"Hát hajrá, új tanév" - 25 elbűvölő iskolakezdő vers, tanévnyitó vers gyerekeknek

1. Reggel rám köszönt

Reggel rám köszönt a fecske:
Hova mész, te gyerekecske?”
Mondom neki: “Hallod, fecske,
Nem vagyok már gyerekecske,
Fejszém vágtam kemény fába,
Sietek az iskolába.
Iskolás lesz majd belőlem,
Sokat tanulhatsz majd tőlem!

2. Csiling-giling, irka, tábla

Csiling-giling, irka, tábla
Fiúk, lányok, iskolába!
Csiling-giling, ébredjetek!
Iskolába siessetek!
Csiling-giling, irka, tábla,
Gyertek, gyertek iskolába!

3. Osvát Erzsébet: Szeptember elseje

Szeptember elseje
elérkezett végre.
Örömöt csillant az
elsősök szemébe.
Még alig pitymallik,
ők már talpon vannak,
nehezen várják, hogy
útnak induljanak.
Kis táskájuk fénylik,
vadonatúj, tiszta.
Benne ábécéskönyv,
tolltartó és irka.
Üres lett a fészek.
kirepült a madár.
A sok kicsi elsős
már iskolába jár.

4. Mentovics Éva: Iskolatáska

Táskát veszünk anyukámmal:
hátra valót – de szépet!
Olyant, melybe betehetek
sok szép könyvet, festéket…

Büszkén hordom majd a táskám:
– Barátaim, látjátok?
Szeptembertől, mint a nagyok
én is suliba járok.

5. Szalai Borbála: Betűország kincsei

Sok újdonsült
kisdiáknak
kitárul egy új világ:
titokzatos
Betűország
ma nyitja meg kapuját.
Csodálatos
ez az ország,
gazdagsága rengeteg:
minden betű
kincset érő
titkokat is rejteget.
S, aki egyszer
megismeri
mind a betűk titkait
magáénak
tekintheti
Betűország kincseit.

6. Hívogat az iskola

Hívogat az iskola
Kapuját kitárja
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába.

Jó barátunk lesz a könyv
És a falitábla
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába

Számolunk és olvasunk
Vidám nóta járja
Kispajtásom, gyere hát
Menjünk iskolába.

7. Pataki Edit: Iskolába menni jó

Halihó! Halihó!
Iskolába menni jó!
Táskámban már minden benn:
összes könyvem, füzetem,
korong, gyurma, hurkapálca,
színes, radír, toll, ceruza
kréta, ecset, vonalzó –
sok kincsem van, csuda jó!

Tavasszal az óvodában
daduskámtól elbúcsúztam.
Dehogy vártam szeptemberre!
Mégis eljött ma reggelre.
Szívesebben labdáznék még,
bújócskáznék, kirándulnék.

Tegnap még a játszótéren
szaladgáltam, nevetgéltem…
Ma meg megyek iskolába,
rajtam van a hátitáska…
Betűk, számok gazdagsága
engem csábít hódításra.

Most itt bátran bemegyek.
Rám vár ez a sok gyerek.
Hamarosan játszótársak
leszünk, aztán meg barátok.
Tanítóm rám mosolyog…
ÉN MÁR ISKOLÁS VAGYOK!

8. Weöres Sándor: Kezdődik az iskola

Könyv, toll, tinta, ceruza,
rontom-bontom,
kezdődik az iskola,
csak aszondom.

Kora reggel rohanás,
rontom-bontom,
nem könnyű a tanulás,
csak aszondom.

Tízpercben nagy futkosás,
rontom-bontom,
torkod fájdul, ne kiálts,
csak aszondom.

Zsemlye és vajaskenyér,
rontom-bontom,
morzsát szedhet az egér,
csak aszondom.

Énekóra, la-la-la,
rontom-bontom,
reng a terem ablaka,
csak aszondom.

Tornaóra egy-kettő,
rontom-bontom,
leszakad a háztető,
csak aszondom.

Kintről benéz egy szamár,
rontom-bontom,
iskolába sose jár,
csak aszondom.

9. Kálnay Adél: Köszöntő

A nyár, a nyár, az elrepült,
a villanydrótra fecske ült,
készül már lassan messzire,
talán a világ végire.

Szállnak a napok, mint a szél,
kerengve hull már pár levél,
nekem is mindjárt menni kell,
nem cserélnék most senkivel!

Táskámban könyvek, füzetek,
vár rám egy pad és sok gyerek,
számok, betűk és dallamok…
Szervusz! Iskola! Itt vagyok!

10. Donkó László: Elsős leszek

Kopogtat a vadgesztenye,
Vége van a nyárnak.
Anyu mondja: Ideje, hogy
Az isibe járjak!
Kinőttem az ovit, igaz,
Nagy legényke lettem,
S a csengettyűs iskolába
Megyek szeptemberben.
Elsős leszek, vár az osztály,
Számológép, tábla,
Eszes Péter, János vitéz
Hív az iskolába.
Aranyos tanító néni
Kézen fog, ne féljek,
Esztendőre a suliba
Várlak én is téged!

11. Bártfai Judit: Mire jó az iskola?

Tudjátok-e, milyen hosszú az elefánt ormánya?
És a gólya, ha elrepül, vajon van-e honvágya?
Tudjátok-e mitől színes a szivárvány az égen?
S mikor nem volt számítógép, mivel játszottak régen?
Körülöttünk sok csoda!
Észre venni,
felfedezni,
megismerni segít majd az iskola!

Tudjátok-e, melyik festő milyen művet alkotott?
S hogy a hatalmas égbolton mely csillag van éppen ott?
Mitől tutaj egy kis hajó, s mikor csónak vagy ladik,
hogyan élnek a busmanok, s az igluban ki lakik?
Körülöttünk sok csoda!
Gondolkodni,
elfogadni,
szívből adni segít majd az iskola!

Tudjátok-e, pocsolyában mihez kezd a víziló?
S ki tudjátok-e számolni, mennyi százszor millió?
Ismeritek-e a múltat, a jövőt sejtitek-e?
Tudjátok-e, mi fán terem vajon az ikes ige?
Körülöttünk sok csoda!
Rátalálni,
megszámlálni,
megcsodálni segít majd az iskola!

Tudjátok-e, hogy az idő sosem henyél, meg nem áll?
A tél véget vet az ősznek, s tavasz után jön a nyár?
Szeptember az iskolában elindítja az évet,
s sok kisgyerek életében vet az óvodás létnek véget.
Körülöttünk sok csoda!
Együtt lenni,
sok jót tenni,
messze menni segít majd az iskola!

12. Hárs Ernő: Vége a vakációnak

Kopog már a barna dió,
véget ért a vakáció.

Vidám ruhák, fénylő szemek,
gyülekező gyereksereg.

Mint a fecskék messze délre,
készülnek az új tanévre.

Villanydrótjuk iskolapad,
kedvük alatt majd leszakad.

Fiú, leány cseveg, csipog,
csupa emlék, csupa titok.

Patak vize, erdő zöldje
zsong szavukkal körbe-körbe.

Hozzá annyi napfény vakít,
elég lesz az új tavaszig,

hogy se szél, se fagyos utak
ne lopják el mosolyukat,

s mindegyikük bátran szálljon
át a betű-óceánon.

13. Osvát Erzsébet: Első osztályosok!

Óvodások voltatok –
kisfiúk, kislányok.
Tündérország berkeit
bebarangoltátok.
Iskolások lettetek.

Mi minden vár rátok!
Nagy felfedezések,
szép kirándulások.
Betűországba vezet
a tanító néni.

Mennyit fogtok ti otthon
majd erről mesélni!
Számországban elámul
a szemetek szátok
a temérdek kincsen,
amit ott találtok.

Kezdődik az utazás,
a csengő már csenget.
Kívánunk hát jó utat
s hozzá vidám kedvet!

14. Kovács Barbara: Fontos dolgok 

Mindenféle fontos dolgok
jutnak az eszembe,
hogy például az iskolában
van-e medence?
Szünetben szabad-e felmászni a fára,
és van-e gesztenyefa, beállni alája,
ha csak kicsit esik a langyos nyári eső,
vagy lesz mindenkinél
az udvaron esernyő? 

Van-e ott kedves, ügyes dadus néni,
aki majd segít a cipőmet bekötni?
A tanító néni szeret majd engem?
Ha jól tudom a leckét,
megpuszilgat engem?
Megfogja a kezem, ha sétálni megyünk?
És az anyukám is eljöhet majd velünk? 

A tanító néni az ölébe ültet?
Ha nem tudok valamit,
nagyon megbüntet?
És ott is lesz szülinap,
meg gyermeknapi móka?
Lesz-e ropi, süti, meg mindenféle torta?
Mi vár rám az iskolában,
úgy szeretném tudni,
legjobb volna mégis mindig itt maradni!

15. Hívogat az iskola

Hívogat az iskola
Kapuját kitárja
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába.

Jó barátunk lesz a könyv
És a falitábla
Kispajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába

Számolunk és olvasunk
Vidám nóta járja
Kispajtásom, gyere hát
Menjünk iskolába.

16. Létay Lajos: Mit akar a ceruza?

Az asztalon új ceruza
meghegyezve szépen
lássuk vajon hogyan ír,
hogyan áll a kézben?

Megmarkolja Palika,
nekiesik Péter,
de lám csak, a ceruza
botorkál, szökdécsel.

Erre húznák – arra megy,
csúszkál jobbra – balra,
írkapapírról lelép
s karcol az asztalra.

Mit akar e ceruza?
Vesszőt, cukrot vár- e?
Miért nem ír betűket,
mint a Marikáé?

Nem tud – mondja Palkó,
még újra kipróbálja.
Nem baj, ő is jön velünk
ősszel iskolába.

17. Agnyija Barto: Első nap az iskolában

Mennyi, mennyi érdekesség,
mennyi, mennyi izgalom!
A tanító néni belép,
fel kell állni? Nem tudom.

Hogy nyílik fel szépen,
csendben a pad fényes fedele?
Ha felállok, mit kell tennem,
hogy ne csapjak zajt vele?

“A táblához gyere ki csak!”
– szól a néni s kimegyek,
a kezembe krétát is ad,
a krétával mit tegyek?

Megtanít ő türelemmel,
hogy kell húzni vonalat,
s hogy a táblát tenyeremmel
letörölni nem szabad.

Mennyi lány van itt! Lassacskán
tudom mindnek a nevét:
négy Annácska van, meg
aztán Sárikák és Erzsikék.

Első nap az iskolában,
padban ülök, figyelek,
nem moccantom fejem, lábam
– nagy dolog ez, gyerekek!

Hogy nyílik fel szépen,
csendben a pad fényes fedele?
Ha felállok, mit kell tennem,
hogy ne csapjak zajt vele?

“A táblához gyere ki csak!”
– szól a néni s kimegyek,
a kezembe krétát is ad,
a krétával mit tegyek?

Megtanít ő türelemmel,
hogy kell húzni vonalat,
s hogy a táblát tenyeremmel
letörölni nem szabad.

Mennyi lány van itt! Lassacskán
tudom mindnek a nevét:
négy Annácska van, meg
aztán Sárikák és Erzsikék.

Első nap az iskolában,
padban ülök, figyelek,
nem moccantom fejem, lábam
– nagy dolog ez, gyerekek!

18. Vesztergom Andrea: Hát hajrá, új tanév

Itt állunk most újra, diáktársak, együtt.
Kézenfogva kísér a nyár íze még.
Szünetünk véghez ért, a szeptembert köszöntjük,
Kíváncsian állunk elé: hát hajrá, új tanév!

Tanároknak százai készen állnak újra hát,
Szárnyuk alá kerül megint a sok csintalan diák,
Lehet furcsa, mégis így van: vártam már az iskolát,
S érzem az új tankönyveknek komoly, tudás-illatát.

A régi arcok ismerősen mosolyognak vissza,
Minden megváltoztunk, felnőttünk egy kissé.
A sok-sok kis diáktárs egymást is tanítja:
Hogyan tegyük együtt a kötelezőt széppé!

Feljebb lépünk mától, tanárok s diákok!
Tudás-szerző csatánk most veszi kezdetét,
Büszkén szembenézek s várakozva állok:
Biztassuk csak bátran: hát hajrá, új tanév!

19. Tasnády Varga Éva: Szól a csengő

Szól a csengő, tiszta hangon,
Gyertek, gyertek, gyerekek!
Vár a pad, és vár a tábla,
táskát tartson kezetek!

Szép a táska, bőre sárga,
benne a sok könyv, füzet,
sarokban a cserépkályha,
télen ad majd jó tüzet.

Szól a csengő, gyertek, gyertek!
Jöjjetek kicsik, nagyok!
Iskolánknak kapujából,
még egy nagyot kongatok.

20. Szalai Borbála: Utolérem a bátyámat

Mi tagadás, irigyeltem
Hogy a bátyám iskolás,
Hogy őneki gyerekjáték
Az írás, az olvasás.
Csodáltam, hogy milyen szépen
Formálja a betűket,
S hiába van sok belőlük,
Ismeri a nevüket.
Úgy megy neki az olvasás,
Akárcsak a vízfolyás
Hej – gondoltam -Mikor lesz már
Belőlem is iskolás!
S most, amikor beírattak
Iskolába az idén,
Megfogadtam: a bátyámat
Utolérem, bizony én!

21. Weöres Sándor: A tanév-nyitáskor

Almát, körtét, szilvát, szőlőt
hoz szeptember,
nekünk új tanévet, tudja
minden ember.

Mint az égen átcsóvázó
üstökösök,
ragyogjanak munkánk nyomán
az ötösök.

Kívánjuk a húgocskának,
öcskösöknek,
ne legyenek szükiben az
ötösöknek.

Kívánjuk tanárainknak,
hogy vödrökkel
minket nyakon önthessenek
ötösökkel.

Ha szűkölködünk megszolgált
ötösökben,
a tanév nekik se könnyű,
de nekünk sem.

Ne mint az üres jászolba
Nincses ökre,
bámuljunk a meg nem szerzett
ötösökre.

Köszöntőnkben csökönyös rím
a sok ötös,
mert szándékunk jól tanulni
már örökös. 

22. Gyurkovics Tibor: Iskola nyitogató

Iskola, iskola,
ki a csoda
jár oda?

A takács a kovács,
a kőműves meg az ács,
a kardjával odajár
kese lovon a huszár!

Itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
mennyi szálat fon a pók.

Itt tanulta meg az í-t,
hogy a rózsa kivirít,
hogyan írja le az ú-t
s a Dunántúl csupa púp,
pörögtek az ő-k, az ű-k,
mint a fényes köszörűk.

Itt kezdte a hóember,
jaj de szép a december!
Itt sütötte meg a pék
a legelső kenyerét,
itt tanulta meg a csősz,
mikor sárgul meg az ősz,
minden ember itt tanulta
meg, hogy mennyit ér a munka,
á-t is, b-t is, c-t is,
itt tanulok én is!

Kinyújtom a kezemet,
ha ugyan elérem
a kilincset, s bemegyek
pirosan, fehéren,
körülöttem karikában
kürtös-fürtös kobakok,
itt tanult meg a halász is
készíteni csónakot,
itt tanulta meg az á-t
és a matematikát,
itt tanulta meg az ó-t,
hogyan kötik a csomót,
meg a d-t, meg a t-t,
emberek becsületét!

23. Iványi Mária: Kati iskolába megy

Kicsi cipő, nagy cipő
Egymás mellett koppan
Találd ki csak, ha tudod
Melyik siet jobban.

Kis cipőbe Kati jár
Anyuka a nagyban
Hát ez a hely kire vár
Az iskolapadban?

Nem másra, mint Katira
S hogyha figyelsz jobban
Hallod, hogy a kis cipő
Szaporábban koppan.

Nagyon siet Katika
Alig-alig várja
Betűország kapuját
Hogy sarkig kitárja.

Mesét ígér az új könyv
Sok-sok színes képpel
Nem csoda, hogy Katika
Ilyen fürgén lépdel.

24. Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap

Bandukol az őszi nap, s megáll minden fánál.
Bandukol és elidőz minden iskolánál.
Meg-megáll és elidőz… mire is kíváncsi
vajon ez a szelíd, ősz Nap-tanító bácsi?

Meg akarja tudni, hogy rendesek-é, jók-é
akik nála nyaraltak, nincs közöttük kópé.
Nem bújt-é a pad alá az a virgonc Pista,
s vajon az a Bandikó most is olyan lusta?
S följegyzi, ha rosszat lát, föl bizony, barátom, –
s megégeti orrukat majd a jövő nyáron.

Keszthelyi Zoltán: Elsőosztályosok
Mikor először mennek iskolába
Az elsőosztályos kisgyermekek,
Illatot hint az ősz minden virága,
Amerre lépnek, dalok csengenek.

Mikor először mennek iskolába,
Szívükben bűvös áhítat terem,
Kitárul nékik a mesék világa,
Hol betűk nyílnak kéklő tengeren.

Mikor először mennek iskolába,
Nekik köszön a szeptemberi ég,
Őket kísérik, arany fényben ázva,
A szőlőfürttel terhes venyigék.

Mikor először mennek iskolába,
A tücsök tüzes, friss nótába kap,
Mind hevesebben szól a citerája.
megsimogatja hajukat a nap.

Mikor először mennek iskolába,
És izgalmukban könnyük megered,
A kicsinyeket féltő gonddal várja
A tanító – a gyengéd szeretet.

Mikor először mennek iskolába,
A kerek földön öröm suhan át,
Új világ küldi fiúra, lányra
A reménység tündöklő sugarát.

25. Tófeji Vali: Elsős leszek

Elsős leszek
Akár hiszed, akár nem,
Nagyon jó az én kedvem.
Tudod minek örülök?
Iskolába kerülök.
Szép volt a nyár, szép nagyon,
Sütkéreztem a napon.
Játszottam és ugráltam,
Szaladgáltam, bringáztam.
Halacskákkal versengve,
Úszkáltam a tengerbe’
Homokváram összedűlt,
A sárkányom elrepült.
Nincs már minek maradnom,
Van helyette más dolgom.
Nagy vagyok már iskolás,
Kezdődjön a tanítás!

Fotó: Getty Images