Szülő- és gyereknevelés

A dadogás lelki okai

Talán mindannyiunkkal megesett már, hogy izgatottságunkban nem találtuk a megfelelő kifejezést és dadogtunk. A látszólagos hasonlóság ellenére a „hétköznapi” dadogás mégis nagyon különbözik a „valódi” dadogástól. Ha a beszéd akadozó, nehezen érthető, akkor az hatással lehet a társas kapcsolatok alakulására is. A kapcsolatok esetleges torzulása befolyásolhatja a hibásan közlő viselkedését és személyiségét is. De milyen lelki okai lehetnek a dadogásnak? Létezik-e dadogó személyiség? Van-e szerepe a szülői nevelői attitűdnek a dadogás kialakulásában? Hogyan segíthetünk? 

Nagyon nehéz definiálni, mi is a dadogás valójában. Minden meghatározás hordoz ellentmondásokat, és egyik sem fedi teljesen a valóságot. A hétköznapi életben ugyanis nincs két egyforma dadogás, és nincs két egyforma dadogó sem. Hagyományosan a dadogás „a beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik.” Beszélgetés során a résztvevők megmutatják magukat a másiknak, és szembesülnek önmagukkal is. A beszéd mint kommunikáció így tágabban az énkép, az önmagunkról kialakított kép formálásához is hozzájárulhat. A dadogó – beszédnehézségei következményeként kerüli a beszédhelyzeteket, ezért kevesebb lehetősége van önmagát megismerni és reális énképét kialakítani.

A beszédhelyzetekben tanúsított passzivitás az életben is megnyilvánulhat és személyiségjeggyé alakulhat. A dadogást ezért nem lehet elválasztani a dadogó személyiségétől. Egyrészt tehát lehetséges, hogy a többféle okból kialakult dadogás mint az önkifejezés, a kapcsolatteremtés nehézsége befolyásolhatja a dadogó viselkedését, és így hatással lehet a személyiségre is. Másrészt az is elképzelhető, hogy a dadogás nem megfelelő, esetleg neurotikus személyiségfejlődés tüneteként jön létre.

A dadogó személyiség

A fenti két lehetőség bármelyikénél a beszédproblémák mellett sajátos személyiségszerkezet alakulhat ki. Több, a dadogók személyiségére irányuló vizsgálat szerint a dadogók inkább neurotikusak, introvertáltak, kevésbé dominánsak, kevésbé elégedettek önmagukkal és kevésbé társaságkedvelők, mint a nem dadogók. Érzelmileg instabilabbak, hajlamosak depresszióra is. A dadogók zárkózottságuk miatt kevés emberrel kerülnek kapcsolatba, de másokkal szemben megértőbbek, empatikusabbak lehetnek.

 

A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu -n olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó