IskolaMérés és értékelésPISA

PISA trilógia

2. rész A kormányzati reakciók és a tények

A PISA eredményekre adott kormányzati reakciók általában hárítottak és megpróbáltak külső okokra hivatkozni. A tények viszont makacs dolgok és nem igazán támasztják alá ezeket a magyarázkodásokat. Lássuk őket!

 

1. Magyarország szegény ország, ezért rosszak az eredmények

Az EMMI a rossz eredményeket részben azzal magyarázta, hogy Magyarország szegényebb ország, mint a rangsorban elöl teljesítők. Ha összevetjük országonként az egy főre jutó GDP-t és a természettudományos átlagpontszám kapcsolatát, azt látjuk, hogy közepesnél valamivel gyengébb az együttjárás (0,44), vagyis önmagában az, hogy egy országnak kisebb a GDP-je nem indokolja a csapnivaló eredményeket. Észtország a magyarnál csak kicsivel magasabb GDP/fő-ből 57 ponttal magasabb eredményt ért el, Norvégia pedig ellentétes példa, ott a vizsgált országok közül a legmagasabb a GDP/fő, de nem az övék a legjobb eredmény.

 

Gazdasági fejlettség vs. természettudomány pontszám
Create your own infographics

Ennél szorosabb az együttjárás az egy tanulóra fordított kumulatív kiadás és a teljesítmény között (0,66), tehát leginkább az számít, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből mennyit költ egy ország oktatásra, nem az, hogy mekkora a jövedelme. Szemléletes, hogy a Magyarországnál csak 12%-al magasabb GDP/fő-vel rendelkező Észtországban 35%-al többet fordítanak egy tanulóra, mint itthon.

 

Tanulói ráfordítás és természettudomány pontszám kapcsolata
Create your own infographics

Ez azt jelenti, hogy ahol valóban prioritás az oktatás és a rendelkezésre álló erőforrásból nagyobb arányban költenek rá, mert valóban

Ahol valóban prioritás az oktatás és a rendelkezésre álló erőforrásból nagyobb arányban költenek rá, ott egy szegényebb országban is meglátszik ennek hatása az eredményeken.

fontosnak tartják a tudást, ott ennek a tudás és gyermekközpontú szemléletnek egy szegényebb országban is meglátszik a hatása az eredményeken. Arra, hogy az észtek mennyire fontosnak tartják az oktatást és a gyerekeik jóllétét, példa a nemrég hivatalba lépett első női észt köztársasági elnök beiktatási beszéde, melyben kiemeli az oktatás fontosságát,

2. Amit a PISA mér, az nincs benne a tananyagban, ezért teljesítettek rosszul a diákok

De hát éppen ez a lényeg, hogy nem a tananyag visszaböfögéséről van szó a PISA esetében. Azt méri a vizsgálat, hogy mennyire tudják alkalmazni újszerű környezetben a megszerzett tudásukat a tanulók, ahogy ezt majd a nagybetűs Élet is megköveteli majd. Van egy másik nemzetközi vizsgálat, a TIMSS, ami viszont azt méri, hogy mennyire sajátították el a tananyagot a tanulók, ebben valóban rendre jól teljesítenek a magyar tanulók, bár a legutóbbi mérés már csak a negyedikesek matematika tudásában mutatott szignifikáns javulást.

A tudás alkalmazásának képessége nem tananyag vagy tanterv kérdése, hanem annak függvénye, hogy az iskola mennyire tudja és engedi kibontakozni a gyerekekben rejlő potenciált.

A két mérés között csak látszólagos az ellentmondás. Az egyik ugyanis azt méri, hogy mennyire tanulják meg a tananyagot a tanulók, a másik pedig azt, hogy tudják-e alkalmazni a tudásukat. Mindenki eldöntheti, hogy melyik a fontosabb. Mi az utóbbira szavaznánk, ez pedig elsősorban nem tananyag vagy tanterv kérdése, hanem annak a kérdése, hogy az iskola mennyire tudja és engedi kibontakozni a gyerekekben lévő potenciált.

A TIMSS eredményekről részletesebben itt olvashat a Kölökneten.

3. A kérdéseket számítógépen kellett megoldani, nem papíron, ez okozta a teljesítményromlást

A 2015. évi PISA felmérést teljes egészében már online vették fel, vagyis nem papíralapon ment a mérés. Tény és való, hogy ez a mi diákjainkat igencsak nehéz helyzetbe hozta. Korábbi felmérések tapasztalatából tudjuk, hogy a magyar tanulók rosszabbul teljesítenek, ha nem papíron,

"Ha a digitalizáció akadály és nem lehetőség, akkor ne is akarjunk a modern világban versenyezni.”

hanem számítógépen kell válaszolni. Ez alapján mondhatjuk, hogy ha papíron kellett volna kitölteni a kérdőíveket, akkor jobb eredményt kaptunk volna. 2012-ben megmérték a kétféle módon írt tesztek közötti különbséget, Magyarországon 2 % alatt volt a kizárólag a számítógépes tesztelési mód rovására írható különbség. Tehát ekkora romlás oka biztosan nem pusztán a felmérés formájának tudható be. Ugyanakkor, ahogy Nádori Péter fogalmaz a tanárblogon: „a kijelentés tulajdonképpen egyben leírja magát a problémát is. Ha a digitalizáció akadály és nem lehetőség, akkor ne is akarjunk a modern világban versenyezni.

Magyarország a digitális szövegértés terén is igencsak hátul kullog a mezőnyben. Nem véletlen, hogy a toplista elején most olyan országokat találunk (pl. Szingapúr vagy Észtország), akik már 2012-ben is kimagaslottak a digitális szövegértés terén. . Nekik ez az új platform szinte szárnyakat adott. Észtországban a digitális platform hétköznapi valóság, az élet apróbb-cseprőbb dolgait, az ügyintézést is már digitálisan intézi minden észt.

4. Az eddig reformok még nem értek be, illetve a most elinduló reformok még nem hatottak, ezért nem javultak még a teljesítmények

A jelenleg zajló reformok lényege az államosítás és központosítás, mind a közoktatás, mind a szakképzés terén.

Minél nagyobb a szakmai autonómia az intézménynél, annál jobbak az eredmények.

Ehhez képest a legfrissebb PISA eredmények a már korábbi PISA méréseken is érvényes összefüggésre mutatnak rá: minél nagyobb a szakmai autonómia az intézménynél, annál jobbak az eredmények. Viszont minél inkább egy központi szerv próbál mindent meghatározni, annál gyengébbek. Ezek alapján inkább imádkozzunk, hogy a reformok ne hassanak!

5.) A tanárok nem jól tanítottak, a tanulók nem tanultak eleget

A magyar tanulók sokat tanulnak. A 2012-es PISA adatok alapján matematika tanulásra nagyon sok időt fordítanak a magyar tanulók az iskolán kívül. Éppen azért, mert a heti tanórák száma viszonylag alacsony, a zsúfolt tananyagot kézműves eszközökkel, magolva próbálják megtanulni otthon a szülőkkel a gyerekek. Érthető módon, nagyon alacsony eredményességgel. A nemzetközi adatok alapján azt is tudjuk, hogy a magyar tanulók a nemzetközi átlagnál jóval kevesebbet hiányoznak az iskolából. Ráadásul arra kötelezzük őket, hogy egész napjukat az iskolában töltsék anélkül, hogy értelmes elfoglaltságot nyújtanánk nekik. A TIMSS eredmények is azt mutatják, hogy a tananyagot jól visszaadják a tanulók. Tehát nagyon rendesek a gyerekeink, irtó sokat tanulnak, de rosszul, mert nem tanítjuk meg őket gondolkodni, ugyanis nem adunk nekik időt és szabadságot, hogy kibontakozhassanak. Egyszerűen bűn, amit a gyerekeinkkel teszünk, bezárjuk őket egy kalodába, órákon át untatjuk őket, a mi gyerekeink pedig még ezt is tűrik. A nemzetközi adatok alapján a magyar tanulók fegyelmezettebbek is az átlagnál. Csak éppen a tanulás öröme vész el és ezzel együtt a kreatív és innovatív gondolkodás. A mi gyerekeink ennél sokkal többet érdemelnének és jóval többre is lennének képesek.

A magyar tanuló sokat tanul és fegyelmezett, a magyar pedagógus pedig hatékony, ilyen kevésből nagyon kevés országban hoznak ki ilyen sokat.

Ami pedig a tanárokat illeti, készült egy elemzés, ami bemutatta, hogy ilyen kevés pénzből, amennyit a magyar oktatásra fordítunk ilyen sokat kevés rendszer hoz ki magából. Szégyen, hogy a kormányok sora vonta ki a pénzt a közoktatásból, ahogy arra lehetősége adódott, mert csökkent a gyereklétszám, vagy mert azt gondolta, hogy a költségvetési pénzt majd az uniós fejlesztési pénzekkel pótolhatják. Különösen visszatetsző és meglehetősen gyáva magatartás, ha az oktatásért (is) felelős politikusok (zömmel férfiak) hárítják a felelősséget azokra, akik leginkább az elszenvedői és áldozatai a szakszerűtlen és gyermekellenes politikának. Miközben azt, hogy ilyen kevés pénzből a magyar oktatás még valamire képes, éppen az áldozatkész pedagógusoknak (zömmel nőknek) köszönhető. És igen, természetesen, ők is többre lennének képesek, ha jobban megfizetnék őket, jobb képzést kapnánk és több szakmai autonómiát. Így hát csak azt tudjuk mondani a nagymellényű politikusainknak, hogy el a kezekkel a gyerekeinktől és a pedagógusoktól! Viszont vállalják fel végre azt a felelősséget, amivel a hivatásuk jár!

2016 december 12. Kaderják Anita – Lannert Judit

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás