10 tény az eboláról – terjed a vírus Afrikában

Az elmúlt héten nem volt olyan nap, amikor ne jelent volna meg cikk a nyugat-afrikai ebolajárványról. Az elmúlt évtizedekben jobbára csak az amerikai filmipar törődött a kérdéssel, most az ENSZ figyeli aggodalommal a történéseket. Mit kell tudni erről a súlyos betegségről?
-
A vírust a Kongó egyik mellékfolyójáról nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték. A mostani járvány már most az ötödik legsúlyosabb a vírus felbukkanása óta, az áldozatok száma pedig valószínűleg tovább nő.
-
A vírushordozók általában majmok vagy denevérek, az ő testükben éveken keresztül lappanghat a vírus.
-
Az ebolavírus nem terjed a levegőn keresztül, közös törölköző használatával vagy szúnyogcsípéssel.
-
Az ebolavírus vérrel és más testnedvvel (hányással, vizelettel, széklettel) terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek között a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés.
-
Védőoltás nincs a vírus ellen, és speciális kezelés sem létezik a betegségre.
-
A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége. A kezdeti tüneteket hányás, hasmenés, vese- és májelégtelenség, valamint külső és belső vérzés követi, majd a betegség legtöbbször végzetessé válik.
-
Nagy a titkolózás, de sajtóértesülések szerint van néhány kísérleti stádiumban lévő orvosság az ebola ellen, amelyekkel ígéretes állatkísérleteket folytatnak, sőt, egy amerikai önkéntesen állítólag most tesztelik a szer hatását.

-
Az ebola széles körben történő megfékezésére ellen a karantén ígér igazi sikert, a hírek szerint az ENSZ is a tömegek mozgásának irányítására fordítja azt az összeget, amelyet a járvány megfékezésére elkülönítettek.
-
Noha elméletileg Európában is megjelenhet az ebolavírus – állítólag Valenciában ápolnak egy ebolás beteget –, itt azonban nincsenek meg a feltételei annak, hogy ez a kórokozó olyan járványos méretű legyen, mint Nyugat-Afrikában .
-
Az ÁNTSZ adatai szerint magyar állampolgárságú ebolás beteg még sosem volt.
2014. augusztus 1.Kölöknet-összállítás

SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.

Akár már egy iskolafüzet árával is támogathatsz egy nagyszerű kezdeményezést, amelynek célja, hogy a tanulás és tanítás kreatívabb, élményszerűbb és örömtelibb legyen a ti iskolátokban is!

Azzal kell kezdenünk, hogy nem létezik olyan, hogy egyértelműen "jobb", mert mindkét csoporttípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ez a kérdés gyakran még a gyakorlott óvodapedagógusokat is megosztja. Sok múlik a körülményeken: a pedagógus képzettségén, a csoport tagjainak képességein, a struktúrán, valamint azon, hogy az óvónők mit szeretnénk elérni.

A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.

Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.

Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.

Egyre növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon. Hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják – az óvónők egybehangzó véleményét foglalta össze Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet nyelvész, segítő szakembereket képző oktató, szakíró.

Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Az oldal támogatója:
