Család

El akarunk költözni, de a volt párom nem engedi… – A szülői felügyeleti jogokról

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv és benne az új Családjogi könyv alapvető változásokat hozott a szülői felügyeleti jogok szabályozásában. Noha mindez két éve történt, ahhoz, hogy a gyakorlatból is eltűnjenek a régi beidegződések, még idő kell. A változások számbavételéhez először át kell tekintenünk, hogyan alakult eddig a különköltöző párok esetében a gyermekek sorsa.

Ha a szülők úgy döntöttek, hogy elválnak, illetve külön költöznek, 2014-ig mindenekelőtt arról kellett dönteniük, hogy gyermeküket melyik szülőnél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy  az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a háztartásában maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek, kivéve néhány nagyon fontos kérdést, így például a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá a gyermek nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása, mely ügyekben a különélő szülő együttdöntési joga továbbra is megmaradt.

Az együttdöntési jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy óvodába, iskolába csak a két szülő együttes döntésével (aláírásával) lehet beíratni a gyermeket, amihez az oktatási intézmények nem mindig ragaszkodtak, így csorbítva a különélő szülő jogait.

A névváltoztatásnál az együtt döntési jog egyértelmű, mivel a  szülők csak közösen adhatják be az ehhez szükséges kérelmet. Az a jog azonban, hogy a különélő szülő hozzájárulása kell a tartózkodási hely megváltoztatásához, számos félreértésre adott okot. Sokan azt hitték ugyanis, hogy beleszólhatnak abba, hogy volt házastársuk, élettársuk a város vagy az ország mely pontjára költözhet. Ez azonban soha nem volt így. A Legfelsőbb Bíróság – ma Kúria – precedens-joga kialakította azt az értelmezést, hogy a tartózkodási hely megváltoztatása azt jelenti: a gyermek kikerül az őt nevelő szülő háztartásából, pl. mert a nagyszülők családjukba fogadják, vagy, mert kollégiumba költözik stb. Ha ilyen helyzet áll elő, minden esetben mindkét szülő egyetértése szükséges. Ettől függetlenül pedig a gyermeket nevelő szülő gyermekével együtt oda költözik - az országon belül - ahová akar. Csupán a tartós külföldre település az, amihez mindkét szülő hozzájárulása kell. A különélő szülőnek nincs beleszólási joga abba, hogy volt párja az országon belül hol kíván letelepedni.

Gyakori probléma volt, hogy  a különélő szülő csak akkor viheti el a gyermekét rövidebb külföldi üdülésre, pl. nyaralni vagy síelni, ha  a másik szülő ebbe belegyezik.  

A gyermek elhelyezésével párhuzamosan a szülők úgy is dönthettek, hogy megmarad közös szülői felügyeleti joguk, és a jövőben is minden gyermekkel kapcsolatos kérdésben közösen döntenek. Közös szülői felügyeleti jogot a bíróság nem rendelhetett el, ezt csak egyezségben, közösen lehetett kikötni. Azonban a közös szülői felügyelet mellett is rendelkezni kellett a különélő szülő kapcsolattartási jogáról, azaz arról, hogy ezt mikor, milyen módon és rendszer szerint gyakorolja, valamint a tartásdíjról.

Sokan úgy gondolták, gondolják, hogy a gyermekelhelyezés gordiuszi csomóját azzal vágják át, hogy a gyermekük felváltva tartózkodik az egyik, majd a másik szülőnél (egy hét itt, egy hét ott). Mivel a magyar jog az úgynevezett “váltott gondoskodást” nem ismeri, a gyakorlatban az történt, hogy elhelyezték az egyik szülőnél a gyermeket, és a másik szülő kapcsolattartását oly módon szabályozták le, hogy minden második héten láthatja gyermekét hétfő reggeltől vasárnap estig.

Az új Polgári törvénykönyv Családjogi könyvében az volt a legfontosabb változás, hogy a bíróságoknak és a bíróságok előtt kötött egyezségeknek nem kell többé arról rendelkezniük, hogy a gyermek melyik szülőnél van elhelyezve. Ehelyett azt kell eldönteni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A törvény nem mondja ki már, hogy a különélő szülő szülői felügyeleti jogai szünetelnek, csupán azt, hogy azokat nem tudja gyakorolni. Ezekkel a rendelkezésekkel talán sikerül elejét venni a szétváló szülők közti késhegyig menő vitáknak, és annak, hogy  a szülők hiúsági kérdést csináljanak abból, hogy  a jövőben melyikük neveli a gyermeket.

Amennyiben a  bíróság úgy rendelkezik, hogy az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, az együttdöntési jog továbbra is megmarad a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.

A különváló szülők továbbra is megállapodhatnak abban, hogy közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat, de nem kell többé kimondaniuk, hogy a gyermek - ennek ellenére - melyiküknél van elhelyezve. Ehelyett arról kell rendelkezniük, hogy hol lesz a gyermek lakhelye, ami akár mindkét szülőnél is kijelölésre kerülhet. A közös szülői felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, viszont nem kell szabályozni a kapcsolattartást.

Sajátos szabály, hogy ha a szülők nem tudnak megegyezni a közös szülői felügyeleti jog kikötésében, kérelemre, a bíróság dönthet úgy, hogy a szülői felügyeleti jogokat a szülők közt megosztja.

A fenti két módosítással a magyar jog gyakorlatilag bevezette a váltott gondoskodást, ami ezentúl nemcsak közös megegyezéssel, hanem bírói döntéssel is kimondható.

FONTOS TUDNI!
  • A különélő szülő jogosult külföldi üdülésre vinni a gyermekét, nem szükséges ehhez a másik szülő beleegyezése.
     
  • A különélő szülők kötelesek tájékoztatni egymást minden olyan kérdésben, amiben  a szülői felügyeleti jogukat a másik szülő nélkül gyakorolták.
     
  • Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok körében nem tudnak megegyezni, minden esetben a  gyámhivatalhoz fordulhatnak vitájuk eldöntése érdekében, és nem a bírósághoz (mint korábban). Ez sokkal gyorsabb megoldást hoz a szülőknek, mert a Gyámhivatal eljárási határideje 30 nap, és nem kell hónapokat várni, míg a bíróság kitűz egy tárgyalást.
     
  • A törvény kimondja, hogy ha a jogaikat közösen gyakorló szülők nem kezelik megfelelően gyermekük vagyonát (vagyis úgy, mintha az a sajátjuk lenne), akkor a gyámhatóság felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, és számadást is elrendelhet, valamint kötelezheti a szülőket, hogy adjanak biztosítékot, vagy bizonyos vagyontárgyakat szolgáltassanak be a gyámhatósághoz. Azonban ez csak szankciós jelleggel rendelhető el. Megszűnt az a régi szabályozás, mely szerint a gyermek pénzét és értéktárgyait be kell szolgáltatni a  gyámhatósághoz. (Ez általában akkor jutott gyakorlati jelentőséghez, amikor a gyermek tulajdonában álló ingatlant a szülők értékesítették, és nem vettek nyomban másik ingatlant a gyermek nevére. De előfordulhatott olyan is, hogy a gyermek örökölt vagy ajándékba kapott készpénzt vagy értéktárgyat.)

 Ha kérdésetek van, az info@koloknet címen feltehetitek a szakértőnek!

A szerzőről: dr. Náday Judit ügyvéd

A családjog a szakterületem, a közös családi élet feltételeinek megteremtésével (lakás, ingatlanvásárlás, házassági, élettársi vagyonjogi szerződések megkötése) és a kapcsolatok felbomlásakor a családi viszonyok rendezésével (válás, szülői felügyelet, kapcsolattartás, tartásdíj) valamint gyermekvédelemmel foglalkozom. Budapest különböző kerületeiben számos család és gyermekvédelmi intézménynek dolgoztam és dolgozom. Emellett saját irodát működtetek.

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó