Iskola

Lehet-e a tanulást művészi szinten űzni?

Az óvodából frissen iskolapadba kerülő gyermek hogyan vehető rá arra, hogy egy feladatot koncentráltan, kitartóan megoldjon, közben megjegyezze a felmerülő információkat és a folyamatosan előkerülő nehézségeket is rugalmasan kezelje? Elég komplex feladatnak tűnik egy hat-hét-nyolc éves gyermek számára, nem igaz? Pedig ez maga a tanulás. Milyen képességek fejlesztése szükséges ahhoz, hogy ezt az összetett feladatot véghez tudják vinni és a tanulás iránti belső motivációjukat fenntartsák és megerősítsék?


Fotó: Pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola elsős diákjai - "Szomszédságunk" rajz készítése közben

Kedves olvasó, ha ezek közül a kérdések közül az összesre egyből megadta a választ, akkor azért, ha párban kicsit is elbizonytalanodott akkor azért javaslom hogy elmerüljön a témában, mivel többek között ezekre a kérdésekre is választ adhat a Tanulás Művészete programunk.

6 éve dolgozom festőművészként tantermekben, kreatív oktatási programokban, ez alatt az idő alatt számos példát láttam, hogy milyen pozitív hatása van az általunk alkalmazott pedagógiai módszernek.

Vegyük például a Tanulás Művészete programunk egyik résztvevő diákját. Egy másodikos tanulónk, aki enyhe autizmussal és figyelemzavarral küzd, nevezzük itt Eszternek, szereplési vágyával szeretne előtérbe kerülni és nagyon nehezére esik ülve maradni a tanórákon, válaszait magába tartani, és ezt társai sokszor nehezen viselik. Programunk foglalkozásain Eszternek sok lehetősége volt arra (mint ahogy a többi diáknak is), hogy szerepeljen, kérdezzen és visszajelezzen, megfelelő játékokon keresztül. Egy táncos feladatokat felhasználó tanórán egyenesen tündökölt, és az addig nem sok figyelmet kapó lány hirtelen a középpontba került, eddig fel nem fedezett tánctudása segítségével. Társainak segített a koreográfia megalkotásában és bemutatásában, majd a feladaton túl három csoportot összeboronálva egy egész előadást készítettek a vezetésével. Ez neki hatalmas lendületet adott, láthatóan az osztályközösségben azóta más szerepet foglal el. Emellett a többi foglalkozás alkalmával és a programon kívül is egyértelműen fejlődött az önkontrollja.

Angliai és norvég partnerekkel együttműködve most Magyarországon - világviszonylatban egyedülállóan - dolgozunk az első-másodikos korosztályos tanulókkal, pedagógusaikkal és képzett művészeinkkel az Agyi Végrehajtó Funkciók fejlesztésén.

De mik is azok az Agyi Végrehajtó Funkciók?

Fotó: Pécsi Sebestyén Általános iskola másodikos diákjai - "Családjaink" prezentáció készítése

Fontos hogy a tanulási folyamat akkor mélyül el leginkább, amikor a gyermek egyszerre van lefoglalva szellemileg, fizikailag, intellektuálisan és szociálisan. Ez egyidejűleg sajnos egy klasszikus frontális oktatást alkalmazó tanórán nem, vagy csak részben valósul meg, így a gyermekek hamar fókuszt veszítenek és igyekeznek - akaratlanul is -  az elmaradt területeken is kielégíteni igényüket. Beszélgetnek egymással, forgolódnak, mocorognak, másra koncentrálnak, unatkoznak, elveszítik a fonalat. 

Az Agyi Végrehajtó Funkciók fejlesztésével a tanulók növelni tudják a koncentráló képességüket, a munkamemóriájukat, és a gondolkodásbeli rugalmasságukat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy, ha például kapnak egy feladatot, akkor azt az elejétől végéig kitartóan képesek lesznek megcsinálni, az esetlegesen felmerülő problémákra rugalmasan reagálni és stratégiát váltani ha szükséges. Saját motivációjuk által ki tudják dolgozni a feladat megoldását. Az információkat szem előtt tartani, ami a későbbiekben lehetővé teszi a felhasználásukat a probléma megoldására, vagyis a memóriájukat növelni. Mi ez a folyamat ha nem maga a tanulás? 

(A témához kapcsolódóan bővebben olvashat Gyarmathy Éva pszichológussal készített interjúban)

De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

Munkánk során egy képzett Kreatív Szakemberrel dolgozunk, aki valamely művészeti ágban tevékenykedik, és hetente két alkalommal 90 percben egy adott osztállyal foglalkozik két éven keresztül. Kreatív látásmódjával és újfajta hozzáállásával egészen más látószögből közelíti meg az iskolákban felmerülő problémákat, megoldandó kihívásokat. A művészet és kultúra segítségével olyan képességeket hív elő a gyermekekből, amely egy átlagos tanórán nem, vagy csak alig kerülne előtérbe. Mégse egyszerű kézműves foglalkozásokra gondoljunk, sokkal inkább egy- a pedagógussal való szoros együttműködésen alapuló- több tantárgyat lefedő, gondosan kidolgozott programsorozatra. 

Az “osztály órának” nevezett foglalkozásokon hetente 3 x 90 percben (kétszer a művész jelenlétében, egyszer a pedagógus irányításával) foglalkozunk a gyermekekkel. Többek között érintjük a család, a barátság, a bizalom, az egyén és közösség témakörét, hangdetektívekké válunk, történeteket írunk egy aranyláda segítségével, de számolunk pizzával, egy költöztető doboz rejtélyét tárjuk fel vagy éppen egy iskolai dolgozó gyerekkoráról fedünk fel érdekes titkokat, élettörténetet.  Ezen alkalmak során a tanulóknak lehetősége van az önismeretük fejlesztésére, egymás jobb megismerésére, az együttműködés és a csapatban dolgozás stratégiájának kidolgozására.

A foglalkozások különösen nagy hatással bírnak a speciális nevelési igényű gyermekek esetében.

A Kreatív szakemberek, pszichológusok és pedagógusok sokéves munkával egy kétéves kiterjedt programot fejlesztettek ki. Ezt párhuzamosan valósítjuk meg norvég és magyar iskolákban, hogy lássuk az eltérő oktatási rendszerek mellett, az óráról órára teljesen azonos programsorozat milyen hatással bír az egyes tanulók Végrehajtó Funkcióinak fejlődésére. Ezen funkciók létezéséről és fontosságáról már számos kutatás készült, de célzott fejlesztésével ebben a korosztályban a világon elsőként ez a program foglalkozik. 

Fotó: Pécsi Bártfa Utcai Általános Iskola elsős diákjai Bajor Zita kreatív szakemberrel - Bizalom és barátság játék

A Programot folyamatos mérés kíséri a norvégiai Innlandet Egyetem Pszichológia tanszék kutatói és a T-tudok Oktatáskutató Zrt. munkatársai segítségével. A chilei Pápai Katolikus Egyetem által kidolgozott játék alapú tabletes teszt segítségével mérjük a gyermekek fejlődését a program kezdetén, közepén és a program befejeztével. így pontos képet fogunk kapni az akciókutatás eredményeiről.

Feltevésünk szerint a programban résztvevő tanulók Agyi Végrehajtó Funkciói nagyobb mértékben fognak fejlődni, mint azoké a diákoké, akik klasszikus oktatásban vesznek részt (kontroll csoport). További eredményként várjuk, hogy a kezelt osztályokban pozitívabb pszicho-szociális környezet fog kialakulni. Ennek már most, fél évvel a kezdés után szemmel látható jeleit tapasztalhatjuk, és olyan ígéretes, örömteli folyamatok tanúi lehetünk, melynek egyik szemléletes példája a fentebb említett esettörténet is. 
Így bizakodva és nagy lelkesedéssel dolgozunk ezen a programon, hogy a későbbiekben akár nagyobb célközönségnek is a segítségére lehessünk.


 

 

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás