Önkifejezés a szabadidős tevékenységek által – hogyan növelhető a gyermekek kreativitása és milyen készségekre lesz szükségük a jövőben?

Szülőként az könnyen belátható, hogy a folyamatos túlterhelés és állandó különórára járás nem megfelelő út a gyerekek fejlesztése, fejlődése, kreatív kibontakozása szempontjából. Nem feltétlenül szükséges kötelező programokkal elhalmoznunk gyermekünk mindennapjait és táblázatszerűvé tennünk az iskolás éveiket. Hagyjuk meg nekik, hogy gyerekek legyenek. Számtalan lehetőségünk és eszközünk van arra, hogy gyermekünket olyan tevékenységek irányába tereljük, amelyeket saját kedvtelésből, pusztán az aktivitás öröméért végez, közben pedig észrevétlenül mégis fejlődik. Legyen szó akár egy regény elolvasásáról, közös fotózásról a természetben, krétával való aszfaltrajzolásról, zenéről, filmekről, képregényekről és még sorolhatnánk.

Kreatív gyereket akarnak a magyar szülők

Tízből nyolc magyar általános iskolás gyermek jár a tanórák után külön foglalkozásokra – derült ki a REGIO JÁTÉK friss felméréséből. A megkérdezettek 42 százalékánál hetente kétféle, 35 százalékánál mindössze egyféle elfoglaltságot takar a suli utáni kötelezettség, havonta azonban a gyermekek fele több mint 12 órát fordít plusz tevékenységre. „A szülők célja világos: a gyermek mozogjon minél többet, valamint gondozza tehetségét, és fejlessze kreativitását. Utóbbiban azonban a szülő otthon is tud segíteni, például egy, a gyermek korosztályához illő játék kiválasztásával, mellyel szabadon és önfeledten tud foglalatoskodni, szemben például egy különórával”- fogalmazottGyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője egy korábbi cikkben.

A könyvolvasás magabiztossá tesz

Nemrég kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik regényt forgatnak a kezükben, sokkal magabiztosabbak, a legmeredekebb helyzetektől sem riadnak vissza.

A Torontói Egyetem szakemberei, élükön Maja Djikic-szel kutatásuk során érdekes megállapításra jutottak: aki fiktív irodalmi történeteket olvas, az jobban tud gondolkodni, illetve jobban átlát bizonyos helyzeteket. A vizsgálatba száz embert vontak be: rövid történetet olvasó személyeket hasonlítottak össze olyanokkal, akik esszéket bújtak. A fiktív történeteket olvasók kiegyensúlyozottabbnak, nyugodtabbnak bizonyultak válaszadásaik alapján. Az, hogy nem érzik magukat kellemetlenül a bizonytalan helyzetekben, lehetővé teszi számukra a kifinomultabb gondolkodást és a kreativitást is. Erről bővebben itt olvashattok.

A cikk további folytatása: felelosszulokiskolaja.hu