Mit várunk egy olyan gyerektől, aki tegnap este éhesen feküdt le?
Mit kezd egy iskola egy olyan gyerekkel, aki nem azért nem figyel az órán, mert „rossz”, hanem mert...Merre tovább iskolai testnevelés? Avagy gyermekeink jövője mindannyiunk felelőssége!
A mindennapos testnevelés újra vitatéma lett, miután Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter...Mit egyen a kamasz, hogy ne legyen depressziós?
Lehet, hogy nem csak az állandó telefonnyomkodás miatt rosszkedvű a kamasz? A kérdés elsőre túl...Fordulat a pályaválasztásban: újra felértékelődhetnek a szakmák
Miközben a mesterséges intelligencia egyre több irodai és szellemi munkakört alakít át, egyre többen...Toll vagy billentyűzet? Nem biztos, hogy a teljes digitalizáció a legjobb irány
Mi van akkor, ha a gyerek azért felejti el könnyebben a tananyagot, mert túl sokat gépel és túl...A gyereked nyávog, farkat hord és négykézláb fut? Ez a furry és therian trend, amit nehéz megérteni
„Anya, én nem érzem magam teljesen embernek.”
Egyre több szülő és pedagógus találkozik olyan...Letűnőben a gyalogló-bicikliző gyerekkor? Drámaian visszaszorult a gyerekek önálló mozgása
Jót teszel a gyerekkel azzal, hogy mindennap autóval cipeled... iskolába, edzésre, az osztálytárs...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
A mindennapos testnevelés újra vitatéma lett, miután Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter arról beszélt: a jelenlegi rendszer nem érte el a célját, vagyis önmagában a heti öt óra nem javította érdemben a gyerekek fittségi és egészségügyi mutatóit. Így az iskolák nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hány testnevelésórát szerveznek a tanrendbe: várhatóan nem lesz kötelező heti öt órában testnevelést tartani.
De mit lát ebből a mindennapokban egy gyakorló testnevelő tanár? Tényleg az óraszám a legfontosabb kérdés? És mit jelent valójában a „minőségi mozgás” egy mai gyerek számára?
Miközben a mesterséges intelligencia egyre több irodai és szellemi munkakört alakít át, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon milyen szakmák maradhatnak igazán értékesek a következő évtizedekben? Sok szülő még mindig úgy gondolja, hogy a biztos jövő kizárólag diplomával és irodai munkával képzelhető el, közben azonban a munkaerőpiac látványosan változik. A jól képzett szakemberekből folyamatos a hiány, miközben egyre több fizikai és műszaki munkakör válik modernné, technológiaivá és kiszámítható karrierúttá. A kérdés ma már nem az, hogy „menő-e” szakmát tanulni, hanem az: milyen munkák maradnak valóban stabilak az AI-korszakban?
Mit kezdjen egy kamasz egy olyan TikTok-videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? Vagy egy mesterséges intelligenciával működő csetprogrammal, amely magabiztosan válaszol – csak éppen nem mindig igazat? Az online térben a gyerekek ma már nem egyszerűen információkkal találkoznak, hanem algoritmusokkal, rejtett reklámokkal és egyre meggyőzőbb félrevezetésekkel is. Nem véletlen, hogy egyre fontosabb kérdéssé válik a tudatos médiahasználat és az álhírek felismerése. A szakértők szerint a tudatos médiahasználat, kritikai gondolkodás és a digitális médiaértés ma már alapvető készségek a kamaszok számára.
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
A menzák világa az elmúlt években sok szülő számára inkább a kompromisszumokról szólt: túl sós ételek, érintetlenül maradó ebédek, kevés zöldség, sok vita arról, mit eszik meg a gyerek – és mit nem. Közben egyre több szó esik a gyerekkori elhízásról, az allergiákról és arról is, hogyan lehetne egészségesebbé tenni a közétkeztetést anélkül, hogy a gyerekek egyszerűen otthagynák az ételt.
Amikor a gyerekek online jelenlétéről beszélünk, hajlamosak vagyunk egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni a problémát: mennyi időt töltenek a képernyő előtt. Pedig egy a közelmúltban, 2026-ban publikált kutatás egészen más irányba tereli a figyelmet. Nem az derül ki belőle, hogy „sok” vagy „kevés” az a bizonyos idő, hanem az, hogy mi történik közben – és ez az a pont, ahol a számok már nehezebben hagyhatók figyelmen kívül.
Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó. Érdemes ezért tudni, hol tart éppen a gyerek ebben a fejlődésben.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
Az oldal támogatója:
