Iskola

Magyarországon a 3. legmagasabb a tini anyák aránya az EU-n belül

Meglepő tény, de igaz, hazánkban 100-ból majdnem 9 gyerek tinédzserkorú anyától származik. Az európai uniós statisztikák szerint ezzel az aránnyal évek óta a tagállamok „élbolyában” vagyunk. De mégis, hogy jön ez a téma az oktatási rendszerhez?

Tinédzserkorú anyák aránya, 2017 (azon első szülött gyerekek aránya, akiknek az édesanyja 20 évesnél fiatalabb volt születésükkor)

OlaszországSzlovéniaHollandiaSvédországFinnországAusztriaBelgiumSpanyolországNémetországÍrországGörögországCsehországFranciaországPortugáliaÉsztországEU28 átlagHorvátországLengyelországLitvániaEgyesült KirályságSzlovákiaMagyarországRomániaBulgária
15,113,111,19,17,15,13,11,1
2017
Olaszország1,1Szlovénia1,1Hollandia1,2Svédország1,4Finnország2,1Ausztria2,2Belgium2,3Spanyolország2,8Németország2,8Írország2,9Görögország3,1Csehország3,2Franciaország3,2Portugália3,4Észtország3,5EU28 átlag3,7Horvátország3,7Lengyelország3,9Litvánia4,4Egyesült Királyság4,7Szlovákia8,1Magyarország8,5Románia12,1Bulgária12,5

Forrás: Eurostat

Legutóbbi ábránkon bemutattuk, hogy Magyarországon – Szlovákia, Románia és Bulgária mellett – arányaiban sokan vannak a korai iskolaelhagyók, ráadásul a fiatal férfiak és nők nagyon hasonlóan viselkednek. Ezzel szemben a többi EU-s országban szemmel látható a különbség, hiszen ott a fiúk nagyobb eséllyel hagyják el idő előtt az oktatási rendszert, mint a lányok.

Vajon miért pont ebben a négy országban más a helyzet? E heti ábránk jól szemlélteti az egyik lehetséges magyarázatot: éppen ezek azok a tagállamok, ahol a tinédzser korú anyák aránya messze felülmúlja a többi uniós országot már hosszú évek óta. A legfrissebb, 2017-es adatok szerint Magyarországon és Szlovákiában 100-ből 8-9 gyerek születik 20 évesnél fiatalabb anyától, míg Romániában és Bulgáriában már 12-13. Ezek többszörösei az EU-s átlagnak, ugyanis ott csak 100-ből 4 gyerekről mondható el ez.

Mit is mérünk pontosan?

Az Eurostat adatai alapján azt tudjuk megmutatni, hogy mekkora azoknak az elsőszülött gyerekeknek az aránya az összes elsőszülött gyereken belül, akiknek az édesanyja még nem töltötte be a 20. életévét gyermeke születésekor. Tehát az ábrán szereplő mutató az anyává válás kezdetéről hordoz információt, számunkra jelen esetben az volt fontos, hogy az anya hány éves volt akkor, amikor megszülte első gyermekét. Arra nem tér ki az ábra, hogy ezeknek a tinédzser korú nőknek összesen hány gyereke van, illetve, hogy ha van még második, harmadik, stb. gyerekük, akkor azokat hány éves korukban szülték.

Megjegyzés: az EU-ban a nők átlagosan 29 évesen szülik meg első gyermeküket.

Hogy miért is fontos a tini anyák magas arányát számba venni? Jellemzően azok a fiatal nők, akik korán gyereket vállalnak, kimaradnak az iskolából. Így ez a kétes dicsőség sajnos nagyon is fontos tényezője lehet annak, hogy ezekben az országokban a fiatal nők között relatíve magasabb a korai iskolaelhagyók aránya.

Magyarország sajátossága, hogy a másik három országgal ellentétben tíz év alatt sem sikerült jelentős csökkenést elérni ezen a fronton. A 2010-es mélypont után, amikor a legkevesebb volt a tinédzserkorú anyától származó elsőszülöttek aránya, elindult egy dinamikus növekedés, ami 2014-ben tetőzött. Ekkor majdnem minden 10. első gyerek tini anyától született! Végül némi mérséklődés következett, így a jelenlegi közel 9%-os aránnyal éppen ott állunk, ahonnan 2008-ban elindultunk.

Tinédzserkorú anyák arányának alakulása (százalék)

Forrás: Eurostat

A korai gyermekvállalás magyarországi jelenségéről egyébként a legfrissebb, 2016-os Magyar Ifjúságkutatás kapcsán többen is írtak. Az elemzők kimutatták, hogy az iskolát 16 éves korukig befejező nőknek már 90 százaléka párkapcsolatban él. Ezzel szemben, azoknál a nőknél, akik még tanulnak ez az arány csak 30 százalék. Ha a gyerekvállalást nézzük, az eredmények szerint a 15 és 29 év közötti fiatal szülők 29 százalékának legfeljebb nyolc osztály a végzettsége. Ráadásul közülük a nem tanuló lányoknak már átlagosan több, mint egy gyereke van (a fiúknak valamivel kevesebb). A kutatásról készült recenzió szerint is „úgy tűnik a hátrányos helyzetű lányok számára az anyává válás a felnőtté válás egyetlen járható útja”. A korai iskolaelhagyás terén a fiúk és lányok hasonló viselkedése éppen, hogy a lányok kedvezőtlenebb helyzetére hívja fel a figyelmet. A nemek közötti látszólagos egyenlőség gyakran éppen, hogy egy burkolt egyenlőtlen helyzetre hívja fel a figyelmet, mint pl. a nemi egyenlőségi paradoxon esetén is. (Erre egy későbbi cikkünkben még visszatérünk.)

Természetesen ezek a folyamatok nem függetlenek attól, hogy milyen kilátásai vannak az alacsonyan képzett fiatal nőknek a férfiakkal szemben a munka világában. Befolyásoló tényező a szakmaválasztás, az elhelyezkedési lehetőségek és bérek alakulása is. Erre is kitérünk majd.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, ahhoz, hogy az EU-s célkitűzéseket követve hazánkban is csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya, az oktatáspolitikának egy összetett problémát kell kezelnie.

 

Adatok forrása:

Eurostat - Live births by mother’s year of birth (age reached) and birth order (online adatbázis kód: demo_fordager): https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/-/DDN-20170808-1

 

Felhasznált irodalom:

Lannert Judit (2019). Ifjúságkutatás 2016 – Csendes, céltalan, otthonülő konzervatív ifjúság? Magyar Tudomány. 180(2019)6, 934–939.

https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud_f23902_i1

Székely Levente szerkesztő: Magyar fiatalok a Kárpát-medencében – Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Budapest: Kutatópont Kft.–ENIGMA 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 2018.

https://kutatopont.hu/files/2018/07/magyarfiatalok.pdf

Nagy Ádám szerkesztő: Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016. Budapest: Ecxenter Kutatóközpont, 2018.

http://www.ifjusagugy.hu/kotetek/Margon_kivul_2016_web.pdf

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás