Óvoda

Tények és számok

Az óvodai férőhelyekről

Bár az országos adatok szerint hazánkban az óvodai ellátás lehetőségei nemzetközi összehasonlításban is igen kedvezőek, ez nyilván nem vigasztalja azokat, akiknek mégsem sikerül gyermeküket az óvodába beíratni. Mi is az igazság az óvodai férőhelyek körül?

2003-ban az 5 éven felüli gyermekek esetében teljes körű, a 3-4 évesek között pedig 81% volt az óvodába járók aránya. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy bizonyos területeken ne lennének hozzáférési problémák.

A szülő attól a naptól fogva tarthat igényt gyermeke óvodai ellátására, amikor a gyermek betölti harmadik életévét. Amennyiben az óvodában van szabad férőhely, az óvodavezető saját hatáskörében dönt a felvételről. Mivel az óvoda a gyermekek napközbeni ellátásáért felelős intézmény, ezért, ha van szabad férőhely, az óvoda nem tagadhatja meg azoknak a gyerekeknek a felvételét, „akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni” (lásd kapcsolódó írásunkat).

Az óvodai ellátáshoz való hozzáférés lehetősége azonban igen egyenetlen az országban. 1990-hez képest napjainkra nőtt az óvodák száma a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régióban, a többiben viszont csökkent (lásd ábránkat). Egyes területeken az óvodai ellátásra vonatkozó igény meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát. Így fordulhat elő, hogy a zsúfoltság következtében országosan megközelítőleg 5000, 5 éven aluli kisgyermek óvodai jelentkezését utasítják el.

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/271_ovodai-intezmenyek-1990-2006.gif”.

Változás

Az óvodai férőhelyekről friss adatokat itt találnak.

Az óvodai férőhelyek számának csökkenése még mindig tart: a 2006/2007-es nevelési évben 70 óvoda és 2150 férőhely szűnt meg, miközben az óvodások száma 2005-től megint növekszik; ez a két tendencia együtt nyilvánvalóan növeli a zsúfoltságot.

A kormányzat többször deklarálta, hogy 2010-re mindenki számára elérhetővé kell tenni az óvodai ellátást; ehhez az OKM adatai szerint országosan mintegy húsz településen lenne szükség új óvoda építésére, és további hatvan településen az óvodai férőhelyek bővítésére. Valószínűleg igény lesz olyan alternatív megoldásokra is, mint az óvoda-bölcsőde vagy a családi napközi.

A Közoktatási törvény az óvodai csoportok átlaglétszámát 20 főben, maximális létszámát 25 főben állapítja meg. Az óvodai csoportlétszámok maximális értékét 20%-kal lehet átlépni, ha csak egyetlen óvodai csoport üzemel a településen, illetve ha év közben új gyermek jelentkezik. A zsúfoltság nagy az óvodákban: a csoportok 48%-a 21-25 fővel működik, és a csoportok 26%-ába 25 gyermeknél is több jár. A 20 főnél kisebb gyermekcsoportok számaránya mindössze 26%.

A települési adottságok következtében nem ritkák a szélsőségek sem. Míg az egyik településen 12-es csoportlétszámmal működik az óvoda, másutt több mint háromszor annyi: 38 gyermek jár egy óvodai csoportba. Valószínűleg az oktatásszervezési és finanszírozási problémák döntő szerepet játszanak abban, hogy az életkor szempontjából vegyes csoportok aránya évről évre nő a homogén életkorú csoportok rovására.

2008 július 29. Lannert Judit

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás