Jobb tanulási eredményeket ér el a diák, ha kézzel ír, mert a folyóírás nagyobb odafigyelést igényel!
Kutatás – A Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem kutatása kimutatta, hogy a kézzel való írás az agyban jobb kapcsolódási mintázatot hoz létre, mint a billentyűzeten való gépelés.
Audrey van der Meer, a norvég egyetem neuropszichológia professzora azt akarta megérteni, hogyan reagál az agy ideghálózata a kézírásra és hogyan a digitális jegyzetelésre, ezért diákok neuronális mechanizmusait vette górcső alá.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatócsoport EEG adatokat gyűjtött 36 önkéntestől, akiket arra kértek, hogy írják vagy gépeljék le a képernyőn felvillanó adott szót. A kézírás során az alanyok digitális tollat használtak, és folyó betűkkel írtak, míg a gépelés során billentyűzetet használtak. Az EEG-adatokat egy fejhálóra szerelt 256 kis szenzoros "sapka" gyűjtötte.
A kézírás másként stimulálja az agyat, mint a gépelés
Az EEG-adatok elemzése kimutatta, hogy a kézzel való írás bonyolultabb kapcsolódási mintázatokat eredményezett az agyban.
Eredményeink arra utalnak, hogy a toll használata során a pontosan irányított kézmozdulatokkal szerzett vizuális és mozgási információk nagymértékben hozzájárulnak az agy tanulást elősegítő konnektivitási mintázataihoz"
- mondta van der Meer.
A gondos betűformálás összetettebb agyi teljesítményre sarkall
Bár a résztvevők nem használtak tollat vagy nem írtak papírra, a kutatók biztosak abban, hogy az eredmények hasonlóak lennének, ha a tanulók nem digitális tollat használnának. Van der Meer elmagyarázta, hogy az agyi aktivitásban mutatkozó különbségek a kézzel való írás során szükséges gondos betűformálásnak köszönhetőek, amely sokkal jobban igénybe veszi az érzékszerveket. Ez akkor is igaz lenne, ha valódi és nem digitális tollal írnának.
Ezzel szemben egy billentyű leütése egy betű képzéséhez kevésbé stimulálja az agyat. Van der Meer példaként említette azokat a gyerekeket, akik tabletet használnak tanulásra és írásra. Ezeknek a gyerekeknek gyakran nehézséget okoz az olyan betűk azonosítása, mint a "b" és a "d", mivel ezek egymás tükörképei. A kutató hozzátette, hogy ez valószínűleg azért van, mert a testük nem érezte meg, hogyan keletkeznek ezek a betűk.
Visszatérés a folyóíráshoz
A kutatás azt javasolja az oktatásügyben résztvevők számára, hogy a diákokat motiválni kell az órai tollhasználatra a gépelés helyett. Sőt, javaslatként az is felmerült hogy a diákok minimális kézírás-oktatásban részesüljenek.
A kutatók nem ellenzik a technológia használatát sem, amire egyértelmű előnyként tekintenek. A hosszú esszék és hosszú szövegek esetében például a gépelést javasolják, míg a kézírás javíthatná a tanulási eredményeket.
A kutatási eredményeket a Frontiers című folyóiratban tették közzé.
Fotó: Freepik
Forrás: Külföld / Frontiers, Interesting Engineering
