
Ez már a 21. század: robotokkal és AI-val tanulnak a magyar középiskolások
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók –...
Meglepő fordulat a menzákon: ahol választhatnak a gyerekek, ott kevesebb étel végzi a kukában
A menzák világa az elmúlt években sok szülő számára inkább a kompromisszumokról szólt: túl sós ételek,...
A gyerekek fele akkor is online marad, amikor már nem élvezi - és ez csak a jéghegy csúcsa
Amikor a gyerekek online jelenlétéről beszélünk, hajlamosak vagyunk egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni...
A nyugalom és az önszabályozás tanulható készség – egyre több országban már tanítják
Elvárható egy gyerektől, hogy megnyugodjon, ha nem tudja, hogyan kell? És ha nem, akkor ki tanítja meg...
Nem a gyerekekkel van baj – hanem az iskolával? Gloviczki Zoltán gondolatai az oktatáspolitikai irányokról
Az iskola ma is erősen a múlt logikájára épül – mondta el Gloviczki Zoltán a Magyar Kurírnak –,...
Emlékszel még a Rakéta porszívóra, a Tetrisre és a Tamagotchira? A gyerekkorodról a gyerekekkel is érdemes beszélgetni
Anyák napján sokszor a gyerek készül meglepetéssel az édesanyának, de ez a nap lehetőség arra is, hogy...
Válogatós, szétszórt vagy önállótlan a gyerek? A megoldás meglepően közel van — a konyhában
Nem akar segíteni. Nem kóstolja meg. Inkább a képernyőt választja. Sok családban ezek a mondatok...

SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
A menzák világa az elmúlt években sok szülő számára inkább a kompromisszumokról szólt: túl sós ételek, érintetlenül maradó ebédek, kevés zöldség, sok vita arról, mit eszik meg a gyerek – és mit nem. Közben egyre több szó esik a gyerekkori elhízásról, az allergiákról és arról is, hogyan lehetne egészségesebbé tenni a közétkeztetést anélkül, hogy a gyerekek egyszerűen otthagynák az ételt.
Amikor a gyerekek online jelenlétéről beszélünk, hajlamosak vagyunk egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni a problémát: mennyi időt töltenek a képernyő előtt. Pedig egy a közelmúltban, 2026-ban publikált kutatás egészen más irányba tereli a figyelmet. Nem az derül ki belőle, hogy „sok” vagy „kevés” az a bizonyos idő, hanem az, hogy mi történik közben – és ez az a pont, ahol a számok már nehezebben hagyhatók figyelmen kívül.
Az iskola ma is erősen a múlt logikájára épül – mondta el Gloviczki Zoltán a Magyar Kurírnak –, miközben egyre többen érzik úgy, hogy valami nem működik benne. A szerző szerint nem elsősorban a gyerekek változtak meg, hanem az iskola céljai tolódtak el: a 19. század óta az oktatás egyre inkább az ismeretek átadására fókuszál, miközben az eredeti feladata az lenne, hogy segítse a szülőket boldog és boldogulni képes felnőttek nevelésében.
Egy friss felmérés szerint a 11–17 éves fiúk több mint egyharmada már kipróbált valamilyen szerencsejátékot. Sokszor nem kaszinóban vagy lottóval, hanem online játékokban, mobilalkalmazásokban vagy sportfogadással találkoznak először. A probléma az, hogy a szülők gyakran nem is veszik észre, mikor kezdődik.
Magyar Péter pénteken bejelentette: Lannert Judit kapja a gyermek- és oktatásügyi tárcát a készülő Tisza-kormányban. A döntéssel egy régóta vitatott terület élére érkezhet az elismert szakember, akinek az írásait és véleményét a Kölökneten is régóta olvashatják az érdeklődők. Tanulópénz című blogjában 2008 óta „gondolkodik hangosan” az oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

Nem minden hétvégi családi program szól állatsimogatóról vagy játszótérről. Van, ahol sisakot kell húzni, vaslétrákon leereszkedni a föld alá, szűk járatokon átbújni – a végén pedig olyan kristályképződmények várják a gyerekeket, mintha egy fantasyfilm díszletei közé csöppentek volna.

Egy friss nemzetközi kutatás szerint a járvány idején iskolát kezdő gyerekek fejlődése bizonyos területeken akár évekkel is elmaradhatott attól a szinttől, amit normál körülmények között várnánk. A szakértők szerint nem egyszerű átmeneti nehézségekről van szó: egy egész generáció viselheti még sokáig a lezárások következményeit.

SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.

Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó. Érdemes ezért tudni, hol tart éppen a gyerek ebben a fejlődésben.

Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.

Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.

A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.

A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.

Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.

Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.

A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)

Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
Az oldal támogatója:
