Még nincs gyereknapi programotok? 4+1 családi ötlet hétvégére
DeLorean-időgép, NASA-s helikopterszimulátor, Esthajnalcsillag-les, gyerekhangon megszólaló 4-es és...Nem minden olcsó játék jó vétel: veszélyes gyerekjátékok miatt büntették a Temut
Olcsó, színes, gyorsan megérkezik – sok szülőnek csábító lehet online piactérről gyerekjátékot...Nem tantárgyi ügy: így alakítanák át az oktatást a történelemtanárok
A Történelemtanárok Egylete szerint az oktatás szinte minden területén változtatásra lenne szükség. A...A játék, ami nem látszik a röntgenen – erre figyelmeztetik a szülőket
Színes, puha, csillogó, és sokszor éppen azért kerül a gyerekszobába, mert fejlesztő, szenzoros...Az észt diákok már nemcsak használják az AI-t – kódolják és problémákat oldanak meg vele
Miközben sok országban még mindig az a fő kérdés, hogy csalásnak számít-e a ChatGPT használata,...Babázás vagy tabletezés? Így fejleszti a szerepjáték a gyerek empátiáját
Egy frissen publikált kutatás szerint a babázás kulcsszerepet játszhat abban, hogy a gyerekek később...Eltűnt kamasz: a „világgá megyek” tragédiába is torkollhat
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Olcsó, színes, gyorsan megérkezik – sok szülőnek csábító lehet online piactérről gyerekjátékot rendelni. Csakhogy az Európai Bizottság friss döntése szerint nem mindegy, milyen platformról és milyen terméket választunk: a Temut 200 millió euróra büntették, mert nem mérte fel megfelelően az illegális és nem biztonságos termékek kockázatait. A vizsgálatban gyerekjátékoknál is találtak problémákat: egyes termékek túl sok vegyi anyagot tartalmaztak, másoknál a levehető alkatrészek fulladásveszélyt jelenthettek.
A Történelemtanárok Egylete szerint az oktatás szinte minden területén változtatásra lenne szükség. A szervezet friss oktatáspolitikai prioritásai között szerepel a tanulói és tanári óraszámok csökkentése, a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálata, a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítása, az intézményi autonómia erősítése, valamint az iskolai segítő szakemberek számának növelése is.
A mindennapos testnevelés újra vitatéma lett, miután Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter arról beszélt: a jelenlegi rendszer nem érte el a célját, vagyis önmagában a heti öt óra nem javította érdemben a gyerekek fittségi és egészségügyi mutatóit. Így az iskolák nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hány testnevelésórát szerveznek a tanrendbe: várhatóan nem lesz kötelező heti öt órában testnevelést tartani.
De mit lát ebből a mindennapokban egy gyakorló testnevelő tanár? Tényleg az óraszám a legfontosabb kérdés? És mit jelent valójában a „minőségi mozgás” egy mai gyerek számára?
Miközben a mesterséges intelligencia egyre több irodai és szellemi munkakört alakít át, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon milyen szakmák maradhatnak igazán értékesek a következő évtizedekben? Sok szülő még mindig úgy gondolja, hogy a biztos jövő kizárólag diplomával és irodai munkával képzelhető el, közben azonban a munkaerőpiac látványosan változik. A jól képzett szakemberekből folyamatos a hiány, miközben egyre több fizikai és műszaki munkakör válik modernné, technológiaivá és kiszámítható karrierúttá. A kérdés ma már nem az, hogy „menő-e” szakmát tanulni, hanem az: milyen munkák maradnak valóban stabilak az AI-korszakban?
Mit kezdjen egy kamasz egy olyan TikTok-videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? Vagy egy mesterséges intelligenciával működő csetprogrammal, amely magabiztosan válaszol – csak éppen nem mindig igazat? Az online térben a gyerekek ma már nem egyszerűen információkkal találkoznak, hanem algoritmusokkal, rejtett reklámokkal és egyre meggyőzőbb félrevezetésekkel is. Nem véletlen, hogy egyre fontosabb kérdéssé válik a tudatos médiahasználat és az álhírek felismerése. A szakértők szerint a tudatos médiahasználat, kritikai gondolkodás és a digitális médiaértés ma már alapvető készségek a kamaszok számára.
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó. Érdemes ezért tudni, hol tart éppen a gyerek ebben a fejlődésben.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
Az oldal támogatója:
