Kütyüfüggő generáció
Két éves kor alatt tilos lenne a baba, kisgyerek kezébe kütyüt adni! Svéd gyermekorvosok pirítottak rá a szülőkre
A digitális kütyük használata azont túl, hogy függőséget okoz, számos káros következménnyel jár: alvás- és hangulatzavart, koncentrációs nehézséget, látószervi károsodást és akár mentális betegségeket okozhat - amit sajnos már egy ideje tudunk. A svéd gyermekorvosok újabban óriási kampányba kezdtek, hogy figyelmeztessék a kisgyerekes szülőket: beszakadhat a gyerekfejlődése, ha a kisgyerek képernyőfüggővé válik.
A Svéd Gyermekgyógyászok Szövetsége (BLF) 2023. novemberben kiadott, tehát a legfrissebb - szakemberek és a kisgyermekgondozók számára megfogalmazott - ajánlása szerint:
- a gyermekek kétéves koruk előtt egyáltalán ne használjanak képernyőt, illetve
- 2-5 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát töltsenek képernyő előtt.
"Bár a digitális eszközök hasznos információkat, szórakozást nyújthatnak és lehetőséget kínálhatnak az emberekkel való kommunkációra, a kisgyermekek agya még nem elég érett ahhoz, hogy ezeket az előnyöket érvényesíteni tudják. Sőt, a kutatások arra világítanak rá, hogy a képernyő korai használata negatívan befolyásolhatja a gyerekek fejlődését" - áll a jelentésükben.
A BLF már azt megelőzően fontosnak tartotta az új ajánlásaik közzétételét, mielőtt a Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség és a Svéd Közegészségügyi Ügynökség véglegesíti a gyermekek és a képernyőkkel kapcsolatos vizsgálatait. Mivel ezek a vizsgálatok lezárása általában hosszú időt vesz igénybe, az orvosi szervezet fontosnak tartotta, hogy a felhívásuk már ezt megelőzően, a lehető leghamarabb eljusson a nyilvánossághoz, és ami ennél is fontosabb: az óvodák és a gyermekegészségügyi szolgálatok munkatársaihoz.
A WHO 2019-ben hasonló iránymutatást adott ki, amely szerint a három év alatti gyermekeknek egyáltalán nem szabadna a tévét bámulniuk vagy tableten játszaniuk, míg a négy-ötéveseknek sem szabadna egy óránál többet a képernyő előtt tölteni.
A magyar óvodás gyerekek késő este is a tévét bámulják
Az, hogy mennyire időszerű lenne a hozzáállásunkon változtatnunk nekünk hazai szülőknek is, mi sem bizonyítja jobban, mint egy viszonylag friss hazai kutatás. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült elemzésből kiderül ugyanis: a középiskolások tévéznek a legkevesebbet, az óvodás és kisiskolás korú gyerekek viszont naponta 3 óránál is hosszabb ideig ülnek a tévékészülék előtt! És még csak most jön a java: este 10 órakor lényegében minden negyedik 4-7 éves gyerek még nézi a tévét, sőt még 23 órakor sem elhanyagolható a jelenlétük.
Ezek után nézzük sorba, milyen fontosabb felhívások fogalmazódtak meg a témában.
Később kezdenek beszélni a tabletező, okostelefonozó kisgyerekek
Dr. Catherine Birken, a torontói Hospital for Sick Children orvosa már a svédeknél is korábban megkongatta a vészharangot. A szakértő szintén egy friss kutatásra hivatkozott azt illetően, hogy sok szülő mindenféle korlátozás nélkül adja az okoseszközöket a kicsik kezébe, pedig: mindez negatív hatással van a babák, kisgyerekek nyelvi fejlődésére. A kutatás, amire Birken hivatkozott közel 900 gyereket követett nyomon 6-24 hónapos kor között. Az eredmény pedig nyomasztó:
minden egyes plusz félóra, amit a gyerek valamely ilyen típusú eszközzel (telefonnal, tablettel) töltött, 49 százalékkal rontotta az expresszív, kifejező beszédkészségét, vagyis azt a képességét, ami az érzelmek és információk átadására teszi képessé az embert.
Eltérő agyi fejlődést okoznak az okoseszközök
Az okoseszközök és a televíziónézés használatának veszélyei tehát már nemcsak a kamaszok ajtaján kopogtatnak, hanem a sokkal fiatalabb kisgyerekeket is célba vesznek: a mesecsatornák, a számtalan kisgyerekeknek szóló internetes tartalom, számítógépes játékok, mobil appok tömkelege fürtökben kínálja magát a neten az egészen kicsi gyerekek szülei számára, ami nyilvánvalóan a szülők kényelmének kedvez. Pedig a még fejlődő gyermeki idegrendszernek nagyon sok képességet kellene elsajátítani kisgyermekkorban, többek közt koncentrációt, alapvető kommunikációs készségeket, mások érzéseinek leolvasását, a szókincs építését.
A gyerek hároméves koráig fejlődik leggyorsabban az agy, az ekkor kialakuló hatások formálják azokat az idegpályákat, amire az agyi funkciók épülnek. Annak érdekében, hogy ezek az idegpályák megfelelően létrejöjjenek, a gyereknek specifikus ingereket kell kapnia környezetéből, és az ember evolúciós fejlődése során kialakult szükségletek egyértelműen nem tartalmazzák a képernyő bámulását. Ahelyett, hogy a gyerekek rákényszerülnének, hogy feldolgozzák az őket ért ingereket és információkat, sokszor készen, már "megemésztve" kapják őket, ezáltal úgynevezett passzív befogadó szerephez szoknak hozzá.
Digitális heroin
A túlzott okoseszköz-használat függőségi vonatkozásáról eddig még nem tettünk említést, pedig fontos, nem véletlenül nevezik „digitális heroinnak” a jelenséget, mert az emelkedett dopamintermelés fokozott izgalmi állapotot vált ki, amire könnyen rá lehet függeni.
A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és hangulatingadozások, romló iskolai teljesítmény, nehezebbé válhat a koncentráció, és látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat. A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, amely a legszélsőségesebb esetekben testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban tör a felszínre.
Arról, hogy hogyan kell határt szabni a gyerekek kütyüzésének, Hortobágyi Ágoston a digitálisstratega.hu szakembere ebben a cikkünkben mondja el.
Monitor és a szemszárazság - 3x20 perces szabály
Az ideális képernyőidőről dr. Árvay Anita szemész szakorvos - kizárólag a szemromlás tekintetében - így nyilatkozott korábban:
"Sok egyéb mellett a nagyobb gyerekeknél célszerű bevezetnünk a 20-20-20-perces szabályt, amelynek lényege, hogy 20 percenként 20 másodpercig kell egy 20 lábnyira (megközelítőleg hat méterre található tárgyra) fókuszálni. A már kialakult, de még könnyen kezelhető szemszárazság tüneteit a pislogásokkal kísért szünetek és a szemorvosok által felírt műkönny készítmények hatásosan tudják csillapítani, a pislogás ugyanis, mint alapvető reflex, a monitorok és egyéb kijelzők használata közben ritkábban lép fel, mint normál esetben".
Egy-két órával elalvás előtt már ne okostelefonozzunk
A fent említett neurológiai, pszichés és szemészeti következményeken túl fontos tudnunk: a kijelzők által kibocsátott úgynevezett nagy energiájú, káros ibolyakék fény irritálhatja a szemet, másnap koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat. A pihentető alvás érdekében ezért 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet, de legalább alkalmazni a komfortnézet vagy kékfényszűrés-funkciót.
Mit tanácsol a pszichológus?
Ahogy a svéd gyerekorvosok, mi magyar szülőként is érzékeljük, hogy elindult egyfajta digitális lavina, amiről úgy gondoljuk, hogy már nem lehet megállítani, pedig soha nem késő cselekedni. Dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológus azt hangsúlyozza:
"A határok megszabása mindig a szülő feladata. Fontos, hogy koncentráljunk az online és offline világ közti egyensúly helyes megteremtésére".
Fotók forrása: Getty Images
