A Kölöknet Klub célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a szülők és tanárok, illetve a hazai oktatási szakmai szereplői között. Hiszünk abban, hogy az információcsere által tudatosabb döntések, izgalmas kezdeményezések születhetnek. A Kölöknet Klub ennek kíván teret biztosítani, bővebben...mert az oktatás közös ügyünk, és számtalan problémájának megoldása rajtunk is múlik.
Kezdeményezésünk hosszú távú célja, hogy közös erővel elősegítsük a hazai oktatásban az olyan, a jövőben egyre fontosabb munkavállalói kompetenciák fejlesztését, mint a kreativitás, a problémamegoldás, a rugalmasság és az alkalmazkodó képesség. Mindemellett kiemelkedően fontos számunkra a toleránsabb, tevékenységre nyitott, a társadalmi rétegeket egymáshoz közelebb hozó iskolai közösségek létrehozása.
AKTUÁLIS ESEMÉNY:
Láthatatlan Magyarország – Esélykiegyenlítő-e a magyar oktatás?
Az L. Ritók Nóra Láthatatlan Magyarország című könyve iránti nagyfokú érdeklődés miatt a Kölöknek és a Tea Kiadó közös Kölöknet Klubot szervez
Időpont: 2017. november 30-án 15:00 órától 17:00 óráig.
Helyszín: 1035 Budapest, Vihar utca 18.
Az eseményen a szerzővel Kele Fodor Ákos szerkesztő beszélget a könyvről, a szegény gyerekek és az iskola kapcsolatáról, valamint az oktatási rendszer esélyteremtő funkciójáról. Ezt követően a résztvevőknek is lehetősége nyílik szerzővel beszélgetni és a könyvet dedikáltatni.
Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra grafikusművész és tanár, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője 2000 óta dolgozik saját alapítású művészeti iskolájában Berettyóújfalun és környékén mélyszegénységben elő gyermekekkel és családjaikkal. E munka során átélt sikereit és kudarcait rendszeresen meg is írja; ezekből a szenvedélyes hangvételű, felkavaró írásokból készült a Láthatatlan Magyarország.
Öt döntős cukormentes tortát kóstolt végig egy különleges gyerekzsűri: 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek választották ki, melyik torta áll hozzájuk a legközelebb ízben és megjelenésben. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyhez kapcsolódó különdíj egyszerre szól a tudatos étkezésről, a közös játékról és arról, hogy a cukorbeteg gyerekek is mindenekelőtt gyerekek.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Az eltűnt gyerekekről sok szülő fejében elsőként az emberrablás, az idegen veszélye vagy a bűnügyi hírek képei jelennek meg. Ezek a félelmek érthetők, de a kamaszok esetében az eltűnés sokszor egészen más történet. Nem mindig arról van szó, hogy a gyerek nem talál haza. Sokszor arról, hogy nem akar, nem mer vagy nem tud hazamenni.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
