Hogyan értsük meg kamasz gyermekünket?
A serdülőkor egy változásokkal és sokszor bizonytalansággal teli periódus, hiszen az egyén már nem gyermek, de még nem is felnőtt igazán. Ezen időszak legfontosabb feladata az identitás kialakulása és megszilárdítása. De hogyan is jöjjön rá a fiatal, hogy ki is ő igazán? Milyen változásokat tartogat számára ez korszak? Hogyan értsék meg őt a szüleik?
A serdülőkor elsődleges feladata a stabil énkép, koherens self elérése és megszilárdítása. Legfőbb feladatuk, hogy rájöjjenek, kik is ők igazán, mi fontos számukra, ezáltal mi épül be az értékrendszerükbe. Ennek a folyamatnak pedig számos előidézője van. A kamaszkor küszöbén nemcsak testi, fizikai változások következnek be, de az intellektualitás és emocionalitás is komoly változásokon esik át. A gondolkodás, érzelmek és szerepek is egyre komplexebbé válnak, és egyre nagyobb teret nyernek a személyes döntések. A serdülőkor legnagyobb dilemmája pedig, ha a szerepek megvalósítása és az önmegvalósítás ütköznek egymással.
Viselkedésbeli változások a serdülőkorban
Nem véletlen, hogy a kamaszok gyakran nem érnek haza a megbeszélt időpontra, és nem félnek ennek következményeitől. A hormonális és fizikai változások mellett ugyanis az amygdala nevű agyi terület aktivitása is megváltozik. Ezen struktúra legfőbb szerepe a tanuláshoz, emlékezéshez köthető. Serdülőkorban ez a terület magasabb aktivitási szintet mutat a felnőttekéhez képest, amely
nagyobb érzelmi reaktivitást eredményez, melynek következményeképp a kamaszok kevésbé képesek racionális döntések meghozatalára.
Ugyanakkor a büntetésre gyenge aktivitás mutatkozik ugyanezen területen a felnőttekhez képest, míg a nucleus accumbens nevű struktúra aktivitása a jutalom mértékével egyenes arányosságban nő. Így tehát a kamaszok agya érzékenyebb a jutalmazásra, azonban kevésbé a büntetésre, amely viselkedésükben is megnyilvánul.
A stressz is jelentős szerepet kap a kamaszok életében, hiszen a változások, bekövetkező életesemények mind stresszorként jelennek meg. Ezzel szemben más megküzdési módot alakítanak ki a fiúk és a lányok. Általánosságban azt lehet mondani, hogy míg a lányok a szituációk legrosszabb kimenetelével kalkulálnak, és a társas támaszt veszik igénybe, addig a fiúk aktívabban, agresszívebb módon küzdenek meg a problémákkal. A megküzdési mechanizmusokat azonban befolyásolja a családi klíma (a család strukturáltsága, az érzelmek bátorításának mértéke, a konfliktusok mennyisége) és a kortársak, barátok hatása.
A teljes cikk a mindset onlinepszichológiai szaklapban olvasható.
