Különleges helyzetek

Továbbtanulás

Sajátos nevelési igényű tanulók a középiskolában

Az utóbbi néhány évben jelentősen megemelkedett az integrált oktatásban részt vevő, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Azonban az egyes iskolákban meglehetősen eltérő a befogadási készség, nem könnyítve meg az SNI gyermekek szüleinek dolgát, akik tanácstalanul böngészik a felvételi tájékoztatókat, vajon melyik iskola lesz az, amely biztosítja gyermekük számára a neki megfelelő körülményeket.

A Szakértői Bizottság mint kiindulási pont

A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg egy komplex vizsgálat alapján.

 

A szakértői és rehabilitációs bizottságok legfrissebb címlistáját itt találják.

Az SNI kategória érvényesítésével a gyermeket a tanulmányai folyamán, illetve a továbbtanulás során többletjogok, kedvezmények illetik meg. Ha a gyermek többletfoglalkozást igényel az iskolában, a fenntartónak lehetősége van a tanuló után járó emelt normatíva igénylésére. Fontos tudnivaló, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, a jelenlegi szabályozás szerint a szülő, illetve az iskola már nem fordulhat közvetlenül a Szakértői Bizottsághoz, hogy kérje a gyermek vizsgálatát. Ide már csak a Nevelési Tanácsadón keresztül vezet az út. Ám ha már van SNI minősítése, és iskolaválasztási gondjai vannak, továbbra is egyenesen fordulhat a Szakértői Bizottsághoz. 

Akár az iskolaválasztásnál, akár az iskola-változtatásnál fordul a szülő a Szakértői Bizottsághoz, a bizottság mérlegeli, hogy a gyermeknek milyen típusú intézményi ellátásra van szüksége: fogyatékosság-típusának megfelelő szegregált, elkülönített oktatásra, vagy megfelelő személyi-tárgyi feltételek mellett megvalósuló integrációra. A szakértői bizottságnak rendelkezésére áll az összes, SNI gyermekeket fogadó intézmény listája, és ebből tesz javaslatot a gyermek számára legmegfelelőbb intézményekre, amiből a szülő a bizottság egyetértésével választ.

Fontos, hogy a szülők a döntés előtt utánanézzenek a felajánlott lehetőségeknek, tájékozódjanak, hogy a valóságban milyen feltételekkel rendelkeznek a szóban forgó intézmények, vannak-e megfelelő szakemberek, garantálják-e a többletjogokat. A Szakértői Bizottság ugyanis hivatalból, formálisan kapja meg ezeket az adatokat, és bár igyekszik utánajárni, hogy valósak-e az információk, mégsem tudja minden esetben garantálni, hogy a gyermeknek alkalmas legyen a kijelölt intézmény.

Amikor a szülő kezd bele a keresésbe

A másik járható út, ha a Szakértői Bizottság felkeresése előtt a szülők szétnéznek a környező középfokú intézményekben, böngészik az iskolai honlapokat, beszélnek az iskolavezetővel, megismerik az iskolai dokumentumokat, alapító okiratot, pedagógiai programot, tájékozódnak az iskola által nyújtott ellátási formákról, az ott végzett tevékenységekről, a képzési lehetőségekről. Hasznos, ha az iskolába járó gyerekekkel, szüleikkel is beszélnek, tapasztalataikat meghallgatják. Mindenképpen ajánlatos, hogy személyesen, gyermekükkel együtt keressék fel a lehetséges intézményeket, gyűjtsenek benyomásokat a közegről, légkörről, diákokról, tanárokról, az ott folyó munkáról. Természetesen a keresés során mindig fontos szem előtt tartani a gyermekük érdeklődését, motivációját, képességeit, korlátait és természetesen a véleményét.

Segítséget jelenthetnek még az iskolakereső honlapok. Sok információt tartalmaz a Közoktatás Információs Rendszerének honlapja, ahol a SNI gyerekekkel integráltan foglalkozó iskolák országos listáján lehet tallózni. Itt az intézményeket aszerint csoportosították, hogy milyen fogyatékosságtípusba tartozó gyerekek integrációját vállalták fel. Ezeken a csoportokon belül lehet kikeresni a középfokú oktatási intézményeket. Vannak listák, amelyek csak budapesti intézményeket tartalmaznak: ilyen a középiskolai pályaválasztási információkat felölelő http://palyavalasztas.fok.hu/keres/index.htm, ahol az „Egyéb szempontok” alatt szerepelnek a sajátos nevelési igényűeket befogadó iskolák. Itt az egyes iskolákra kattintva részletes, képzésenkénti bontásban látható, milyen fogyatékosság-csoportba tartozó gyerekeket integrálnak. A másik, hasonló weboldal a www.eniskolam.hu, ahol szintén az „Egyéb szempontok” rovatánál lehet beállítani a „sajátos nevelési igényűeket fogadók” kategóriát. Ebben az esetben ugyan nem kapunk arról részletesebb információt, hogy ezen belül milyen csoportokat vállal fel az iskola, ellenben a honlapok elérhetősége megjelenik, ahol az iskolák bemutatkozása alapján benyomásokat gyűjthetünk az ott folyó munkáról.

Ha ily módon sikerül találni egy megfelelő intézményt, és az iskola valóban biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermek részére a megfelelő feltételeket, akkor az iskola befogadó nyilatkozatával kell felkeresni a Szakértői Bizottságot, hiszen a hivatalos javaslatot, a befogadó nyilatkozatot figyelembe véve, csak a Szakértői Bizottság adhatja meg.

A középiskolák befogadó hajlandósága

A középiskolák nagyon óvatosan vállalják a sajátos nevelési igényű fiatalok integrációját. A szülők gondban vannak, mert valóban kevés lehetőség közül választhatnak, bár azokban az intézményekben, ahol a befogadást vállalták, évről-évre növekszik a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Ez a különböző intézménytípusokban eltérő mértékű.

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/483_kerekes_1.jpg”.Legkevesebb diákot a gimnáziumok integrálnak, viszont az utóbbi öt évben itt volt a legnagyobb arányú a sajátos nevelési igényű tanulók létszámának növekedése. A 2007/2008-as tanévben 1025 diák tanult integráltan a gimnáziumokban, amely a teljes gimnáziumi tanulói létszám 0,4 %-a, azaz 250 tanulónként egyetlen sajátos nevelési igényű. S még így is, az utóbbi öt évben ötszörösére növekedett az integrált tanulók száma a gimnáziumokban. A különböző gimnázium-típusok között némi különbség tapasztalható az integrált tanulók arányában, így legkevesebben a nyolcosztályos gimnáziumokba jutnak be, kicsit többen a hatosztályosokba, s ettől még többen a négyosztályos évfolyamokra.

A szakközépiskolák befogadóbbaknak tűnnek, mint a gimnáziumok, s az érettségire épülő szakmatanulás népszerűvé is teszi ezt az iskolatípust. A 2007/2008-as tanévben 1706 volt az integrált tanulók száma, bár a sokasághoz képest az arányuk mégsem volt számottevően több, mint a gimnáziumokban (0,6 %, azaz körülbelül 170 tanulónként egy sajátos nevelési igényű).  A 2002/2003-as tanévhez képest itt a növekedés kisebb, mint a gimnáziumokban: háromszor annyi az SNI diákok száma most a szakközépiskolákban, mint akkor volt. 

Tény, hogy az általános iskola elvégzése után a sajátos nevelési igényű tanulóknak a legnyitottabb út a szakiskolák világa, amely nem érettségiztet ugyan, de szakmát ad a fiatalok kezébe, s ez vonzó cél lehet. Az elmúlt tanévben integráltan 3412-en tanultak ezekben az intézményekben, amely a szakiskolás tanulói létszám 2,6 %-a (körülbelül minden 40. tanuló). Az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest 3,5-szeresére nőtt a bekerülő SNI gyerekek száma.

Szegregált intézmények

A speciális szakiskolák szegregált intézmények, vagyis csak SNI tanulók szakmatanításával foglalkoznak. Ezek az intézmények minden sajátos nevelési igényű diákot felvesznek.  (2007/2008-as évben 9773 tanuló járt ilyen típusú intézménybe, 2500-zal többen, mint 2002/2003-ban.)

Léteznek olyan intézmények, osztályok is, amelyek elkülönítetten (szegregáltan) látnak el egy-egy fogyatékossági területet. Így például a nagyothallók számára önálló középiskolai osztályt hoztak létre, a vakok, a hallás- és a mozgássérültek részére szakiskola létesült, az enyhe értelmi fogyatékosok szakmaképzését speciális szakiskolák látják el.

Különböző fenntartók

Minden iskolatípusból létezik állami, egyházi és alapítványi fenntartású. Sajnos a választék földrajzi régiónként nem mutat egyenletes eloszlást, nem meglepő, hogy Budapest a legjobban ellátott terület. Gondot jelent, hogy a kínálat nem illeszkedik a sajátos nevelési igényű tanulók valóságos igényeihez, lehetőségeihez. Mindenesetre, fontos, hogy a szülők a pedagógusokkal és az iskolában dolgozó segítő szakemberekkel együttműködve próbálják képviselni a gyermek érdekeit, s ha szükséges, külső segítséget, fejlesztő szakember, gyógypedagógus támogatását vegyék igénybe. Ehhez a Nevelési Tanácsadóban, vagy a Pedagógiai Szakszolgálatnál kérhetnek tanácsot.

Az adatokat a 2007-2008-as Oktatási Évkönyv adatai alapján végzett saját számítások alapján közöljük.

2010 március 31. Kereki Judit

 
Kölöknet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 
2016 január 25.
Juhosné
Sajnos nagyon nehèz a mostani 8. Osztályos SNI-s tanulónak iskolát választani mert valamire való kèpzèsi szakra fel se veszik. Olyan képzèseket ajálanak fel amiben nem nagyon fog tudni elhelyezkedni. (Pék segéd, szönyeg szövő, gazda asszony kèpző,kertèszeti munkás) Ha valakinek konkrét elképzelèse van mit szeretne tanulni vagy utána esetleg dolgozni nem tudja megvalositani mert a iskola rendszer nem engedi.
2015 június 23.
Csikós Dávid
Tetszik a suli
2015 február 16.
Kónya Lászlóné
Sajnos igy van ahogy leirták a cikkben én is hasonló cipőben járok a lányommal. Ezt kellene megoldani a társadalolmnak,hogy ezek a gyerekek is tudjanak érvényesülni az életben és elfogadják őket olyannak amilyenek. Sajnos mi még nagyon messze állunk ettől
2013 március 11.
Kapcsa Szabina
Nagyon tetszik az intézmény!
Összes hozzászólás (4) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás