Sajátos nevelési igényű gyerekek – kisokos
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Megbukott a gimnáziumi felvételi "minimumponthatáros rendszere"
Több gimnázium idei felvételi tájékoztatójából eltűntek a tavaly bevezetett, tankerületi központok által „ajánlott” minimális ponthatárok – írja a Népszava. Ezek az előírások azt szabályozták volna, hogy a központi írásbelin elért pontszám alatt a diákok fel se kerülhessenek az iskolák rangsorába, ám sok intézmény ajánlást helyett ezt kötelező követelményként alkalmazta.
Kiszámíthatóbb történelemérettségit sürgetnek a történelemtanárok
Nyílt levelet intézett az Oktatási Hivatalhoz a Történelemtanárok Egylete (TTE).
Kiakadtak a tanárok Balatoni Katalin tankönyves bejegyzésén
Dr. Balatoni Katalin újabb posztja után erősen felcsaptak az indulatok, és habár az eredeti bejegyzésnek teljesen más célja lett volna, pillanatok alatt felforrósodott a tankönyv-vita.
Miért nem elég a tárgyi tudás a mesterséges intelligencia korában?
A mesterséges intelligencia soha nem látott tempóban alakítja át a munka világát, különösen a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) területeken. A jövő mérnökeinek, informatikusainak, kutatóinak viszont már nem elegendő csak tárgyi tudással rendelkezniük. Olyan készségekre lesz szükségük, amelyekkel együtt tudnak működni az MI-vel, hogy azt irányíthassák. Az összes oktatási anyagot ennek szellemében kell átdolgozni. Új, a MI-re felkészítő NAT-ot kell hazánkban megalkotni az általános és középiskolák számára, de nem maradhat érintetlenül a felsőoktatás sem – hívja fel a figyelmet Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke.
31 ezer diák érintett, miért erőlteti a kormány a honvédelem tantárgyat?
Hihetetlen tempóban terjeszti ki a kormány a honvédelem tantárgyat az iskolákban: három év alatt közel negyvenszeresére nőtt az érintett diákok száma – mindez érdemi társadalmi egyeztetés nélkül történik, miközben sem a célok, sem a pedagógiai feltételek nem tisztázottak.
Diák pillangóhatás – a fiatalok hisznek abban, hogy lehet jobb hely az iskola
Mitől boldog egy diák? Hogyan lehet biztonságosabb egy iskola? Miért nő a túlterheltség érzése? És hogyan óvhatjuk meg közösségeinket? Ezekre a kérdésekre kerestek választ idén is azok a fiatalok, akik csatlakoztak az UNICEF Magyarország „Rajtad áll a jövőd!” programjához – ahhoz a kezdeményezéshez, amely évek óta arra bátorítja a 14–22 éveseket, hogy saját tapasztalataikból kiindulva legyenek a változás motorjai.
