Különleges helyzetek

Így húzott el a versenyszféra a pedagógusbérek mellett

A tanárhiány egyik oka a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb törvényében keresendő: a munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek. Egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt 11 százalékkal nőtt. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze. 

2014 óta a bruttó átlagkeresetek 47 százalékkal nőttek a versenyszférában. Egy legalább 3 év tapasztalattal és egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusé ugyanezen időszak alatt mindösszesen 10 százalékkal emelkedett, egy kezdő gimnáziumi tanáré pedig 11 százalékkal. A bérolló látványosan vált szét az elmúlt években.

A bérnövekedésre vonatkozó számításunk nem vonatkoztatható a pedagógus kar egészére, hiszen a tanárok a pályán töltött idő növekedésével a bértábla szerint emelkedő béreket kapnak, valamint egyes munkakörökhöz (pl. osztályfőnök, igazgató) pótlékot kapnak, ezek mértékét szintén törvény szabályozza (ahogy az első ábrán jeleztük is, az a legalább 3 év tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű pedagógus bruttó bérének százalékos emelkedését mutatja). A kezdő tanári fizetések alakulásának összehasonlítását nehézkessé teszi az a tény, hogy a köznyelvben csak szakmunkás minimálbérként emlegetett garantált bérminimum egyes esetekben utolérte a pályakezdő pedagógusok bérét, így értelemszerűen a magasabb bért kapták ennek köszönhetően a legalacsonyabb kategóriák esetén.

Ugyanakkor egy másik oldalról indítva a számításokat az is látszik, hogy nincs érdemi eltérés az általunk számolt bérdinamika és a szféra egészének javadalmazás-növekménye között: a költségvetésen belül a közoktatás bérköltségének alakulását vizsgálva azt találjuk, hogy 2015 óta az egy pedagógusra jutó költség összesen 15 százalékkal nőtt (az adott évi bérkiadásokat osztottuk el a pedagógusok adott évi, a KSH által közölt létszámával).

Ez a 15 százalékos átlagos emelkedés nemcsak még mindig óriásira nyílt bérkülönbséget mutat, hanem biztosan torzít is: mivel a pályán eltöltött idő önmagában béremelést jelent (ennek üteme, mértéke külön tárgyalandó kérdés lehet), nyilvánvaló, hogy minél idősebb a tanári kar, annál magasabb az összesített bérköltség – így azonban a kezdő vagy akár középkorú tanárok esetében ez nem jelent az összköltség éves százalékos emelkedésének megfelelő bérnövekményt. Márpedig a pedagógus kar jelentős mértékben öregedett az elmúlt évtizedekben. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének 2017-es tanulmánya szerint – értelemszerűen 2016-ig vizsgált adatokról beszélhetünk – az idős, nyugdíj előtt álló tanárok aránya jelentősen nőtt (2003-hoz képest több, mint a duplájára, de a 2009-es mélyponthoz képest közel háromszorosára), míg a 30 év alattiaké jelentősen csökkent, a 2003-as 14 százalékról 5,75-re.

 

A cikk teljes terjedelmében, ábrákkal a concordeblog.hu -n olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó