Babzsák, firkafal, diákszoba és mentális egészségnap – így alakítanák át az iskoláikat a diákok
Mitől lenne jobb hely egy iskola? Több beleszólástól, kevesebb tabutól, zöldebb udvartól, vagy attól,...Nyári tábor, ahol a gyerekek önbizalmat, önvédelmet és asszertív kommunikációt is tanulnak
Sok szülő szeretné, ha a gyereke magabiztosabb lenne, könnyebben kezelné a konfliktusokat, és szükség...Megdöbbentő, hogyan csökken a kimondott szavak száma – a fiataloknál a legnagyobb a visszaesés
Mikor volt utoljára, hogy csak úgy csevegtünk volna valakivel? A villamoson, a zöldségesnél, vagy a...„Reggel 6-kor kelek, 7 kilós a táskám” – új fórumot kapnak a diákok
„Reggel 6-kor kell felkelnem, gyakran délután fél háromkor ebédelek, és 7 kilogrammos táskát cipelek”...Még nincs gyereknapi programotok? 4+1 családi ötlet hétvégére
DeLorean-időgép, NASA-s helikopterszimulátor, Esthajnalcsillag-les, gyerekhangon megszólaló 4-es és...Nem minden olcsó játék jó vétel: veszélyes gyerekjátékok miatt büntették a Temut
Olcsó, színes, gyorsan megérkezik – sok szülőnek csábító lehet online piactérről gyerekjátékot...Nem tantárgyi ügy: így alakítanák át az oktatást a történelemtanárok
A Történelemtanárok Egylete szerint az oktatás szinte minden területén változtatásra lenne szükség. A...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Mitől lenne jobb hely egy iskola? Több beleszólástól, kevesebb tabutól, zöldebb udvartól, vagy attól, ha végre lenne egy tér, ahol a diákok tényleg kapcsolódhatnak egymáshoz? Az UNICEF Magyarország „Rajtad áll a jövőd!” programjában szakképzésben tanuló fiatalok nemcsak ötleteltek erről, hanem meg is valósították saját projektjeiket. A döntőből két magyar csapat nemzetközi fordulóba jutott.
„Reggel 6-kor kell felkelnem, gyakran délután fél háromkor ebédelek, és 7 kilogrammos táskát cipelek” – többek között ezt írta egy diák abban a levélben, amelynek részletét Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter gyermeknap alkalmából osztotta meg. A levél apropóján jelentette be, hogy létrehozzák a Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot, amelynek célja, hogy a gyerekek véleménye közvetlenül is eljusson az oktatási döntéshozókhoz.
Olcsó, színes, gyorsan megérkezik – sok szülőnek csábító lehet online piactérről gyerekjátékot rendelni. Csakhogy az Európai Bizottság friss döntése szerint nem mindegy, milyen platformról és milyen terméket választunk: a Temut 200 millió euróra büntették, mert nem mérte fel megfelelően az illegális és nem biztonságos termékek kockázatait. A vizsgálatban gyerekjátékoknál is találtak problémákat: egyes termékek túl sok vegyi anyagot tartalmaztak, másoknál a levehető alkatrészek fulladásveszélyt jelenthettek.
A Történelemtanárok Egylete szerint az oktatás szinte minden területén változtatásra lenne szükség. A szervezet friss oktatáspolitikai prioritásai között szerepel a tanulói és tanári óraszámok csökkentése, a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálata, a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítása, az intézményi autonómia erősítése, valamint az iskolai segítő szakemberek számának növelése is.
A mindennapos testnevelés újra vitatéma lett, miután Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter arról beszélt: a jelenlegi rendszer nem érte el a célját, vagyis önmagában a heti öt óra nem javította érdemben a gyerekek fittségi és egészségügyi mutatóit. Így az iskolák nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hány testnevelésórát szerveznek a tanrendbe: várhatóan nem lesz kötelező heti öt órában testnevelést tartani.
De mit lát ebből a mindennapokban egy gyakorló testnevelő tanár? Tényleg az óraszám a legfontosabb kérdés? És mit jelent valójában a „minőségi mozgás” egy mai gyerek számára?
Miközben a mesterséges intelligencia egyre több irodai és szellemi munkakört alakít át, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon milyen szakmák maradhatnak igazán értékesek a következő évtizedekben? Sok szülő még mindig úgy gondolja, hogy a biztos jövő kizárólag diplomával és irodai munkával képzelhető el, közben azonban a munkaerőpiac látványosan változik. A jól képzett szakemberekből folyamatos a hiány, miközben egyre több fizikai és műszaki munkakör válik modernné, technológiaivá és kiszámítható karrierúttá. A kérdés ma már nem az, hogy „menő-e” szakmát tanulni, hanem az: milyen munkák maradnak valóban stabilak az AI-korszakban?
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Az eltűnt gyerekekről sok szülő fejében elsőként az emberrablás, az idegen veszélye vagy a bűnügyi hírek képei jelennek meg. Ezek a félelmek érthetők, de a kamaszok esetében az eltűnés sokszor egészen más történet. Nem mindig arról van szó, hogy a gyerek nem talál haza. Sokszor arról, hogy nem akar, nem mer vagy nem tud hazamenni.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
Az oldal támogatója:
