Eredményskálák és indexek
A PISA vizsgálatok pontszámait standard skálákra vetítik. A skálát 2000-ben annak a 26 OECD tagállamnak az eredményeire alakították ki, amelyek részt vettek az első PISA felmérésben. A skálát rögzítették, és ma is erre a skálára vetítik valamennyi ország eredményeit. Azzal, hogy bővült az OECD tagállamok köre, valamelyest lefelé mozdult az OECD átlag az eredeti skálán.
A mindenkori eredményeket a PISA-ban résztvevő OECD tagállamok összességének 2000. évi átlagához és szórásához (az átlagtól való egyedi eltérésekből képzett középérték mutatóhoz) viszonyítják, vagyis olyan skálát képeztek az első felmérés idején, amelyen az akkori OECD átlag volt a középpont, s az ettől való eltéréseket egy szórásnyi léptékben számolták.
A tesztek esetében az átlagot 500 pontnak, a szórást 100 pontnak vették. Egyéb indexek esetében a középérték (az OECD átlag) 0, az egy szórásnyi eltérés pedig 1 pont lett. Statisztikai szempontból normális eloszlás esetén az átlag körül egy-egy szórásnyi intervallumon belül találjuk a népesség kb. kétharmadát, az átlag körül 2-2 szórásnyi tartományban találjuk a népességnek kb. 95%-át. Egy teszten tehát az a tanuló, aki 700 pontra teljesíti az olvasás tesztet, nagy valószínűséggel az OECD tagállamok hasonló korú tanulóinak legjobb 5%-ához tartozik. A partner országok eredményeit is az OECD standard skálán mérik.
