Ajánló

Céget alapítani ott, ahonnan mások csak menekülnek

Amint van pár szabad percük, már hímzik is a madaras, űrhajós és házikós mintákat, amiket aztán tornazsákokra, mobiltokokra és neszesszerekre varrnak, majd az interneten próbálják eladni. Az idén húszéves Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozásában a legnagyobb szegénységben élő emberek dolgoznak, mégsem akarják, hogy sajnálatból vegyék meg a termékeiket. Ha sikeres márkát faragnak a SZUNO-ból, önfenntartóvá válhatnak, a plusz pénz, az alkotás öröme, a sikerélmény és a tanulás pedig talán a jövőjükre is hatással lesz. 

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője is azt hitte, hogy egy jó iskola képes lefaragni a gyerekek otthonról hozott hátrányait. Aztán telt-múlt az idő, és világossá vált, hogy kitalálhat bármilyen alternatív oktatási koncepciót, alapíthat művészeti iskolát, ettől még egyetlen halmozottan hátrányos helyzetű gyereknek se lesz jövőképe.

“Rájöttünk, hogy az iskolában kapott fejlesztést leamortizálja az otthoni közeg, hiszen a család teljesen más üzeneteket, értékrendet közvetít a gyerek felé” – mondta L. Ritók az alapítvány berettyóújfalui központjában, ahonnan összesen 27 települést érnek el, ebből hat helyen iskolát is működtetnek. Kilátástalan körülmények közt élő emberekkel dolgoznak, akár olyan zsákfalvakban mint a román határ közelében fekvő Told, ahol még egy kocsmát is képtelenség nyereségesen működtetni. Néhány éve már bemutattuk, hogyan kezdődött itt az idillteremtés néhány kerti pottyantós felállításával.

“Nem lehet elvárni, hogy egy olyan családban, ahol nincs kultúrája a mesélésnek vagy a beszélgetésnek, teljesítsék azt, amit az iskola kér irodalomismeretben vagy kommunikációban”. Ezért nagyjából tíz éve úgy döntöttek, szorosabbra fűzik a kapcsolatot a családokkal, és feltérképezik, mi minden áll annak a hátterében, hogy a gyerekek a képzetlen, nyomorban élő szüleik életútját ismétlik.

Az Igazgyöngy Alapítvány SZUNO-projektjében a gyerekrajzokon megjelenő mintákat hímzik rá különböző textiltermékekre / Fotó : Végh László

Így vált az Igazgyöngy iskolafenntartóból olyan szervezetté, amely a közösségfejlesztéstől az adósságkezelésen át a munkahelyteremtésig egy sor területen segíti a Berettyóújfalu környékén élő szegényeket. L. Ritók és munkatársai mára alaposan kiképezték magukat olyan témákban, amelyek távol esnek a tanítástól vagy a mindennapos segítő munkától. Feltárták, milyen különbségek vannak az oláh cigány családok és a romungrók mentalitása, életvitele, kommunikációja között, igyekeznek kezelni a köztük levő feszültségeket. Figyelnek a tősgyökeres falusiak és a betelepülők közti ellentétekre, vagy a hivatalok és a roma családok viszonyára. Ismerik a gyermekvédelem, a bűnözés, a prostitúció vagy a kábítószer körüli problémákat, és minden olyan veszélyt, amely az általuk elért családokra leselkedik.

Közben társadalmi vállalkozást is indítottak, hogy munkahelyet teremtsenek ott, ahol épeszű ember sosem fog céget alapítani, olyan embereknek, akiktől máshol inkább gyorsan megszabadulnak. Ez mostanra annyira kinőtte magát, hogy az Igazgyöngynél üzleti tervekben, marketingben és brandépítésben kezdtek gondolkodni. Egy kisvállalati márkaépítéssel foglalkozó cég, a DekoRatio Branding & Design Studio lett a pro bono partnerük abban, hogy jobban tudják értékesíteni a helyi asszonyok hímzéseiből készült táskákat, mobiltartókat és pénztárcákat. A márka neve SZUNO lett, ami cigányul álmot jelent, a köré épített kampányt pedig egy budapesti belvárosi stúdióban mutatták be néhány héttel ezelőtt.

De jó-e, ha egy alapítvány ebbe az irányba fordul, mit lehet elérni egy ilyen társadalmi vállalkozással, és miért fontos, hogy az emberek ne szánalomból vegyék meg a szegénységben élők kézműves termékeit?

Milliós tartozások miatt nem vállalnak munkát

“Rossz úthálózat, hiányzó infrastruktúra, bűnözés, képzetlenség” – sorolta L. Ritók, mennyi minden akadályozza, hogy bárki jó ötletnek lássa vállalkozást indítani Toldon és környékén. A mostani, munkaerőhiányos helyzetben persze nem lehetetlen elhelyezkedni: akik könnyebben mozognak, akár távolabbi településeken is munkát vállalnak, és nem is keresnek rosszul. “Egy építkezésen dolgozva akár napi 15 ezer forintot is kapnak, egy társadalmi vállalkozás nem tudja felvenni ezzel a versenyt, még akkor sem, ha minimálbért kínál. De nem mobilizálható mindenki, mindig van, aki otthon marad a faluban, velük is kezdeni kellene valamit”.

Ráadásul akik el is mennek dolgozni, legfeljebb hónapokig tartó munkákat találnak, és “amíg utána fel nem élik az ott megkeresett pénzt, nem is motiváltak a munkakeresésre”. Ezek többnyire nem legális foglalkoztatások, L. Ritók szerint iszonyatosan sokan dolgoznak feketén. “Újabb gond az is, hogy szinte mindenkinek van valamilyen tartozása, többnyire személyi kölcsönök és rezsihátralékok miatt, akár milliós nagyságrendben. Ha hivatalosan munkát vállalnak, azonnal észreveszik őket a behajtócégek, és elvonják a fizetésük 30-50 százalékát. Felveszünk valakit 149 ezer forinttal, és máris elveszíti a fizetése egy részét. Ha viszont feketén dolgozik, rejtve marad, ezért sokan inkább ezt választják”. A feketemunkán keresett pénz azonnal ott van az ember zsebében, “társadalombiztosítással vagy nyugdíjjal kapcsolatos tudatosság pedig egyáltalán nincs”.

Az Igazgyöngy társadalmi vállalkozásában főleg azokra építenek, akiknek esélyük sincs messzire utazni a munka miatt. Ilyen a nők többsége, főleg a kisgyerekes anyák, akik nem tehetik meg, hogy elmennek egy másik faluba, hiszen akkor nem érnének oda délután az óvodába vagy az iskolába a gyerekért.

Kezdettől fogva nők dolgoznak a SZUNO-projektben is, de L. Ritók szerint ez nem tudatos döntés eredménye, talán inkább azért lehet, mert nőként ő is előbb szót tudott érteni a kisgyerekes anyákkal. “A hímzéssel elsősorban őket lehetett megszólítani. Ahogy a gyerekeknél a művészeti iskolában, a felnőtteknél is az alkotást akartam középpontba helyezni. Ez a sikerélmény miatt fontos. Persze a kertben is együtt tudunk örülni, ha kihajt vagy szépen növekszik valami, de az alkotás kicsit más. Tökéletes terep az önbecsülés és a szociális kompetenciák fejlesztése szempontjából”.

A teljes cikk az Abcúgon olvasható.

2019 május 02.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás