Mi az az üvegplafon jelenség?
Napjaink egyik legfontosabb üzleti-társadalmi kérdése az úgynevezett “üvegplafon jelenség”, amiről a nők szakmai előrejutása kapcsán beszélünk. Rövid definíció.
Az „üvegplafon” az angol „glass ceiling” vagy „glass ceiling effect” kifejezésből származik, amelyet még a hetvenes években Marilyn Loden amerikai személyzeti tanácsadó alkotott meg, bár sokan Gay Bryant-nek tulajdonítják a szakzsargont (az 1984-ben megjelent Jelentés a dolgozó nőkről című könyve miatt).
Az üvegplafon jelenség metaforája azoknak a láthatatlan kulturális és ideológiai akadályoknak, amelyekkel a nők a karrierútjuk során találkoznak, és amelyek megakadályozzák őket abban, hogy vezető pozíciókba kerüljenek.
Míg egyes akadályok nyilvánvalóak, mint például a nemek közötti bérszakadék (Gender-Pay-Gap), vannak összetettebb okok is, amiket tényadatokkal nem feltétlenül lehet kifejezni. Ezek közé tartozik például a férfiközpontú munkakörnyezet, a hiányzó női példaképek a vezető pozíciókból, vagy az érzelmi támogatás hiánya.
Ezek a láthatatlan akadályok azt jelentik, hogy még a magasan képzett nők is nehezen jutnak el a vállalatok vagy szervezetek vezető pozícióiba, és gyakran „megrekednek” a középvezetésben. Mint egy üvegplafon, amely alulról láthatatlan, szilárdan rögzül a szervezeti struktúrákban, és szinte lehetetlenné teszi a nők számára a csúcsra jutást. Az üvegplafon-hatás okai szerteágazók: a nők diszkriminációja, férfi összetartás, alacsony női önértékelés, eltérő női ambíciók, gyereknevelési, családanyai, egyéb női szerepek egyszerre.
Fotó: 123RF
