Óvoda

A korai fejlesztés finanszírozása

Rövidre vágva

Az utóbbi napokban a kormány megszorító intézkedéseivel összefüggésben széles nyilvánosságot kapott a korai fejlesztés ügye. Ez ritkaság a hazai közbeszédben, hiszen korai fejlesztésről jószerivel csak akkor hall az ember, ha érintetté válik. Pedig Magyarországon a születésszám stagnálása mellett évről-évre növekszik a sérülten született, vagy a későbbiekben eltérő fejlődésűnek mutatkozó gyermekek száma.

Az érintett gyerekek életlehetőségeit, és ezzel összefüggésben családjuk helyzetét döntően befolyásolja, hogy időben bekerülnek-e a korai ellátásba, és megkapják-e a számukra megfelelő terápiás vagy fejlesztő szolgáltatást.

Ám a világgazdasági válság hatását Magyarország sem kerülheti el. A kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, amelyek nevesítését a november elején nyilvánosságra hozott, módosított Költségvetési törvény tervezete tartalmazta. Az érintettek körében komoly visszhangot, s nagy ellenállást váltott ki a törvény korai fejlesztésre és gondozásra, illetve fejlesztő felkészítésre vonatkozó, tervezett intézkedése.

Miben állt volna a tervezett változtatás?

Mi az a korai fejlesztés?

A 0-5 éves, sérült, eltérő fejlődésű, illetve elmara- dást mutató gyermekek ellátása. Segítségével állapotjavulás érhető el, megkönnyítve az érintettek integrálódását a többségi óvodákba, iskolákba. A korai fejlesztés-gondozás a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek számára is minőségileg jobb életlehetőségeket biztosít. Bővebben...

A korai fejlesztésben részesülő sérült, illetve eltérő fejlődésű gyerekek ellátása eddig is komoly nehézségekbe ütközött, hiszen az állami normatíva (az egyes gyerekek ellátását fedező költségvetési támogatás) összege már öt éve változatlan, s így a korai fejlesztést végző intézmények egyre nehezebben tudják biztosítani a megfelelő ellátást. A komoly ellenállást kiváltó rendelkezésben az eddig is stagnáló, évi 240 ezer Ft-os korai fejlesztésre fordítható összeget 228 ezer Ft-ra csökkentették. Ugyanígy, a fejlesztő felkészítés normatívája (ami a súlyosan sérült tanköteles korú gyermekek ellátását biztosítja) is változik, mégpedig az eddigi évi 325 ezer Ft-ról 310 ezer Ft-ra apad.

Ám ami ennél is érzékenyebben érinti az intézményeket és a családokat egyaránt, hogy a norma csökkentése mellett a törvénytervezet egy olyan számítási mód bevezetését javasolja (a korábbi, fejlesztő órák szerinti, havonkénti elszámolás helyett a napi elszámolást), amely alapján még az alacsonyabb összegű állami normatíva is töredékére csökkenne.

Mit jelent mindez?

A sérült gyermekek korai fejlesztésének keretében a törvény heti 2, 3, 4 vagy 6 óra fejlesztő foglalkozást ír elő. A kialakult gyakorlat szerint a fejlesztő intézmények egy-egy gyerek foglalkozásait a leggyakrabban tömbösítve, heti egy-két napra sűrítve tartják meg.  Ez több szempontból racionális: védi a gyerekeket a többszöri utaztatás okozta állapotromlástól, csökkenti az utazásból fakadó költségeket, s a megfelelő szakembert is így tudják biztosítani a sérültség jellegéhez és a gyermek korához igazodó fejlesztéshez. Az új számítási mód azonban nem a fejlesztési órákhoz, hanem a fejlesztési alkalmakhoz rendeli a normatívát. Eszerint például, ha egy öt óra fejlesztésben részesülő gyereket minden nap elvisznek a fejlesztő intézménybe, és naponta 1-1 óra fejlesztést kap, akkor el lehet érni éves szinten a 228 ezer Ft elszámolását. De ha ugyanez a gyerek minden héten egy egész napot tölt a fejlesztő központban, és azon a napon öt órát foglalkoznak vele, akkor ez 5 alkalom helyett csak 1 alkalomnak számít, és a finanszírozás ötödrészére csökken (így ugyanaz a munka egy év alatt 45 600 Ft finanszírozást kap).

(Részben) győztek a szakma érvei!

A Költségvetési törvény módosításának nyilvánosságra kerülése után a korai fejlesztést végző intézmények vezetői, a gyógypedagógus szakma képviselői azonnal reagáltak. Néhány nap alatt több ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Olyan erős és egységes ellenállás mutatkozott meg a szakma és az érintett szülők részéről, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára leült tárgyalni a petíció aláíróinak képviselőivel. A megbeszélés hatására a kormány visszalépett a drasztikus forráscsökkentéstől, és ígéretet tett arra, hogy a 2009-es törvénytervezet a havi (vagyis óraszámokra építő) elszámolási rendet rögzíti. Ugyanakkor a normatíva 228 000 Ft-ra való csökkentésétől nem álltak el.

A korai fejlesztés fontosságáról

Ha másra nem is, két dologra mindenképpen jó volt a korai fejlesztés finanszírozása kapcsán feltámadt vihar: egyrészt mások számára is példaértékűen megmutatta egy szakma egységes kiállását, másrészt felhívta a figyelmet a téma társadalmi fontosságára. Látnunk kell ugyanis, hogy a korai fejlesztés fennmaradása és kellő súllyal való kezelése nem pusztán a normatíva számításán múlik. Az is komoly probléma, hogy a rászoruló gyerekek jó része el sem kerül, vagy későn kerül el a korai ellátásba, mert sem a szülők, sem az őket körülvevő szakemberek nem elég tájékozottak az ellátási lehetőségekről.

A korai fejlesztés intézményei

Az eljárás kulcsa a szakértői bizottságoknál van: ők biztosan, hivatalból tudnak a környék összes ellátó intézményéről. Bővebben...

Miközben a törvény biztosítja az arra rászoruló gyerekeknek a korai fejlesztés-gondozásban való részvétel jogát, valamint a szülők támogatását és a széleskörű juttatások rendszerét, az információ nem jut el az érintettekhez, nem átlátható a korai intervenciós rendszer, s az sem egyértelmű, kinek a feladata pontosan a korai ellátás, hiszen három tárca – az oktatási, a szociális és az egészségügyi – között oszlik meg a terület felelőssége.

Valóban sokba kerül?

Nyilvánvalóan nem mehetünk el a gazdasági megfontolások mellett sem. Ám e tekintetben célravezetőbb lenne egy olyan megközelítés, amely a preventív jellegű szolgáltatások későbbi költségcsökkentő hatásait is figyelembe veszi. A korai életkorban kezeletlen problémák ugyanis olyan következményekkel járnak, amelyeknek megoldása az életút során sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényel a társadalomtól, mint amennyit a korai ellátórendszer hatékony működésébe kellene fektetnie. Elvonás helyett perspektivikusabb lenne a korai intervenció kérdését társadalompolitikai prioritásként kezelni.

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás