Szülő- és gyereknevelés

Mennyi időt töltenek a három éven aluliak az médiaeszközök előtt?

A mindset pszichológiai szaklap kérdőívének eredményei

Néhány hónappal ezelőtt arra kérték a három éven aluli gyermekeket nevelő olvasóinkat, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amely egy tanulmány alapjául szolgál majd. A kérdéssorban arra voltak kíváncsiak, hogy miként vélekednek a szülők a legkisebbek médiahasználati szokásairól. Hogy mennyi időt töltenek a kisgyermekek a televízió előtt? Mennyit gondolnak a szülők ideális időtartamnak? – A mindset cikkét ajánljuk.

A kisgyermekeket nevelő szülők sokszor büszkén számolnak be arról, hogy két-hároméves csemetéjük már magabiztosan használja a különböző okoseszközöket. Az eddigi médiahasználati kutatások alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt években látványosan nőtt az óvodáskorúak és a még náluk is fiatalabbak digitális eszközhasználata. Főleg a tableteket használják ügyesen egyedül is. Megkeresik kedvelt meséiket a videómegosztókon, bekapcsolják kedvenc játékaikat, ez idő alatt pedig a szülők el tudják végezni napi teendőiket. Ez azonban nemcsak előnyökkel, hanem számos kockázattal is járhat, komoly nevelési kérdéseket vethet fel. A technológiai kütyük térnyerése társadalmainkban azt is eredményezi, hogy a gyermekfejlődési, pszichológiai szakirodalom is egyre gyakrabban foglalkozik a fent említett témával.

A szülői jelenlét fontossága

A szülői kontroll szerepe nagyon fontos, hiszen a gyerekek könnyedén futnak bele agresszívebb, félelemkeltő tartalmakba, amelyek a személyiségük fejlődésére is negatívan hathatnak. Fontos, hogy a szülő jelen legyen, hiszen ha a mese nézése közben a gyermeknek kérdése akad, közölni szeretne valamit vagy elbizonytalanodik, biztosított kell, hogy legyen a számára folyamatos támogatás. A mesék között egyre nagyobb számban találhatók interaktív szerkesztésű mesék, melyek általában kedveltebbek a kisgyermekek körében. Ennek oka az lehet, hogy a gyerekek a szüleikkel való interakciót kedvelik igazán, éppen ezért leültetni a tévé elé vagy egyedül hagyni a szobában bekapcsolt rádióval nem lesz stimuláló számára.

A kisgyermekek médiahasználatára vonatkozó külföldi ajánlásokat tekintve sok szakirodalomban megjelenik az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) álláspontja. Javaslatuk szerint

A TIZENNYOLC HÓNAPNÁL FIATALABB GYERMEKEK ESETÉBEN TELJES MÉRTÉKBEN KERÜLNI KELLENE A KÜLÖNBÖZŐ KÉPERNYŐK ELŐTTI IDŐTÖLTÉST.

Ez alól kivételt képezhet a videócsetelés, hiszen manapság a távol élő rokonokkal ez lehet a kapcsolattartás legegyszerűbb módja egy kisgyermek számára is. Azoknak a szülőknek, akik 18 és 24 hónap közötti gyermeküket szeretnék bevezetni a digitális média világába, javasolt minél igényesebb programokat, műsorokat megismertetniük gyermekükkel. Emellett ők is hangsúlyozzák, hogy ezek az első tapasztalatok mindenképp a szülővel együtt érjék a legkisebbeket, hogy a látottakat könnyedebben fel tudják dolgozni. Javaslatuk szerint 2 és 5 év közötti gyermekek képernyő előtt eltöltött idejét 1 órában kell maximalizálni, és ezen korosztály esetében is fontos, hogy együtt nézzék a szülővel az adott tartalmakat. A 6 évnél idősebbeknél is fontos a következetesség a használat idejét tekintve. Nem szabad, hogy a fizikai aktivitástól, az alvástól, pihenéstől, illetve más, az egészség érdekében elengedhetetlen tényezőtől vegye el az időt a médiahasználat.

De vajon tényleg annyi pozitív hatása van az okoseszközöknek?

Azt a kérdést is érdemes megvizsgálni, hogy mennyire tudják feldolgozni a kisgyermekek a látott és hallott információt. A 2 év alattiak ugyanis éretlen szimbolikus, emlékezeti és figyelmi képességeik miatt sokkal kevésbé tudnak tanulni a digitális médiából, mint a szüleikkel való interakciókból. Ennek oka, hogy nehezen ültetik át a képernyő által megszerzett ismeretanyagot a világra.

A médiaeszközök negatív hatásaival szemben, sok szülő kifejezetten pozitív hatásokat tulajdonít a korai használatnak. Ezt vizsgálva a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kifejezetten kisgyermekek számára tervezett szótanító DVD, amely a Baby Einsteinelnevezést kapta, mennyire is fejti ki szókincsfejlesztő hatását. A vizsgálatban kilencvenhat, 12-24 hónapos gyermek vett részt, akiknek egyik fele hat héten keresztül kéthetente ötször megnézte az adott filmet, még a kontrollcsoport nem nézte azt. A tanulási hatás felmérését követően a kísérletvezetők arra az eredményre jutottak, hogy nem következett be semmiféle tanulási hatás a vizsgált időszak alatt. Sőt, azt találták, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei korábban kezdtek ilyen anyagot vetíteni, általában véve alacsonyabb szókincset mutattak. Hasonló eredményeket találtak egy másik kutatásban, amelyben azt mutatták ki, hogy 4 hetes babafejlesztő DVD-nézése során a DVD-t néző gyermekek nem fejlődtek többet a filmet nem néző kontrollcsoportnál. Azokban az esetekben azonban igen, ahol a DVD által is tanított szavakat a szülők is igyekeztek megtaníttatni gyermekeikkel interaktív helyzetekben.

SZINTÉN KEVÉSBÉ TÁMASZTJÁK ALÁ AZ EMPIRIKUS KUTATÁSOK A SZÜLŐK ELKÉPZELÉSÉT, MISZERINT A NYELVI FEJLŐDÉSRE POZITÍVAN HAT A TELEVÍZIÓ.

A teljes cikk a mindseten olvasható.

2018 június 07.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás