A legtöbb veszélyhelyzet nem ütésekkel kezdődik – ezt kellene minden gyereknek megtanulnia
Sokan azt gondolják, hogy az önvédelem ütésekről, rúgásokról és harcművészeti fogásokról szól. Pedig a...Szakemberek fogtak össze az iskolai bullying miatt – országos változásokat sürgetnek
Egy friss amerikai kutatás szerint ma már az iskolai bántalmazás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy...Minden sín Szarvasra vezet – különleges mozdonyok érkeznek a Mini Magyarország Makettparkba
Ha van gyerek a családban, aki minden mozdonyt felismer, integet a vonatoknak, vagy órákig képes nézni...Mindenki látja, hogy anya túlterhelt – mégsem segítenek! Egy friss kutatás elgondolkodtató képet mutat
„Mondd csak, miben segíthetek?” – sok édesanya valószínűleg örülne, ha ezt a kérdést gyakrabban...Minden hetedik fiatal mentális problémával él – az UNICEF szerint itt kellene kezdeni a változást
A gyerekek mentális egészségéről sok szó esik, de jóval kevesebb arról, hogy mit tehetnek a családok...Megunta a pancsolást? 7 játék, ami életet menthet a strandon (és egyikhez sem kell tablet)
A strandolás nem csak a pancsolásról szól. Van, hogy várni kell az étteremben, mire kihozzák az ételt,...A zaklatás megelőzte a tanulmányi problémákat: ma már ez a leggyakoribb oka az iskolaváltásnak
Egy jó iskola nemcsak attól jó, hogy jól tanít. Hanem attól is, hogy a gyerek reggel nem...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Egy friss amerikai kutatás szerint ma már az iskolai bántalmazás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a családok új iskolát keresnek gyermeküknek. Magyar szakemberek és érintett szülők szerint azonban nem az iskolaváltásnak kellene az egyetlen megoldásnak lennie. Egy új szakmai javaslatcsomag azt sürgeti: az iskolák kapjanak végre egységes, kiszámítható eszközöket a tartós konfliktusok kezelésére – úgy, hogy közben minden gyermek érdekei érvényesüljenek.
„Mondd csak, miben segíthetek?” – sok édesanya valószínűleg örülne, ha ezt a kérdést gyakrabban hallaná otthon. Egy friss magyar kutatás szerint azonban nem az a legnagyobb probléma, hogy a családtagok ne vennék észre, mennyi feladat hárul az anyákra. Éppen ellenkezőleg: a többség pontosan érzékeli a túlterheltséget – mégsem lesz ettől automatikusan igazságosabb a munkamegosztás.
A gyerekek mentális egészségéről sok szó esik, de jóval kevesebb arról, hogy mit tehetnek a családok és az iskolák már most, különösebb pluszforrások nélkül. Az UNICEF Magyarország friss szakmai ajánláscsomagja szerint a megelőzés és a korai segítségnyújtás kulcsszerepet játszik, és a változás sokszor egészen hétköznapi lépésekkel kezdődik: több figyelemmel, kevesebb felesleges nyomással és olyan biztonságos kapcsolatokkal, ahol a gyerek mer segítséget kérni.
Szeptember 1-jén, kedden kezdődhet a következő tanév, és a jelenlegi tervek szerint 2027. június 18-án érhet véget az iskolai tanítás. Fontos azonban, hogy ezek a dátumok egyelőre még nem véglegesek: a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetet. Két fontos újdonságot is tartalmaz, olvass tovább a részletekért!
Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett az autizmus-spektrumzavarral, ADHD-val, illetve a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek száma – ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusok számára. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezért különleges, neurodiverzitás-specifikus fejlesztőpedagógiai képzést indít gyakorló pedagógusoknak, akik felkészülhetnek az eltérő neurológiai fejlődésű gyerekek támogatására.
Az érettségi nemcsak a továbbtanulás vagy a munkába állás miatt jelent fontos mérföldkövet. Sok család számára a nyár anyagi változást is hozhat, hiszen bizonyos támogatások megszűnnek vagy módosulnak, amikor a gyermek kikerül a közoktatásból. Összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni a családi pótlék és családi adókedvezmény kapcsán. Cikkünk szerzője adótanácsadó, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, közgazdász; társoldalunk, a Babanet állandó szakértője.
A nyári szünet sok kamasz számára nemcsak a pihenésről szól, hanem az első saját keresetről is. Egyre többen vállalnak munkát a vakáció alatt: van, aki zsebpénzt szeretne gyűjteni, más egy régóta vágyott tárgyra spórol, vagy egyszerűen kíváncsi arra, milyen a „nagybetűs élet” a munka világában.
Nem minden gyerek lelkesedik azért, hogy kilométereken át tekerjen egy bicikliúton. Más a helyzet viszont akkor, ha útközben bölényeket lehet látni, arborétumban sétálni, ökocentrumban halakat nézni vagy éppen egy vár tövében megállni fagyizni. A kerékpározás világnapja alkalmából a Csodás Magyarország összegyűjtött öt olyan hazai bringás útvonalat, ahol maga az út csak a kaland egyik része.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Strandolás gyerekkel – Babapancsolós, vízi csúszdás, vízeséses, hullámmedencés, sodró folyosós és árnyas játszótérrel felszerelt strandot keresel? Mutatjuk 2025 legjobb fővárosi gyerekbarát strandjait, aktualizált, friss információkkal.
Az oldal támogatója:
