10 tény az eboláról – terjed a vírus Afrikában
Az elmúlt héten nem volt olyan nap, amikor ne jelent volna meg cikk a nyugat-afrikai ebolajárványról. Az elmúlt évtizedekben jobbára csak az amerikai filmipar törődött a kérdéssel, most az ENSZ figyeli aggodalommal a történéseket. Mit kell tudni erről a súlyos betegségről?
-
A vírust a Kongó egyik mellékfolyójáról nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték. A mostani járvány már most az ötödik legsúlyosabb a vírus felbukkanása óta, az áldozatok száma pedig valószínűleg tovább nő.
-
A vírushordozók általában majmok vagy denevérek, az ő testükben éveken keresztül lappanghat a vírus.
-
Az ebolavírus nem terjed a levegőn keresztül, közös törölköző használatával vagy szúnyogcsípéssel.
-
Az ebolavírus vérrel és más testnedvvel (hányással, vizelettel, széklettel) terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek között a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés.
-
Védőoltás nincs a vírus ellen, és speciális kezelés sem létezik a betegségre.
-
A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége. A kezdeti tüneteket hányás, hasmenés, vese- és májelégtelenség, valamint külső és belső vérzés követi, majd a betegség legtöbbször végzetessé válik.
-
Nagy a titkolózás, de sajtóértesülések szerint van néhány kísérleti stádiumban lévő orvosság az ebola ellen, amelyekkel ígéretes állatkísérleteket folytatnak, sőt, egy amerikai önkéntesen állítólag most tesztelik a szer hatását.
-
Az ebola széles körben történő megfékezésére ellen a karantén ígér igazi sikert, a hírek szerint az ENSZ is a tömegek mozgásának irányítására fordítja azt az összeget, amelyet a járvány megfékezésére elkülönítettek.
-
Noha elméletileg Európában is megjelenhet az ebolavírus – állítólag Valenciában ápolnak egy ebolás beteget –, itt azonban nincsenek meg a feltételei annak, hogy ez a kórokozó olyan járványos méretű legyen, mint Nyugat-Afrikában .
-
Az ÁNTSZ adatai szerint magyar állampolgárságú ebolás beteg még sosem volt.
2014. augusztus 1.Kölöknet-összállítás
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Hogyan barátkoznak a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek? Mit kell tudni a gyerekbarátságokról? Hogyan tudunk a visszahúzódó gyerekeknek a barátkozásban segíteni? Ötletek szülőknek.
A bizalmat, kötődést már babakortól kezdődően építgetjük ki a gyermekünkkel, ami annyit tesz, hogy a gyermekünk tisztában van azzal, hogy szeretjük őt, bármi is történik, bármit is tesz - és ezzel stabil érzelmi alapokkal indítjuk őt el az életben.
Ahány gyerek, annyiféle rajz. Ám van néhány ábrázolási forma és mód, ami bizonyos gyermektípusokra jellemző, jelentéssel bírnak a használt színek, az ábrázolás módja, az alakok elrendezése és maga a témaválasztás is. A pszichológusok régóta “olvassák” a gyerekrajzokat, de jó, ha a szülők is ismerik az alapokat.
Bűbájos tavaszi mondókákat gyűjtöttünk egy csokorba, ezúttal kifejezetten olyanokat, amelyek csupán négy rövidke sorból állnak. Rövidségük, tömörségük miatt könnyen megtaníthatók a legkisebbeknek is. A lényeg, hogy amíg ezeket a rigmusokat ismételgeted, közben tapsoljatok, grimaszoljatok, mozogjatok, és legfőképpen kacagjatok jó nagyokat.
Mikor kezd el járni a baba? Mikor kezd el rajzolni a baba, kisgyerek? Mikor tanul meg biciklizni a kisgyerek? Mit kell tudnia egy gyereknek nagycsoportos óvodás korára? Válaszok a cikkben.
Hogyan fejleszti észrevétlenül a futóbicikli a bölcsődés, óvodás korú gyerekeket? Hogyan függ össze a biciklizés a tanulási nehézségekkel? Mi történik az agyban tekerés, pedálozás közben? Mozgásterapeuta szakértő válaszol.
A Mátrát gazdagon átszövik a látványosabbnál látványosabb turistautak, amelyek kilátókat, várakat, vízeséseket, szurdokvölgyeket kereszteznek. Annyi a felfedeznivaló, hogy egy hosszú hétvége is kevés hozzá! A kedvenc kirándulóhelyeink közül válogattunk, amelyek mindegyike családi kirándulásra is alkalmas. (Kezdőfotó: Fotó: Oszter-Fekete Gréta)
Azt mindannyian érezzük, hogy a családi anekdoták és legendák mindannyiunk számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Azt, hogy pontosan miért fontosak ezek az életmesék, dr. Kádár Annamária neves gyermekpszichológus, meseterapeuta magyarázza el.
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Bár a hiperaktivitással többnyire csak iskoláskorban foglalkoznak először a szülők, mert a kisgyerek csak nehezen tud beilleszkedni az iskola rendjébe, a szakemberek szerint a legtöbb gyerek esetén már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne.
Kereki Judit gyógypedagógus írása a hiperaktivitás korai tüneteiről.
Az oldal támogatója:
