, akik nem tudják a szolgáltatást megfizetni, vagy éppen nem eléggé tudatosak gyermekük iskoláztatásában. Félő, hogy a szülőkre bízott iskolaműködtetés idejekorán leveszi a terhet az államról, miközben ez utóbbi kötelessége volna az iskolák fenntartása és minél jobb színvonala.

Birkenshaw és Jászladány

Érdekes párhuzam a yorkshire-i Birkenshaw és Jászladány esete. Az angol településen a szülők saját iskolát akartak alapítani a bezárásra ítélt helyi iskola helyett, de kérésüket elutasították, arra hivatkozva, hogy az új magániskola ellehetetlenítené a távoli városban működő állami intézményt, hiszen elszívná onnan a tanulókat. Ezzel szemben a magyarországi Jászladányban 2000-ben robbant ki az a botrány, amit az állami iskola kettéosztása és részben magánosítása okozott. A településen az önkormányzat támogatásával alakult meg az állami iskola egyik feléből kialakított, fizetős magániskola, amely jogvédők és roma szervezetek szerint a szegregáció nyílt formája, mivel a helyi roma lakosság nem tudja megfizetni a tandíjat, tehát végső soron az új magánintézményt csak a jómódú, nem roma tanulók látogatják, a szegényebb cigányok pedig maradtak a régiben. Jogszabályi értelemben nem volt kifogásolható az intézmény alapítása, de 2010 februárjában újabb pert indítottak, ezúttal az oktatási tárca ellen, az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályra hivatkozva. A jászladányi iskolaügy még mindig nem zárult le, 2010 júniusában lesz a per újabb fordulója, immár a jogvédők és az Oktatási és Kulturális Minisztérium között.

Ugyanakkor a nemzetközi példák ígéretesek.  Svédországban ugyanolyan valószínűséggel választja a független iskolákat egy szegény és egy gazdag gyermek. Amerikában az ún. charter iskolák kifejezetten a leszakadó országrészekben találhatóak és szegény, illetve fekete tanulókkal foglalkoznak, Hollandiában pedig a diákok 70 százaléka ilyen állami fenntartású független iskolákba jár, és eredményeik kiemelkedőek a nemzetközi teszteken.

Van tehát mihez viszonyítani, s úgy tűnik, Angliában már el is indult a szakma szerveződése: a New School Foundation (Új Iskola Alapítvány) nevű szervezet vezetője 450 csoportosulásról tud, melynek felében kiemelten a rászorulók számára nyújtott oktatási programon dolgoznak olyan pedagógusok, akik gyakorlatuk egy részét problémás tanulók mellett szerezték. A szakmai műhely az iskolaalapítás nagyobb szabadságáért folytat kampányt. Az új kormánynak számolnia kell azonban azzal, hogy az új típusú független iskolák bevezetése régi állami iskolák megszűnésével jár, ami mind a tanárok, mind szakszervezetek ellenállását kiválthatja.

 
Címkék: oktatáspolitika

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XTeakiadó