Apák napja: régen elég volt eltartani a családot – ma mit várnak a gyerekek az apjuktól?
Mitől lesz valaki jó apa? Attól, hogy keményen dolgozik, eltartja a családját, és mindig kézben tartja...Először megy dolgozni a gyerek? 8 dolog, amit érdemes átbeszélni vele a nyári munka előtt
A nyári szünet sok kamasz számára nemcsak a pihenésről szól, hanem az első saját keresetről is. Egyre...Milyen a Kölöknet a te szemeddel? Töltsd ki kérdőívünket, és nyerj könyvet!
Mit szeretsz a Kölöknetben? Milyen témák érdekelnek a legjobban? Mit olvasnál szívesen többet, és mi...Nyakunkon a nyár és a programok: mit tudjon a gyerek, ha szem elől tévesztitek egymást?
Jönnek a nyári programok, strandok, állatkertek, fesztiválok, plázás ügyintézések és utazások – vagyis...Kamaszok a magány ellen: így született meg a MONDDEL beszélgető kártyajáték
Mit lehet tenni a kamaszok magánya ellen? A FourThem csapat szerint néha egyetlen jól feltett kérdés...Megkérdezték a kamaszokat, mitől félnek a legjobban – és nem az érettségi az
Ha ma megkérdeznénk egy középiskolást, mitől tart leginkább a jövővel kapcsolatban, valószínűleg nem...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Szeptember 1-jén, kedden kezdődhet a következő tanév, és a jelenlegi tervek szerint 2027. június 18-án érhet véget az iskolai tanítás. Fontos azonban, hogy ezek a dátumok egyelőre még nem véglegesek: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetet. Két fontos újdonságot is tartalmaz, olvass tovább a részletekért!
Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett az autizmus-spektrumzavarral, ADHD-val, illetve a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek száma – ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusok számára. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezért különleges, neurodiverzitás-specifikus fejlesztőpedagógiai képzést indít gyakorló pedagógusoknak, akik felkészülhetnek az eltérő neurológiai fejlődésű gyerekek támogatására.
Az érettségi nemcsak a továbbtanulás vagy a munkába állás miatt jelent fontos mérföldkövet. Sok család számára a nyár anyagi változást is hozhat, hiszen bizonyos támogatások megszűnnek vagy módosulnak, amikor a gyermek kikerül a közoktatásból. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni a családi pótlék és családi adókedvezmény kapcsán. Cikkünk szerzője adótanácsadó, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, közgazdász; társoldalunk, a Babanet állandó szakértője.
Ha ma megkérdeznénk egy középiskolást, mitől tart leginkább a jövővel kapcsolatban, valószínűleg nem csak az érettségit vagy a felvételit említené. A Tatai Református Gimnázium által készített friss felmérés szerint a kamaszokat ugyanúgy foglalkoztatja, hogy lesz-e saját otthonuk, találnak-e majd munkát, mit vesz el a mesterséges intelligencia az emberi munkából, és milyen világ vár rájuk néhány év múlva. Közben pedig sokan úgy érzik, a felnőttek nem igazán értik meg őket.
Mitől lenne jobb hely egy iskola? Több beleszólástól, kevesebb tabutól, zöldebb udvartól, vagy attól, ha végre lenne egy tér, ahol a diákok tényleg kapcsolódhatnak egymáshoz? Az UNICEF Magyarország „Rajtad áll a jövőd!” programjában szakképzésben tanuló fiatalok nemcsak ötleteltek erről, hanem meg is valósították saját projektjeiket. A döntőből két magyar csapat nemzetközi fordulóba jutott.
„Reggel 6-kor kell felkelnem, gyakran délután fél háromkor ebédelek, és 7 kilogrammos táskát cipelek” – többek között ezt írta egy diák abban a levélben, amelynek részletét Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter gyermeknap alkalmából osztotta meg. A levél apropóján jelentette be, hogy létrehozzák a Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot, amelynek célja, hogy a gyerekek véleménye közvetlenül is eljusson az oktatási döntéshozókhoz.
Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett az autizmus-spektrumzavarral, ADHD-val, illetve a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek száma – ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusok számára. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezért különleges, neurodiverzitás-specifikus fejlesztőpedagógiai képzést indít gyakorló pedagógusoknak, akik felkészülhetnek az eltérő neurológiai fejlődésű gyerekek támogatására.
Egy vár nemcsak történelemóra a szabadban. A legtöbb gyerek számára sokkal könnyebben megelevenedik a múlt egy várfal tetején állva, egy kazamatában sétálva vagy egy ostromgép működését figyelve, mint egy tankönyv lapjain. Nem véletlen, hogy a családok körében évről évre népszerűbbek azok a kirándulóhelyek, ahol a történelmet élményszerűen lehet felfedezni. Ha pedig azon gondolkodtok, melyik vár legyen a következő családi úti cél, most egy friss felmérés ehhez is ad némi támpontot.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Öt döntős cukormentes tortát kóstolt végig egy különleges gyerekzsűri: 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek választották ki, melyik torta áll hozzájuk a legközelebb ízben és megjelenésben. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyhez kapcsolódó különdíj egyszerre szól a tudatos étkezésről, a közös játékról és arról, hogy a cukorbeteg gyerekek is mindenekelőtt gyerekek.
Nem minden gyerek lelkesedik azért, hogy kilométereken át tekerjen egy bicikliúton. Más a helyzet viszont akkor, ha útközben bölényeket lehet látni, arborétumban sétálni, ökocentrumban halakat nézni vagy éppen egy vár tövében megállni fagyizni. A kerékpározás világnapja alkalmából a Csodás Magyarország összegyűjtött öt olyan hazai bringás útvonalat, ahol maga az út csak a kaland egyik része.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Az eltűnt gyerekekről sok szülő fejében elsőként az emberrablás, az idegen veszélye vagy a bűnügyi hírek képei jelennek meg. Ezek a félelmek érthetők, de a kamaszok esetében az eltűnés sokszor egészen más történet. Nem mindig arról van szó, hogy a gyerek nem talál haza. Sokszor arról, hogy nem akar, nem mer vagy nem tud hazamenni.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Az oldal támogatója:
