Szülő- és gyereknevelés

ATTÓL MÉG, HOGY NÉHA BEADOD A DEREKAD, NEM VAGY ROSSZ SZÜLŐ

Addig, amíg nemcsak rávágod, hogy „oké, legyen” vagy hogy „szó sem lehet róla”, hanem jól átgondolt, következetes válasz az az „igen” vagy a „nem” – és meg is magyarázod a döntésed okát –, nem kell attól tartanod, hogy átveszi a gyerek az irányítást, vagy hogy egy életre megutál.

Amikor gyereknevelési elvekről van szó, mind a szakirodalom, mind a populáris média előszeretettel hivatkozik a következetesség fontosságára, nem véletlenül: évtizedek kutatásai bizonyítják, hogy a konzekvens szülői magatartás a biztonságos szülő-gyerek kötődés, és ezáltal a gyerek egészséges lelki fejlődésének kulcstényezője. Mindezt a viselkedéskutatás is alátámasztja.

ATTÓL MÉG, HOGY NÉHA BEADOD A DEREKAD, NEM VAGY ROSSZ SZÜLŐ

Attól még, hogy néha beadod a derekad, nem vagy rossz szülő

A különböző szabályoknak, a jutalmazásnak és büntetésnek – amit a gyerekek viselkedésének befolyásolása céljából alkalmazunk –, valamint a beleegyezéseknek és a nemet mondásoknak akkor van értelme, ha jól átlátható és kiszámítható ez a rendszer. A következetesség tehát a gyereknevelés szempontjából kritikus tényező. Rebecca Schrag Hershberg klinikai pszichológus és nevelési tanácsadó szerint a gond az, hogy sok jó szándékú, elhivatott szülő félreértelmezi, és ezért a gyakorlatban hibásan alkalmazza ezt a lényeges alapelvet.

A konzisztencia nem a tökéletesség szinonimája

– hangsúlyozza a szakember. Egy következetes szülő sem mindig, minden körülmények között következetes – vannak helyzetek, amikor nem tudunk megfelelni a kiépített struktúrának, és nincs is ezzel semmi baj, hiszen a szülő is csak ember.

Az az anyuka vagy apuka, aki egy-egy hiszti során végül csak enged a gyereke kívánságának – saját jófejsége vagy a világbéke megőrzése érdekében –, még nem ágyaz meg a nem biztonságos szülő-gyerek kötődésnek. Negatív kimenetele inkább a hosszú távon fennálló következetlenségnek és kiszámíthatatlanságnak szokott lenni.

„Kétségtelen, hogy a gyerek lelki fejlődése szempontjából az a legjobb, ha a felnőttek azt mondják, amit gondolnak, illetve komolyan gondolják mindazt, amit mondanak. Ám ez nem jelenti azt, hogy a felnőttek soha nem gondolhatják meg magukat, pláne akkor, ha a szülő-gyerek kapcsolat forog kockán. Más szóval: az igent mondás nem egyenlő a megadással, feladással, illetve kudarccal. Inkább csak egy egyszerű döntés a tengernyi közül, amit szülőként nap mint nap meg kell hoznunk” – magyarázza Schrag Hershberg.

A cikk a divany.hu oldalán olvasható teljes terjedelmében.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó