Az ingyenes tankönyvellátásról

Az elmúlt években sok változáson ment át és sok félreértésre adott okot az úgynevezett „ingyen tankönyv” rendelet, ezért érdemes áttekinteni, hogy aktuálisan kinek, és milyen formában jár a tankönyvek ingyenes biztosítása. Az erre vonatkozó rendelkezéseket A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény tartalmazza.

Eszerint az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg,
b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
d) három- vagy többgyermekes családban él,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani.

A fenti szöveg két fontos információt hordoz: a felsorolás pontosan jelzi, hogy kiknek jár az ingyenes tankönyvellátás, a kísérőszöveg pedig felsorolja azokat a szolgáltatási módokat, ahogyan az ingyenes tankönyvellátás biztosítható. Vagyis az iskolák nemcsak az új tankönyvek finanszírozásával teljesíthetik ingyenes tankönyvellátásra vonatkozó kötelezettségeiket. Egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a tovább használható, tartós tankönyveket (atlaszok, feladatgyűjtemények stb.) könyvtári kölcsönzés útján bocsátják a rászoruló gyermekek rendelkezésére.

Az ingyenes és kedvezményes étkezésről

Az óvodás, 1-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés).

Az e körbe nem tartozó, de
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és tanulók után,
- a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként,
- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, tanulók után
az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani.

Közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni:
- a tizennyolc éven aluli,
- a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint
- az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A kedvezményre jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 135%-át,
-  ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
-  ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
-  ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel egyéb a törvényben meghatározott feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatások (évi két alkalommal), az ingyenes tankönyvellátás és egyéb kedvezmények igénybevételére.

A kedvezményre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

Pénzbeli támogatás

A helyi önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
-  2008. július 1-jén fennáll, július hónapban 5 500,- Ft, továbbá ha
-  2008. november 1-jén fennáll, november hónapban 5 500,- Ft
pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként.