Húsvéti nagyböjt
A léböjt, méregtelenítőkúra nem javasolt várandósoknak, szoptatós anyukáknak és gyermekeknek! Hogyan hat a böjt a szervezetre?
A húsvét előtti negyvennapos nagyböjt időszakban nem csak a vallásos emberek, hanem sokan mások is léböjt- vagy méregtelenítőkúrába kezdenek, hogy tavaszra újra formába lendüljenek. Melyek a ma legdivatosabb böjtvariációk? Hogyan hat a böjt a szervezetünkre? Kiknek nem tanácsos a böjtölés?
Manapság egyre nagyobb divat az időszakos böjtölés, ami az evés és a koplalás mindennapos váltakozását jelenti. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre adnak választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) szakemberei.
Böjtvariációk
Napjainkban a legnépszerűbbek az időszakos böjtök. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatosan váltakozik, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:
- 16/8, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti és a késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez talán a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható.
- 24 órás koplalás hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától-vacsoráig.
- 5:2 étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.
Hogyan hat az időszakos böjt a szervezetünkre?
Az időszakos böjtök hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak, mint a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszútávú és jól megtervezett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy az időszakos böjt például bekerülhessen a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.
Jótanácsok böjtöléshez
1. A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén.
2. Nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem.
3. Böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését. Ezen segíthet a fokozatosság, illetve, ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el.
4. Függetlenül a böjtöléstől az biztos, hogy a túlzott kalóriabevitel nem tesz jót az egészségünknek, viszont kétségkívül hasznos, ha a korunknak, nemünknek, aktivitásunknak megfelelő kalóriát tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendet követünk. Ennek kialakításához segít hozzá a MDOSZ táplálkozási ajánlása az OKOSTÁNYÉR®, vagy a dietetikusok teljesen személyre szabott, szakszerű tanácsadása.
