ISKOLAKERESŐ

Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában! Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában!


 ISKOLÁT KERESEK »

?

Kanyarójárvány Görögországban és Franciaországban

A Görög Betegség-felügyeleti és - megelőzési Központ adatai szerint Görögországban 2010. január 29 - július 20. között 125, laboratóriumi vizsgálattal igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak. A francia egészségügyi hatóság adati szerint Franciaországban erősödik a 2008-ban megkezdődött kanyarójárvány, 2008 januárja és 2009 decembere között 2148 kanyaró megbetegedést jelentettek, 2010. január-május között 1 972 beteget regisztráltak. Mindezek ismeretében az Országos Epidemiológiai Központ 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt nemzetközi utazást tervezni.  

>>

Hirdetés

A „mindenható” televízió és a gyermekek kapcsolata

A témával foglalkozó szakemberek mindegyike egyetért azzal, hogy mára a gyermekkori nevelés és fejlődés egyik eszközévé vált a televízió. Már a 60-as években felismerték a „csodadoboz” személyiség formáló hatásait és azóta is sűrűn áll viták középpontjában a gyermekek és a televízió kapcsolata. Most az egyik gyerekcsatorna hadat üzent az erőszaknak és új koncepció alapján alakította ki műsorstruktúráját: érték és szórakoztatás.
 

>>

Nyugdíj sem lesz gyerek nélkül

Magyarországon kevesen dolgoznak, és kevés gyerek születik. Az aktív kevesek vállán nyugszik a jelen (egészségügy, iskola), és a jövő (nyugdíjak) finanszírozása, míg egyre többen és egyre hosszabb ideig fogyasztják a kisebbség által befizetett forintokat. Érdekes dilemma, mi jobb a társadalomnak: ha a nők munkába állnak, ezzel gyarapítva a befolyó adó összegét, vagy ha egyre több gyereket vállalnak, a jövő járulékfizetőit nevelve fel?

>>

Szülők, iskolák, fenntartók

Ki dönt az iskolaérettségről?

2010.02.12 Sinka Edit nyomtat

A gyerekeknek és a szülőknek is fontos változást és új izgalmakat hoz az óvodából iskolába lépés. Bár a beiratkozások csak áprilisban zajlanak, a folyamat már január-februárban elkezdődik az iskolaérettségi vizsgálatokkal. Vajon mindig a gyerek érdeke a perdöntő, vagy szerepet játszanak más szempontok is?

A közoktatási törvény úgy rendelkezik, hogy a tankötelesség teljesítését – főszabály szerint – meg kell kezdeni szeptemberben, ha a gyerek a hatodik életévét május 31-ig betölti.

Miben dönthet a szülő?

A szülőnek két dologban van önálló döntési jogosultsága: egyrészt kérheti, hogy gyermeke akkor is kezdje el szeptemberben az iskolát, ha a hatodik életévét december 31-ig tölti majd be. Másrészt pedig dönthet a szülő abban is, hogy gyermeke a tankötelezettséget iskolába járással vagy magántanulóként teljesíti-e. Más kérdésekben azonban, és így a tankötelezettség egy évvel későbbi megkezdésében nincs módja a szülőnek önállóan dönteni. Arról, hogy a gyermek elérte-e a tankötelezettség megkezdéséhez szükséges fejlettséget, azaz iskolaérett-e, elsődlegesen az óvoda jogosult véleményt nyilvánítani. Ha ebben az óvónő bizonytalan, akkor kérheti, hogy a nevelési tanácsadó végezzen iskolaérettségi vizsgálatot a gyermeknél. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében a szakértői bizottság véleményének beszerzése is szükségessé válik. Ezen vélemény(ek) alapján az iskola igazgatója jogosult dönteni a tankötelezettség kezdetéről.

Kit és mire kötelez a tankötelezettség?

A tankötelezettség elsősorban nem a diák számára jelent kötelezettséget, hiszen kiskorúként őt nem is lehetne számon kérni tetteiért. A tankötelezettség azt jelenti, hogy a szülőknek iskolába kell járatnia a tanköteles gyermekeiket, az államnak pedig biztosítani kell ehhez az iskolákat. Tankötelezettség szinte minden országban létezik, persze kezdete és időtartama más és más. Az is eltérő lehet, hogy az állam milyen módon teljesíti kötelezettségét, vagyis hogyan biztosítja az iskolát a diákok számára. Nálunk az a szabály, hogy a hatévesek ellátásáról a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni. Bár a törvény nem írja elő, hogy ezt a gondoskodást a település köteles saját iskola fenntartásával megvalósítani - és tudjuk, hogy a nagyon kicsi települések ezt nem is tudják megtenni -, a falvak és városok többsége azonban működtet általános iskolá(ka)t. Az iskolák fenntartói abban érdekeltek, hogy az intézmények működtetését minél hatékonyabban tudják megoldani.

Iskolakezdés és finanszírozás

A közoktatás finanszírozási elvei annak az iskolának kedveznek, amelyikben évről évre ugyanannyi, lehetőleg kb. 25 fős csoportokba egyenletesen osztható számú diák jelentkezik. Ha egyik évben 20-25 diákkal kevesebb van, akkor egy osztállyal kevesebb indul, egy tanárt el kell bocsátani. Ha ez a következő évben is így lesz, és az azt követőben is, akkor kihasználatlan lesz az iskolaépület, relatíve sokba kerül fenntartani, és ha a településen van másik iskola is, akkor előbb-utóbb a kettőt össze fogják vonni, hiszen a kevesebb gyerek elfér egy épületben is. Ha pedig több gyermeket íratnak be első osztályba, mint amennyi férőhely van, akkor több osztályt kell indítani, új tanárt kell keresni, és valahol fizikailag is el kell helyezni még egy osztályt. Nyilván nem lehet az iskola épületét évről évre szűkíteni vagy bővíteni 1-2 teremmel, és nem lehet pedagógust alkalmazni, elküldeni majd újra felvenni sem.

Amikor a szülő azt szeretné, hogy épp csak hatéves gyermeke még egy évig maradjon az óvodában, valószínűleg egyáltalán nem gondol arra, hogy szándéka az önkormányzat intézményműködtetésének hatékonyságával is kapcsolatban van. Jó lenne, ha a döntések kizárólag csak a gyermek személyiségéről, fejlődéséről, egyéni szükségleteiről szólhatnának, ez azonban nincs így. Egy-két évtizeddel ezelőtt még automatikus volt, hogy aki hatéves lett, az iskolába ment. A kilencvenes években azonban egyre inkább elterjedt a hétéves kori iskolakezdés, az ún. rugalmas beiskolázás. Ez találkozott a gyerek és a szülők igényei mellett az intézményrendszer érdekeivel. Hiszen a gyermeklétszám csökkenésével ez az új trend elodázta, hogy az óvodák bajba kerüljenek: a gyerekek egy jelentős része még egy évig óvodás maradt, biztosítva a megfelelő létszámot, ami sok esetben megmentette az óvodát az összevonástól, bezárástól, a dolgozók egy részének elbocsátásától. Persze eközben az iskolákban kellett a kieső létszám miatti helyzetet kezelni, ami ideig-óráig, a nagyobb intézményméret miatt, egyszerűbb feladat volt.

Mit tapasztalunk manapság?

Ma újra más a helyzetkép. Egyrészt azért, mert a hetvenes évek közepén született nagy létszámú korosztály gyermekei most kerülnek óvodába, a korábban már jelentősen csökkent férőhelyekre; másrészt pedig olyan intézkedések miatt, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatását már hároméves kortól szorgalmazzák (korábban éppen ezeknek a gyerekeknek egy jelentős része csak ötévesen ment óvodába, amikor már kötelező volt). Ezek a folyamatok oda vezettek, hogy napjainkban óvodai férőhely-hiány tapasztalható az országban nagyon sok helyen. Ilyen körülmények között persze már sem az óvodának, sem az önkormányzatnak nem érdeke, hogy a gyermekeket egy évvel később fogadja az iskola.

Ott, ahol óvodai felvételi kérelmeket kell helyhiány miatt elutasítani, vagy ahol már azoknak a gyerekeknek az elhelyezése is gond, akiket kötelező az óvodába felvenni, két lehetőség marad: vagy új óvodai férőhelyeket kell létesíteni, azaz építeni kell, vagy pedig el kell valahogyan érni, hogy „felül” legalább annyian kilépjenek az óvodából, mint amennyien „alul” belépni jelentkeznek. Ez a helyzet különösen nagy gond a budapesti agglomerációban, és minden olyan településen, ahová a gyermekes családok jellemzően költöznek.

Persze nagyon sok olyan hely is van ma Magyarországon, ahol az óvodáknak másfajta létszámgondjaik vannak, ahonnan elköltöznek a családok, és így az intézmény léte maga is kérdéses. Sok kistelepülés, illetve korábban fiatalok által lakott nagyvárosi lakótelepek óvodáinak fenntartása okoz fejfájást az önkormányzatoknak. Persze ezeknek az épületeknek egy jó része leromlott állapotú, sokszor a szigorú előírásoknak sem felel meg. Összességében azonban mégis úgy tűnik, hogy országos szinten az igényelt kapacitás meglenne, viszont annak a térbeli eloszlása nem fedi le az igények eloszlását.

Látható tehát, hogy a beiskolázási szabályok értelmezését, végrehajtását a gyermek érdeke mellett az intézményi érdek is meghatározza. Ráadásul mindezt a jogszabályi rendelkezés is támogatja, amikor a tankötelezettség későbbi megkezdéséről való döntést nem a szülő, hanem az óvoda-nevelési tanácsadó-igazgató hármas kezében helyezi el.

:

6. § (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
(4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról


Hozzászólások  
(9 hozzászólás) 

2010-03-07 21:23:36
Nanana 
Még januárban olvastam a Milyen irányba? c. írást a napocska.hu/apro oldalán. Érdemes megnézni!
2010-02-25 21:00:54
utólag okos szülő 
Fahej, Csak még annyit a korábban leírtakhoz, azt már nem is akartam írni, hogy bizony az óvoda önös érdeke is belejátszik az ovónők véleményébe, ebben igazad van. Nálunk ugyan létszámgondok nincsenek, sőt inkább sok a gyerek, ez egy nagyváros belvárosi ovija, de...nem mindegy, milyen gyerekek járnak a csoportba. Erre csak utóbb gondoltam, a siránkozások hallatán, hogy jaj, ki fog ezt meg azt csinálni meg vinni stb. ha mi elmegyünk...
2010-02-25 10:44:50
Nocomment 
14 évvel ezelőtt teljesen más volt az oktatás helyzete,más idők voltak.Ma már végletek vannak az oktatás területén.Ha jó a tanító,esetleg az osztályban sok a gyenge képességű,vagy deviáns pl:SNC gyerek.Összemosás folyik a körzetesítés miatt és a tanítók nincsenek erre felkészítve,nem urai a helyzetnek.Ilyen helyre jobb ha nem adja a gyerekét az ember,mert nincs színvonal,nem differenciálnak a képességek szerint,elkallodik az jó képességű gyerek és 4.osztály végén nem veszi fel a versenyt a 8 osztályos gimnáziumba felvételizőkkel sem.Marad felsőben a bukdácsoló társaival,esélyei romlanak a továbbtanulás terén. Versenyistállóba csak 7-8 éves gyereket fogadnak,mert a kicsi nem bírja a többlet tananyagot,nyelvi képzést,de ez meg ellentétes a korai nyelvtanulással,amit nyugati országokban már 5 évesen elkezdenek a nyelvi artikuláció stb.miatt. A pályán oktatók meg életunt,kiégett,üvöltöző pedagódusok,akik felkészületlen és unalmas órákat tartanak.Csoda,hogy a gyerekek utálnak iskolába járni és rosszul teljesítenek.A mai gyerekekkel nem lehet elavult pedagógia módszerekkel foglalkozni,mert sokkal kreatívabbak,sok infjuk van a világról. A tankönyveket meg mintha nem is nekik írták volna.A tankönyv szerzők elméleti emberek,talán nem is tanítottak életükben,fogalmuk nincs az életkori sajátosságokról és a mai gyerekek igényéhez.Nincs egy érdekes olvasmány az olvasókönyvekben,csupa érdektelen információ. Félek,hogy a pisai jelentések csak politikai puffogtatások és a mélyben gyökeres változások nem lesznek.A poroszos, verbális tudás helyett a mai magyar közoktatás képtelen Eu konform lenni.11 tankönyvkiadó létezik ma az országban ahol már lassan gyerek sem születik.Ennyi pénzünk van erre?Folytassam???
2010-02-22 16:31:36
anya3 
Sziasztok! Megértem a tépelődéseteket. Én is így voltam 14 évvel ezelőtt. A mi harmadik gyerekünk is hat évesen ment iskolába, írt, olvasott, számolt. Osztályelsőként jól tanult az alsó tagozatban. A felső tagozatot kicsit nagyobb zökkenővel kezdtük, de még mindig a legjobbak között volt. Sikerült egy nulladik évfolyamos nyelvi képzésű gimnáziumba beiratkozni. A jó érettségi mellé két középfokú nyelvvizsgát és jogosítványt szerzett. Imád táncolni, táncot tanít kicsiknek és nagyobbaknak. Elsőéves a jogi egyetemen. Ha sikerül támogatni a gyereketeket, javaslom az iskolát. A lényeg, hogy jól érezzék magukat, ez már fél siker. Sportoljon vagy zenéljen, rajzoljon, táncoljon a tanulás mellett! Amit szívesen csinál. A kicsiknek nem fontos az idegennyelv, informatika. Ráér akkor tanulni, ha már a magyar nyyelv alapjaival tisztában van. Szabadidejükben játszani is engedjétek őket!
2010-02-22 14:05:26
Fahej 
Sziasztok! Olvasgattam a történeteiteket és kedvet kaptam ,hogy hozzászóljak! A nagyobbik lányom most 5 és fél éves, tehát augusztus végén tölti be a hatot. Már most folyékonyan olvas, 20-as számkörben számol, és nyomtatott nagy betűkkel már bármit képes leírni önállóan. Hónapok óta tépelődünk azon, hogy mit tegyünk! Jövőre ő lenne a csoportban a legidősebb, a többi gyermek szinte csupa 3 és 4 éves. Természetesen az óvodában ellenzik, hogy iskolába menjen. Indok:" Hadd játsszon még, úgy szeretnek játszani!" Ja, és szerintük az, hogy tud olvasni, csak fél évig előny, mert addigra már a többiek is fognak tudni. Gondolják, hogy az én lányom megreked ezen a szinten, miközben az osztálytársai szépen fejlődnek tovább? Érthetetlen! Egyébként gyógypedagógus vagyok, iskolában dolgozom, pontosan ismerem a követelményeket. Véleményem szerint a gyenge képességű gyermek is jobban jár, ha inkább kétszer járja az elsőt, mint ha ott "játszik" az óvodában! Meggyőződésem, hogy az óvoda érdekből "aszalja" a már iskolaérett gyerekeket és természetesen nem a gyermek érdekét tartja szem előtt. Ha csökken a gyereklétszám, akkor nincs szükség annyi csoportra, óvónőre illetve dadára. A vegyes csoport pedig kitűnően alkalmas a már iskolás korú, de még óvodában tartott gyerekek "bújtatására". A legtöbb szülő pedig rábólint a gyereke visszatartására, mert abból indul ki, hogy egy évvel később kezdődik a "macera". Ez egy nehéz kérdés! Valóban a gyermek képességeit kell figyelembe venni, és nem hallgatni senkire! Minden szülő maga ismeri a legjobban a gyermekét!
2010-02-22 09:03:07
tehetetlen? szulo 
Agyrem ami ma itt magyarorszagon van. Hallottam mar privatban pedagogusi velemenyt a gyerek iskolaerettsegenek intezmenyi igenyekhez igazodo eldonteserol. Es most en is utolag okos szulo szitujaban vagyok a nyari 5 es fel evesemmel, aki szellemileg iskolaerett, mozgasaban is, csak epp kicsi. Es mindenki lebeszel az iskolakezdesrol, a gyerek meg olvasni akar, tanulja a betuket magatol, irni akar es gyakorol, szamolni akar es gyakorol en meg megveszek, mert a dontes megszuletett oktoberben, hogy marad... Egyszeruen nem lehet a rendszerrel szembe menni. Az angliaban elo baratnomrol mar ne is beszeljek, ahol szeptemberben kezdte az iskolat az akkor 4 eves es mostanra szamolnak, osszeadnak, irnak, olvasnak a gyerekek. Szabad foglalkozasos rendszerben. Hat okosabbak azok a gyerekek? Vagy csak ugyesen keltik fel az erdeklodesuket?
2010-02-20 11:33:48
utólag okos szülő 
Az én lányom tavaly augusztus végén töltötte be a hatot, tehát az évvesztes katgóriába sorolódott. Tavaly ilyenkor nagyon meg volt indulva, hogy ő iskolába akar menni. Vegyes csoportba jár, az összes barátnője egy évvel idősebb volt és mentek az iskolába. Bennem is felmerült, hogy tán jobb lenne, ha ő is menne, mivel szerintem érettebb a koránál, okos összszedett, feladattudata már réges rég rendben. De mikor felvetettem ezt az oviban, majdnem levette a fejemet az óvodavezető, hogy én gonosz szülő a másfél - két évvel nagyobbak közé akarom adni ezt a szegény gyereket, és mi az hogy a gyerekre hallgatok, hogy ő iskolába akar menni. Az óvónénik egyetlen indoka is az volt, hogy jaj olyan kicsi még (korra, nem méretre), közben meg elismerték, hogy "hiába" küldenének vele nev.tanácsadóba, mert iskolaérett... A városi vezető ovadapedagógus meg majdnem levette a fejemet, hogy én felelőtlen szülő miért februárban kezdek ezen gondolkodni, felelős szülő ezt már szeptemberben eldönti. Szerintem meg neki kellene leginkább tudni, hogy fél év alatt mennyit változhat egy gyerek. (Csak zárójelben mondom, hogy a nagyobbik gyereknél - ő fiú - bár tavaszi én mondtam, hogy maradjon még egy évet az oviban, mert nem láttam alkalmasnak az iskolára, és kellett is ez neki) Na, ezek után nem mertem felvállalni,hogy mindenki ellenében úgy döntsek menjen iskolába a gyerek. Úgy megbántam, de úgy...Minden nap szenvedés az oviban, hiába vannak heten most iskolába menők a csoportban, nem igazán talál társaságra a gyerekem (a barátai az úszótársak között vannak, meg a tavalyi ovistársak között, tehát az 1-2 évvel nagyobbak között). Emellett azt látom, hogy kinőtt az ovis dolgokból. Ami még tavaly jó buli volt az most már "uncsi", pl. a farsangi tombola, ahol mindenki nyer, mennyivel izgibb az iskolai. Állandóan kérdezget, matekozni meg olvasni, írni akar. Tízig összead, kivon, sőt már kezdi tíz fölött is meg a tizesátlépést is..Csomó betűt ismer, ismeretlen feliratokat elolvas..Most meg azon aggódom, hogy az iskolában a tanítónéni tudja majd kezelni a helyzetet és ne unja magát. Száz szónak is egy a vége, minden gyerek más és hülyeség a kort nézni, meg az éppen aktuális szokást, az adott gyereket kell nézni és a szerint dönteni, saját bőrünkön jötem rá.
2010-02-20 07:27:25
Zsuzska 
Sziasztok! Ha csak a gyerek érdekeit nézném, természetesen visszatartanám... De van egy nem túl szimpatikus hozzáállású óvonénink :-( Így kijártuk, hogy a Nevtanban jó eredményt adjanak neki. Szerencsére elhagyhatjuk az óvodát... Másik, MÁR MOST!!! a biztosan kilépő 2 gyermek helyére 3 jelentkező van az oviba... És még beiratkozás se volt... :-X Az egyik a 3ból, az én lányom, aki 3,5 évesen bölcsibe kénytelen járni... szerencsére oda bekerült, pedig oda is vagy másfélszeres a túljelentkezés.
2010-02-20 00:21:24
egy szülő 
"Ez találkozott a gyerek és a szülők igényei mellett az intézményrendszer érdekeivel." Ha az intézménynek az az érdeke, hogy maradhat, akkor maradhat. Ha az az érdeke, hogy menjen, akkor mennie kell. De a gyerek érdeke meg le van sz@rva....

Hozzászólás
aláírás



 
.