Ma többen jelentkeznek technikumba, mint a gimnáziumba - Siker vagy kudarc?
Drámaian elmozdult a továbbtanulás iránya a szakképzés felé, ami elsősorban azért történt, mert megemelték a tanulók ösztöndíjait - ezzel még messzebb kerülünk a diplomások arányát tekintve Európától, ahol már most is a legalacsonyabb ez az arány a harmincasok körében.
Lannert Judit oktatáskutatóval beszélgettünk.
- A 2020-ban indult technikumi szakképzési rendszer jól vizsgázott – mondta Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára június elején az M1-en, hozzátéve, hogy a továbbtanuláshoz az ötéves technikumot most már többen választják, mint a gimnáziumot.
Az ötéves technikumban a gyerekek nem csak érettségiznek, hanem szakmát is tanulnak, az újfajta rendszerű érettségi alkalmával hasonló érettségi zajlik, mint a gimnáziumokban, azzal a különbséggel, hogy vannak szakmai tárgyak, például turizmus, informatika, stb.
Pölöskei Gáborné szólt arról, hogy a szintén új típusú 3 éves szakképző iskolákkal (régi nevén szakmunkásképzők) célja a kormánynak az volt, hogy az elméleti tanulás mellett minél gyakorlatiasabb legyen a képzés. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy legtöbben azokat a szakmákat – villanyszerelő, szakács, pénzügyi és számviteli ügyintéző, cukrász, hegesztő – választották, amelyekből jól meg lehet élni.
Ösztöndíjak a szakképzésben
- Ez a szakképzés irányába történő, átmenet nélküli átrendeződés elsősorban annak tudható be, hogy a 2020/2021 tanévtől olyan - az eddigiekhez képest - magas szintű ösztöndíjakat vezettek be, ami miatt megnőtt a szakképzés népszerűsége, vagyis elsősorban az anyagi vonzerő alakította át az iskolaválasztás preferenciáit - magyarázza Lannert Judit oktatáskutató. - Én azt gondolom, hogy a technikumba ma nem azért jelentkeznek többen, mert a maga a technikusi képzés jó, vagy jobb színvonalú lett, mint korábban volt, hanem mert megjelent a pénz a szakképzésben, ami a gyerekeket egyszerűen odahúzta. A színvonal már csak azért sem emelkedett, mert a tanárhiány a szakképzésben a legmagasabb, nemhiába akarják a képzést pedagógusi végzettséget nélkülöző szakemberekkel megoldani - mondja Lannert.
Technikum
- 5 év alatt felkészít az érettségi vizsgára és egy szakmára
- egyesíti a gimnázium és szakmatanulás előnyeit
- 9-10. évfolyamon ágazati alapoktatás zajlik
- 11-13. évfolyamon szakirányú oktatás az iskolában vagy duális képzőhelyen zajlik
- a duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződés keretében folyik az oktatás, amely alapján többek között munkabér (minimálbér 60-100%-a), TB jogviszony és egyéb juttatás jár a tanulóknak
- 12. évfolyam végén előrehozott érettségit lehet tenni matematikából, magyarból és történelemből
- a 13. évfolyam végén érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet kapsz
- a technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek a szakirányú felsőoktatási felvételinél
Szakképző Iskola
- 3 év alatt szakmai bizonyítványt lehet szerezni
- a 9. évfolyamon ágazati alapoktatás folyik, amely ágazati alapvizsgával zárul
- 10-11. évfolyamon a szakirányú oktatás az iskolában vagy a duális képzőhelyen zajlik
- a duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződés keretében folyik az oktatás, amely alapján többek között munkabér (minimálbér 60-100%-a), TB jogviszony és egyéb juttatás jár a tanulónak
- a szakmai bizonyítvány megszerzését követően 2 év után érettségi vizsga szerezhető
Korai iskolaelhagyás
Egy 2022-ben elkészült T-Tudok tanulmány azt elemezte, hogy az uniós forrásokból finanszírozott programok mennyire váltak be a korai iskolaelhagyás tekintetében. Az eredmény meglepő volt: egyik évről a másikra jelentősen módosult a gimnáziumba vs. érettségi adó szakképzésbe jelentkezők aránya, holott a gimnázium évtizedekig vonzóbb alternatívát jelentett a diákok számára - talán ezért is számít annyira váratlan fordulatnak a hirtelen megugró szakképzésbe jelentkezők fiatalok száma.
- Tudni kell, hogy Magyarországon sajnos nagyon magas a korai iskolaelhagyók aránya. Az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzést fogalmazott meg, ezek közül egyik legfontosabb a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése az EU átlagában. Minden országban csökken ez az arány, kivéve Magyarországot, ahol stagnál. Pontosabban mi évekkel ezelőtt viszonylag hamar elértük a 12%-ot, Romániában és Bulgáriában jóval kedvezőtlenebb arányok mutatkoztak, és mégis ők már lehagytak minket - magyarázza Lannert Judit.
Korai iskolaelhagyónak a fiatalok azon csoportját tekintjük, akik 18–24 éves korukban nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és nem vesznek részt képzésben.
Diplomások aránya
- Másik ilyen fontos mutató az öt közül: a diplomások aránya. Magyarország szintén a sereghajtók közé tartozik az EU-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve. Lemaradásunk ráadásul 2013 óta folyamatosan nő. A 25-34 éves magyar fiataloknak kevesebb mint harmada (31,9%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben (Eurostat adat). Ennél csak két tagállamban, Romániában és Olaszországban alacsonyabb a ráta - magyarázza a szakértő.
Jó-e az nekünk, ha többen választják a technikumot, mint a gimnáziumot?
- Ez akár pozitív is lehet, amennyiben ezzel csökken az iskolaelhagyók aránya. Ha többen választják a szakképzést, akkor lehet, hogy az, aki korábban egy gimnáziumban lemorzsolódott volna, most benn marad a rendszerben. De a puding próbája az evés, ez a siker majd akkor látszik, ha a szakmát végzettek száma és aránya is nőni fog. Sajnos azonban ez az intézkedés nem visz tovább bennünket ahhoz, hogy a diplomások száma is emelkedjen, ugyanis a szakképzésből nem vezet könnyű út a felsőoktatásba, még akkor sem, ha az oktatáspolitika ezt állítja. Bár a felvételi követelmények nagy fokú könnyítése lehet, hogy segít az arányokon. De a lényeg, hogy az sem biztos, hogy ha 14 évesen többen választják a szakképzést, ismétlem, a vonzó ösztöndíjak miatt, akkor valóban benne maradnak a szakmában, és valóban szakképzett emberek lesznek belőlük a jövőben - teszi hozzá a szakértő.
- Én egyelőre szkeptikus vagyok a diákok szakképzés felé terelése kapcsán, ezzel együtt lehetségesnek tartom, hogy 3-4 év múlva mégis bebizonyosodik: a mostani új rendszer bevezetése legalább az egyik indikátoron, a korai iskolaelhagyók arányán, javítani képes, bár így lenne. Annyi biztos, hogy ez a fajta átalakítás nem visz közelebb a diplomások számának növekedéséhez. Ha 3-4 év múlva a számok azt fogják bizonyítani, hogy azok a fiatalok, akik a szakképzésbe jelentkeznek, valóban el is végzik a képzést, akkor volt értelme a mostani átalakításnak, mert a korai iskolaelhagyás mutatója is kedvezően fog javulni. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a szakképzés erőltetése mögött a magyar gazdaság rövidlátó igényeinek a kiszolgálása is tetten érhető, a gazdasági érdekek mentén betelepített akkumulátor gyárak diktálják a szakmunkás tömegek előteremtését. Ezzel a szolgai érdekű gazdasági célkitűzéssel sajnos a magyar vállalatok nem hoznak létre nagy hozzáadott értéket, és tudjuk, hogy hosszú távon az összeszerelő üzemek ilyen mértékű kiszolgálása helyett tudásra és 21. századi kompetenciára lenne nagyobb szükség - hangsúlyozza Lannert Judit.
Intézmények követhetetlen átnevezése
A régi típusú érettségit adó szakközépiskola nagyon népszerű forma volt a nyolcvanas és kilencvenes években. Ugyanakkor a rendszerváltás után a felsőoktatási expanzióval és a diploma felértékelődésével a felsőoktatásba direkt belépést nyújtó gimnázium iránti érdeklődés nagyon gyorsan növekedett. A szakképzés reformját az elmúlt évtizedekben elsősorban a gazdasági és intézményi érdekek befolyásolták, ezért a szakképzés nem vált egy modern és népszerű oktatási formává. A régi szakközépiskola vonzerejét az adta, hogy egyszerre adott szakmát és érettségit.
A technikumok bevezetése tulajdonképpen annak a beismerése is, hogy az elmúlt évtized próbálkozásai (a szakképzés rövidítése és erős kötése a gazdasághoz) tévútnak bizonyultak. A szakképzés akkor lesz megint olyan népszerű, mint a régi szakközépiskola, ha valóban magas színvonalú szakképzést ad (ehhez viszont jó színvonalú duális képzőhelyek is kellenek), valamint lehetőséget nyújt a felsőfokú továbbtanulásra.
A felsőfokú szakképzés ugyan létezik, de egyáltalán nem tekinthető népszerűnek a jelentkezők számát tekintve. A mainstream felsőoktatásba való belépést most ugyan segíti a felvételi követelmények leszállítása, de félő, hogy ezzel a színvonal is leesik. Leginkább pedig a korszerű munkahelyek is olyan képességeket kívánnak (együttműködés, kommunikáció, kreativitás, magas szintű szövegértés), amiket jelenleg a magyar oktatás egésze kevéssé fejleszt. Szemléletváltásra van szükség az egész fronton, általános képzésben és szakképzésben egyaránt.
Tovább árnyalja a képet, hogy a már korábban szétesett oktatásirányítás külön kezeli a szakképzést (KIM alá tartozik) és külön az általános képzést (általános iskola, gimnázium, ami régen az EMMI, most a BM alá tartozik) - a két központi irányítószerv közötti verseny nem másért folyik, mint hogy ki tud több gyereket az alája tartozó intézményekbe terelni, azaz így próbálnak a másik orra alá borsot törni.
Oktatási adatok 2022/2023
A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 428 ezren vesznek részt, 4 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 195 ezren (az összes tanuló 45,6%-a), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38,8%), szakképző iskolákban 60 ezren (14,0%), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 6,8 ezren (1,6%) végzik tanulmányaikat.
A középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.
(Forrás: KSH)
Fotó: GettyImages
Szakértő a cikkben: Lannert Judit oktatáskutató
