Óvoda

Fókuszban a PISA eredmények

Aki járt óvodába, az jobban tanul?

Sokat hangoztatott vélemény az oktatáskutatók és közgazdászok körében, hogy a kora gyermekkori nevelésbe fektetett pénz jóval nagyobb haszonnal térül meg, mint az a befektetés, amit az iskoláztatás későbbi szakaszaira - szakképzés, felsőoktatás - fordítunk. Azok a gyerekek, akik jártak óvodába, könnyebben veszik az iskolai akadályokat is.

Egyrészt könnyebben beilleszkednek az iskolai közegbe, hiszen már nem teljesen ismeretlen számukra. Másrészt, rendelkeznek az írás-olvasás, számolás tanulásához szükséges kompetenciáikkal, így jobban teljesítenek azokkal szemben, akik nem voltak óvodások.

A háromévente végzett PISA felmérések amellett, hogy a diákok szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciáit mérik, sok-sok adatot gyűjtenek a diákok hátteréről is. Az egyik ilyen adat, arra vonatkozik, hogy részesült-e az adott tanuló bármilyen kora gyermekkori nevelésben. A 2009-es PISA felmérés eredményei szerint az OECD országokban tanuló diákok átlagosan 72 százaléka mondta azt, hogy legalább egy évet járt óvodába, vagy más, hasonló jellegű intézménybe az iskola előtt.

Vannak persze olyan országok, ahol az iskola előtti nevelés majdnem általános, ilyen pl. Belgium, Franciaország, Magyarország - lásd a keretes ábrát -, Izland, Japán, illetve Hollandia. Ezekben az országokban a gyerekek több mint 91 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt óvodába.

Az általános óvodáztatás ellenére nagy területi különbségeket tapasztalhatunk. Észak-Magyarországon jóval kevesebben járnak három évig óvodába, mint az ország más régióiban.

Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya itthon (%)

Aki járt óvodába, az jobban tanul?
Forrás: KIR-STAT 2009/2010 alapján a szerző számításai

A másik végletet Törökország képviseli, ahol a gyerekek kevesebb, mint harmada - 30 százalék - nyilatkozott hasonlóan. Kanadában, Írországban, Chilében és Lengyelországban a tanulók kevesebb, mint fele részesült iskola előtti nevelésben.

A PISA adatok alátámasztják a közgazdászok, oktatáskutatók véleményét a kora gyermekkori nevelés magas fokú megtérüléséről. Azok a gyerekek, akik legalább egy évet jártak óvodába, átlagosan 54 ponttal teljesítenek jobban a PISA szövegértési tesztjén, mint azok, akik egyáltalán nem jártak óvodába vagy más ilyen jellegű intézménybe. Ez a különbség több mint egy iskolai tanévnyi (39 pontos) lemaradásnak felel meg.

Fontos megjegyezni, hogy a különbségek legtöbb esetben akkor is jelentősek maradnak, ha figyelembe vesszük a családi hátteret. Az OECD országokban a valóban az óvodának - és nem a családi háttérnek - köszönhető átlagos különbség még így is közelíti az egy tanévnyi lemaradásnak megfelelő pontértéket (33 pont).

A legnagyobb különbségeket mutató országok közé tartozik Izrael, Belgium, Olasz- és Franciaország, ahol a családi háttér figyelembe vétele után is legalább 60 pontos különbség van egy óvodába járt, illetve nem járt diák szövegértési teljesítménye között. Észtországban, Koreában, Finn- és Horvátországban, Litvániában és az USA-ban viszont úgy tűnik, hogy nincs különbség az óvodai nevelésben részesült, illetve abból kimaradt gyerekek teljesítménye között. Ez arra is utalhat, hogy ezekben az országokban a komprehenzív oktatás révén jobban tudják kompenzálni a kezdeti hátrányokat, míg a szelektívebb rendszerek felerősítik a meglévő különbségeket.

Itthon, a családi háttér figyelembe vétele után 36 pontos különbség mutatkozik egy óvodába járt, illetve nem járt diák teljesítménye között, ami megfelel az OECD átlagnak és hasonló például a svéd eredményekhez.

A számok alapján azt a következtetést vonják le az elemzők, hogy ott a legerősebb az óvodáztatás hatása, ahol sokat is fektetnek ebbe a területbe, vagyis ahol a kisgyerekek kis létszámú csoportokban, sokan és sokáig járnak óvodába.

Forrás: Does participation in pre-primary education translate into better learning outcomes at school? (2011.09.14)

 
Kölöknet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 
2012 február 01.
Lannert Judit
A cikkben leírtak az OECD vizsgálatain alapszanak és nem mondanak többet, minthogy van pozitív együtt járás az óvoda és a későbbi iskolai teljesítmény között. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes esetre ez igaz, de a nagy számok törvénye alapján a többség esetében igen. Nemcsak az OECD felmérése, de egyéb kutatások is igazolják, hogy a koragyermekkorban ért hatások alapvetően befolyásolják későbbi sorsunkat. A koragyermekkori intézmények elsősorban azoknak a gyerekeknek jelentenek nagy előnyt, akik a családban esetleg nem kapják meg azt a hátteret, ami fontos a további fejlődésükhöz. Másrészt a társas kompetenciák fejlesztése nagyon fontos, amit csak a család - legyen akár nagyon szerető családi háttér is - nem biztos, hogy biztosítani tud. A nagymintás adatvételek igenis tudnak olyan igazságokat hordozni, amire érdemes odafigyelni, még akkor is, ha éppen a saját személyes élményünk ezt nem támasztja alá. A lényeg, hogy a gyerek személyes igényeit a legjobban ki tudja szolgálni a család és a segítő intézményi környezet. Ebben segít az óvoda, ami egyébként Magyarországon még az egyik legjobban működő oktatási-nevelési intézmény. Minél jobb és kiegyensúlyozottabb a családi háttér és minél inkább gyerekközpontú az iskola, annál kevésbé van szükség az óvoda kiegyenlítő hatására. Sajnos Magyarországon nem ez a helyzet.
2012 január 21.
Anketto
Az eredeti tanulmány valóban az óvodáztatását hatását elemzi, de így kiragadni a PISA felmérés összességéből és azt sugallni vele, hogy a tanulást segíti azért nem épp korrekt.
Ennyi erővel azt is ki lehetne emelni, hogy Finnországban, Koreában és Észtországban a gyerekek alig 5%-a járt óvodába, mégis átlagon felüli (az OECD országokból szinte a legjobb) a tanulásban elért teljesítményük az iskolában. És mellé meg lehet jegyezni, hogy ezekben az országokban nincs hagyományos iskolai oktatás még 7-8 éves korban sem, hanem játékkal töltik az időt.

Fontos a korai nevelés és hasonló korú gyerekközösség, de sokkal károsabb, mintsem előnyös egy átlag gyereknek,hogy már 2-3 éves korától naponta több mint 8 órát idegenekkel és csupán hasonló korúakkal tölt, míg a családjával mindössze alig másfél-2 órát, hiszen ha a napi 12 óra alvást és a rohanó otthoni étkezést, fürdést, utazási és öltözködési időt leszámítjuk max. ennyi marad. Ugyan lehet, hogy szocializálódik a kortársaihoz, de a társadalom többi tagjához nem, legalábbis Magyarországon, hiszen a legtöbb külföldi óvodában ebéd után, vagy előtt már viszik is haza a gyereket.
Az pedig, hogy egyes országokban nagy a különbség a családi háttér különbözősége ellenére is az óvodába járt és nem járt gyerekek között az mindössze csak azt jelenti, hogy azokban az országokban a gyerek van az intézményekért és nem az intézmények a gyerekekért.
2011 szeptember 22.
PSG
fölösleges,reklám fölmérés-elfelejtették,hogy az óvoda eredetileg ÁRVAHÁZ volt-nagyon gyenge családpótló-ja,nők menjetek dolgozni,legyetek jó önmegvalósító rabszolgák-az állam jobban szereti a picikéket-szánalmas
2011 szeptember 21.
Manguszta
Hááááát... én összvissz vagy két hónapot jártam óvodába, de világéletemben iskolaelső voltam. A közösségnek soha nem éreztem a tanulásra gyakorolt pozitív hatását; az otthonról hozott felelősségérzetnek (igenis le kell ülni és tanulni, az órán odafigyelni, megfelelően jegyzetelni...) annál inkább. Szóval, nem értek egyet.
Kölöknet hozzászólás
aláírás