Az iskola zavarja a gyereket a tanulásban!
A 24.hu interjút készített Prievara Tiborral és Nádori Gergellyel, a Tanárblog szerzőivel. Néhány érdekes gondolat az interjúból:
- Minél kevésbé érdekes egy dolog, annál könnyebb tesztelni.
- Mivel úgy érezzük, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekek, azt sulykoljuk, hogy még többet kell nekik tanítani. Ez picit olyan, mint amikor az angolnak azt tanácsolják, hogy ha nem értik, amit mond, akkor beszéljen hangosabban. Pedig valószínűleg inkább az lehet a baj, hogy a másik nem tud angolul.
- Többször hallottam már főleg utolsó évfolyamos diákoktól, hogy azért nem jöttem iskolába, mert inkább otthon maradtam tanulni. Ha belegondolunk, elég szomorú, hogy a tanítás elvonja a figyelmét a tanulástól.
- A részképesség-problémás gyerekek kizárása legfeljebb arra jó, hogy az elitek tudják magukat reprodukálni.
- A kormányzat és az egész társadalom azzal tenné a legtöbbet, ha megbízna a tanáraiban. Ha azt mondanák nekik, elhiszem, hogy jól fogod csinálni. Ehelyett az oktatáspolitikában inkább az a lenini elv érvényesül, hogy jó dolog a bizalom, de még jobb az ellenőrzés.
- Azért az is nonszensz helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltáskor megszűnt a szakfelügyelet. Amikor külföldi kollégák kérdezősködtek a magyarországi ellenőrzésről, és mondtam, hogy nálunk olyan nincs, nem is tudták értelmezni a válasz, azt hitték, hogy nem értettem jól a kérdést. Ami viszont most van, az sokkal inkább egy formális megfelelést követelő rendszer, egy pillanatig sem jelenik meg benne a szakmai támogató funkció. Azokban az országokban, amelyeket mintaként szoktunk emlegetni, a tanárok szinte lelkendeznek, ha jön hozzájuk a szakfelügyelő. Merthogy ott ez nem azt jelenti, hogy kiállít rólad egy bizonyítványt, hogy továbbléphetsz, vagy nem léphetsz tovább a fizetési skálán, hanem beszélget veled arról, hogyan tanítasz, ötleteket ad, ha kell, együtt tartotok meg egy-két órát, ha pedig a te gyakorlatodban lát egy jó ötletet, megkér, hogy írd le, és elviszi másoknak is. Ezt jelentené egy szakmai támogató rendszer, Magyarországon ehelyett magukra hagyott tanárok vannak, akik felett ott lebeg a fenyegetés, hogy téged majd minősíteni fognak, és akkor majd jól kiderül, hogy milyen a te minőséged.
A teljes interjú itt olvasható:
Prievara Tibor és Nádori Gergely. Fotó:24.hu/Bielik István
2017. június 7.Lannert Judit
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Akár már egy iskolafüzet árával is támogathatsz egy nagyszerű kezdeményezést, amelynek célja, hogy a tanulás és tanítás kreatívabb, élményszerűbb és örömtelibb legyen a ti iskolátokban is!
Azzal kell kezdenünk, hogy nem létezik olyan, hogy egyértelműen "jobb", mert mindkét csoporttípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ez a kérdés gyakran még a gyakorlott óvodapedagógusokat is megosztja. Sok múlik a körülményeken: a pedagógus képzettségén, a csoport tagjainak képességein, a struktúrán, valamint azon, hogy az óvónők mit szeretnénk elérni.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
Egyre növekszik a beszédfejlődési zavarok előfordulása, amelyek messze túlmutatnak a logopédiai zavarokon. Hiányos a gyerekek szókincse, nem ismerik a szavak szinonimáit, az adott beszédhelyzetben nem az odaillő kifejezéseket használják – az óvónők egybehangzó véleményét foglalta össze Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet nyelvész, segítő szakembereket képző oktató, szakíró.
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Az oldal támogatója:
