Az iskola zavarja a gyereket a tanulásban!
A 24.hu interjút készített Prievara Tiborral és Nádori Gergellyel, a Tanárblog szerzőivel. Néhány érdekes gondolat az interjúból:
- Minél kevésbé érdekes egy dolog, annál könnyebb tesztelni.
- Mivel úgy érezzük, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekek, azt sulykoljuk, hogy még többet kell nekik tanítani. Ez picit olyan, mint amikor az angolnak azt tanácsolják, hogy ha nem értik, amit mond, akkor beszéljen hangosabban. Pedig valószínűleg inkább az lehet a baj, hogy a másik nem tud angolul.
- Többször hallottam már főleg utolsó évfolyamos diákoktól, hogy azért nem jöttem iskolába, mert inkább otthon maradtam tanulni. Ha belegondolunk, elég szomorú, hogy a tanítás elvonja a figyelmét a tanulástól.
- A részképesség-problémás gyerekek kizárása legfeljebb arra jó, hogy az elitek tudják magukat reprodukálni.
- A kormányzat és az egész társadalom azzal tenné a legtöbbet, ha megbízna a tanáraiban. Ha azt mondanák nekik, elhiszem, hogy jól fogod csinálni. Ehelyett az oktatáspolitikában inkább az a lenini elv érvényesül, hogy jó dolog a bizalom, de még jobb az ellenőrzés.
- Azért az is nonszensz helyzetet eredményezett, hogy a rendszerváltáskor megszűnt a szakfelügyelet. Amikor külföldi kollégák kérdezősködtek a magyarországi ellenőrzésről, és mondtam, hogy nálunk olyan nincs, nem is tudták értelmezni a válasz, azt hitték, hogy nem értettem jól a kérdést. Ami viszont most van, az sokkal inkább egy formális megfelelést követelő rendszer, egy pillanatig sem jelenik meg benne a szakmai támogató funkció. Azokban az országokban, amelyeket mintaként szoktunk emlegetni, a tanárok szinte lelkendeznek, ha jön hozzájuk a szakfelügyelő. Merthogy ott ez nem azt jelenti, hogy kiállít rólad egy bizonyítványt, hogy továbbléphetsz, vagy nem léphetsz tovább a fizetési skálán, hanem beszélget veled arról, hogyan tanítasz, ötleteket ad, ha kell, együtt tartotok meg egy-két órát, ha pedig a te gyakorlatodban lát egy jó ötletet, megkér, hogy írd le, és elviszi másoknak is. Ezt jelentené egy szakmai támogató rendszer, Magyarországon ehelyett magukra hagyott tanárok vannak, akik felett ott lebeg a fenyegetés, hogy téged majd minősíteni fognak, és akkor majd jól kiderül, hogy milyen a te minőséged.
A teljes interjú itt olvasható:
Prievara Tibor és Nádori Gergely. Fotó:24.hu/Bielik István
2017. június 7.Lannert Judit
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Hogyan barátkoznak a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek? Mit kell tudni a gyerekbarátságokról? Hogyan tudunk a visszahúzódó gyerekeknek a barátkozásban segíteni? Ötletek szülőknek.
A bizalmat, kötődést már babakortól kezdődően építgetjük ki a gyermekünkkel, ami annyit tesz, hogy a gyermekünk tisztában van azzal, hogy szeretjük őt, bármi is történik, bármit is tesz - és ezzel stabil érzelmi alapokkal indítjuk őt el az életben.
Ahány gyerek, annyiféle rajz. Ám van néhány ábrázolási forma és mód, ami bizonyos gyermektípusokra jellemző, jelentéssel bírnak a használt színek, az ábrázolás módja, az alakok elrendezése és maga a témaválasztás is. A pszichológusok régóta “olvassák” a gyerekrajzokat, de jó, ha a szülők is ismerik az alapokat.
Bűbájos tavaszi mondókákat gyűjtöttünk egy csokorba, ezúttal kifejezetten olyanokat, amelyek csupán négy rövidke sorból állnak. Rövidségük, tömörségük miatt könnyen megtaníthatók a legkisebbeknek is. A lényeg, hogy amíg ezeket a rigmusokat ismételgeted, közben tapsoljatok, grimaszoljatok, mozogjatok, és legfőképpen kacagjatok jó nagyokat.
Mikor kezd el járni a baba? Mikor kezd el rajzolni a baba, kisgyerek? Mikor tanul meg biciklizni a kisgyerek? Mit kell tudnia egy gyereknek nagycsoportos óvodás korára? Válaszok a cikkben.
Hogyan fejleszti észrevétlenül a futóbicikli a bölcsődés, óvodás korú gyerekeket? Hogyan függ össze a biciklizés a tanulási nehézségekkel? Mi történik az agyban tekerés, pedálozás közben? Mozgásterapeuta szakértő válaszol.
A Mátrát gazdagon átszövik a látványosabbnál látványosabb turistautak, amelyek kilátókat, várakat, vízeséseket, szurdokvölgyeket kereszteznek. Annyi a felfedeznivaló, hogy egy hosszú hétvége is kevés hozzá! A kedvenc kirándulóhelyeink közül válogattunk, amelyek mindegyike családi kirándulásra is alkalmas. (Kezdőfotó: Fotó: Oszter-Fekete Gréta)
Azt mindannyian érezzük, hogy a családi anekdoták és legendák mindannyiunk számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Azt, hogy pontosan miért fontosak ezek az életmesék, dr. Kádár Annamária neves gyermekpszichológus, meseterapeuta magyarázza el.
Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.
Bár a hiperaktivitással többnyire csak iskoláskorban foglalkoznak először a szülők, mert a kisgyerek csak nehezen tud beilleszkedni az iskola rendjébe, a szakemberek szerint a legtöbb gyerek esetén már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne.
Kereki Judit gyógypedagógus írása a hiperaktivitás korai tüneteiről.
Az oldal támogatója:
