Óvoda

15 legszebb adventi gyerekvers - Decemberi, karácsonyváró versek gyerekeknek

Könnyen értelmezhető és könnyen tanítható gyerekverseket gyűjtöttük egy csokorba, hogy óvodás, kisiskolás gyermekeinkkel közösen hangolódjunk az adventi időszakra, karácsonyra, év végére. Ünnepi versösszeállításunk következik.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Az advent a várakozásról, a türelemről szól, amikor felkészítjük lelkünket az ünneplésre. Maga az advent szó jelentése: eljövetelt jelent, ami "az Úr eljövetelére" utal. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” is nevezték ezt az időszakot, ugyanis korábban szokás volt az adventi időszakban nem csak lelki, hanem étrendi értelemben is böjtöt tartani - ebben az időszakban tiltották a zajos mulatságokat vagy például az ünnepélyes házasságkötéseket. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Miközben gyermekeinknek a legszebb hagyományainkról, szokásainkról mesélünk, eközben várakozásra, türelemre és lecsendesedésre tanítjuk őket. Ehhez hoztunk nektek 15 kedves adventi, decemberi gyerekverset. 

Kovács Zsóka: Advent

Fehér csend,
ezüst hó,
egymásba olvadó.
 
Gyémánt-jég,
üveg-ág,
gyöngyöző messzeség.
 
Fénylő éj,
zöld fenyő,
ünnepe tündöklő.

Gyertya gyúl,
csillagfény,
béke és remény.

Sóhaj száll,
szeretet,
karácsony éjjelén.

Kulcsár József: Advent idején

Advent idején lelkem békében él,
csodás és békés karácsonyt remél.
Nem érdekel már a felszíni csillogás,
az akciós ajándékok utáni lótás-futás!

Advent idején szívem nyugalomra int,
reményteljes, szépséges szeretetet hint.
Elcsitul bennem a hangos világ zaja,
és felébred lényem legbelső halk dala.

Szabó T. Anna: Gyertya

Kis koszorún gyertya ég –
üljük hát körül!
Ennyi tűz is épp elég
annak, ki örül!

Jó, hogy senki nem siet,
lassú este lett,
gyertyafényben itt ülök
én is veletek,

szemünk egymást tükrözi,
fény a közepe,
beszélgetős vacsora –
nincs vége sose.

Ünnep lett a pillanat,
kis láng-hozta fény –
legyen gyertya máskor is az
asztal közepén!

Cinca Katica: December

Billeg-ballag December,
sóhajtva meg-megáll.
Köszönti egy hóember,
vidáman szalutál.

Rámosolyog December,
s megy tovább sietve,
várja őt a sok ember,
készülnek ünnepre.

Nagy csodát hoz December,
úgy hívják, Karácsony.
Fényt áraszt a szívekbe,
gyertyát gyújt a faágon.

Kedves, öreg December,
olyan régen várlak,
pihenj meg egy keveset,
melegedj meg nálam.

K. László Szilvia: December 

December az ünnepről szól, akkor szép, ha hull a hó,
úgy jó, ha van meleg szoba, a beigliben sok dió.
Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket,
meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.
Szerencsére fér a szívbe óriási nagy adag,
s minél többet adsz belőle, neked annál több marad!

Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő
– csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
tél csendjén halkan ring.
 
Földobban két nagy ló
– kop-kop-kop – nyolc patkó.
Nyolc patkó – kop-kop-kop –
csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő
– csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
tél öblén távol ring.

Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya

Advent első vasárnapján
felgyullad egy gyertya fénye.
Melegítse át szívedet,
legyen fénylő eredménye.
Kezdődik a csodavárás,
ahogy egykor Jézust várták:
szeretettel, bizalommal,
a tűz lángját körül állták.
A megváltó tiszta fényt hoz,
szeretetet, ami éltet.
Felemel a puszta földről,
Isten fiává fogad téged.
Szeretettel tárd ki lelked,
öleld át a nagyvilágot,
kívánd azt, hogy minden ember
itt a Földön, legyen áldott!

Péter Erika: Advent

András után vasárnap
új dísze van a háznak.
A karácsonyt várva várod,
advent kincsét megtalálod.

Fagyöngyből vagy lisztgyurmából
készül,s kalács fonatú,
fenyőágból,szalmaszálból
gyönyörű a koszorú.

Advent neve: készülődés,
kezdődhet a sütés, főzés.
Karácsonyra minden ragyog
Fényesebbek a csillagok.

Várfalvy Emőke: Az első gyertya

Ég az első gyertya,
ragyogóan, bátran,
tudja nincs egyedül,
vannak vele hárman,
a hit szelíd fénye,
elvezet majd oda,
hol Szenteste egyszer,
megtörtént a csoda.

Mentovics Éva: Advent

Álomport hintett a tájra a tél,
fenyvesek ágain hűs szél zenél,
hófelhőt bolyhoz fenn, későn, korán,
s átsuhan didergő falvak során.

Benéz a házakba, s mit lát vajon?
Gyertyafényt, ünnepi, szép asztalon,
parázsló kályhákat, s asztal felett
számtalan imára kulcsolt kezet,

szemekben sóvárgást, hitet, reményt,
várják a Megváltót, hogy indul felénk,
s megérint vidám és bús lelkeket,
hogy átír majd haragot a szeretet.

Suttogj most te is egy csendes imát,
kérd, tisztává válhasson majd a világ!
Koldusnak, szegénynek kérj új esélyt,
fázónak meleget, sötétben fényt,

hisz parányi remény még él bennetek,
betegnek gyógyulást, szebb életet,
gyáváknak acélos, bátor szívet,
megtévedt lelkeknek igaz hitet!

Hisz várjuk a megváltást, az újabb csodát,
a szeretet, megértés szép zálogát,
mert vágyjuk, hogy béke és boldogság
töltse be világunk minden zugát!

Gősi Vali: Advent idején

Advent idején
virágot karcol a téli szél
a házak ablakára
ezüstös fényű hópihék
bámulják selyemruhában

dérfüggöny csillog az ablakon
a lámpa imbolygó fénye
csituló csóvával átoson
mielőtt még elenyészne

roppanó jégcsapok a fán
az ágak közt árvult fészek
álomból riaszt egy kormorán
a pásztorok útra kélnek

Kun Magdolna: Advent első gyertyalángja

Advent első gyertyalángja legyen ma a béke,
apró gyermekszívek szépreményű éke.
Ráncos, fázós kézfejeknek forró meleg kályha,
szomorú arcocskáknak pihe-puha párna.

Advent első gyertyalángja legyen ma a mosoly,
ott is ahol szívfájdító nyomorúság honol,
hisz az Adventi gyertyákban fellobbanó láng,
koldusra és királyra is mennyei fényt ád.

Cinca Katica: Advent

Sötét, ködös éjben
Gyertya lángja lobban,
Vigyázza a léptem,
Vigyázza a léptem.

Deres, szeles télben
Két szál gyertya lobban,
Igazgatja léptem,
Igazgatja léptem.

Fehér hóesésben
Három gyertya lobban,
Csalogatja léptem,
Csalogatja léptem.

Égi angyalfényben
Négy szál gyertya lobban,
Megállítja léptem,
Megállítja léptem.

Szívem rejtekében
Sok szál gyertya lobban,
Megszépíti léptem,
Megszépíti léptem.

Orgoványi Anikó: Advent

Egyre hosszabbak az esték,
sötétek a hajnalok,
s az utcákra leköltöznek
vendégváró csillagok.
 
Ragyognak a házak, utcák,
nyüzsög még a forgalom,
ám vasárnap éjszakánként,
gyertya gyúl az asztalon.

Mikor ég már négy lángocska,
Szent Karácsony közeleg,
és a világ megtisztulva
köszönti a Kisdedet.

Várfalvy Emőke: Adventi gyertyagyújtogató

Gyertek, gyertek, gyújtsunk fényt,
pici gyertyalángot,
várjuk együtt örömmel,
az eljövő karácsonyt.

1.
Első gyertyánk neve: Hit, erős, mint a szikla,
ha kicsi is, fénye nagy, sötét éjben szikra.

2.
A második gyertyaláng, a Reményért égjen,
csillag mutatja utad, bármily sötét éjben.

3.
Harmadik gyertyánk kigyúl: Öröm ragyogása,
együtt várni olyan jó a világosságra.

4.
Negyedik gyertyán a láng, a szeretet fénye,
betölti az éjszakát, a sötétségnek vége.

Ma az összes gyertya ég,
ünnepeljük együtt,
áldott Adventünk után,
a Karácsony eljött!

Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás