Valóban "kegyetlen" volt az idei töri érettségi, ahogy arról sok diák beszámolt? Szakértőt kérdeztünk!
Repárszky Ildikóval, a Történelemtanárok Egyletének alelnökével, gyakorló történelemtanárral elemeztük a 2025-ös történelemérettségit, akinek az esszék vonatkozásában legfőbb kritikája az volt, hogy néhol erősen kötött megoldókulcsa az amúgy jó képességű, jól teljesítő tanulók eredményét könnyen leronthatta. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi).
A történelemérettségi középszinten és emelt szinten is két részből áll. Középszinten az írásbeli vizsga 180 percig tartott, és csak ott oszthatja be az idejét a diák. Emelten a teszt külön 100 perc, és nem használható atlasz, az esszék 140 percig írhatók, és ott már az emeltező is előveheti az atlaszt.
Középszinten kettő esszét írnak diákok, egy rövid egyetemes történelmi és egy hosszú magyar történelmi (négyet adnak meg és kettőt kell választani, egyet 1849 előtti korszakból, a másiknak 1849 utáninak kell lennie). Emelten három esszét kell írni, egy rövid, egy hosszú (itt a választás szempontja ugyanaz) és plusz egy komplex esszét (kettőből lehet választani, egyik korszakokon átívelő, a másik összehasonlító).
Korszerűtlen volt a történelemérettségi
– A történelem érettségi annyiban volt „korszerűtlen”, hogy 13 pontot a 100-ból feleletválasztós/ixelős teszttel lehetett megszerezni (sőt több esetben három lehetőségből kellett a jó választ megtalálni), ez pont elég arra, hogy szóbelire bocsátható legyen a diák. Ezt persze diák szempontból igen barátinak tarthatjuk, de nehéz ezzel a valós tudást mérni – kezdi válaszát Repárszky Ildikó.
A diákok ennek ellenére mégsem barátinak tartották a vizsgát, hanem röviden "kegyetlennek" jellemezték. És hogy mi ennek a magyarázata? – A középszintű történelem érettségit valóban nehezebbnek látjuk-tapasztaljuk a tavalyinál, de minden témakörére lehetett számítani, ugyanakkor több feladat (pl. 1. 7. 12. tesztfeladat) emelt szinten elvárt gondolkodási műveletet, háttértudást, fogalmi ismereteket követelt. A négy esszéfeladat közül három témaköre rendszeresen szerepel, lehetett rá számítani, sőt a két hosszú esszé témája a szóbeli érettségin is előfordulhat – mondja a történelemtanár szakértőnk.
Arra a kérdésünkre, hogy mi volt a legszembetűnőbb változás az előző évekhez képest Repárszky Ildikó elmondja: a történelem érettségin érezhető tendencia, hogy az esszékben hangsúlyosan szerepelnek 20., sőt 21. századi témák.
– Illetve eddig több nyílt végű feladat volt, ahol a diáknak saját szavaival kellett valamilyen magyarázatot megadni. Az idei feladatsorban egyetlen ilyen alfeladat volt, ez összesen 1 pontot ért – mondja.
Szakértőnk a diákok felkészültségével kapcsolatban megjegyezte, hogy habár felkészültek a vizsgázók, "az általánosan tapasztalt/mért szövegértési problémákkal küzdő diákok számára nagyon nehezen érthetőek a feladatsorban szép számmal előforduló törvényszövegek, főleg rontja az eredményt, ha ezekhez pont a bonyolultabb feladatok társultak" – fűzi hozzá.
Tippelgetéssel is abszolválni lehet az érettségit?
Interjúalanyunknak nagyon ambivalensek a meglátásai a történelem érettségivel kapcsolatban: "Egyrészt nagyon problémásnak látom, hogy akár tippelgetéssel abszolválni lehet az írásbelit, másrészt viszont nem értem, miért kell emelten is kihívást jelentő feladatokat betenni, olyan fogalmakkal, adatokkal, ami nem kerettantervi elvárás. Amúgy a kerettantervi elvárások valóban nincsenek összhangban a középszintű érettségi témaköreivel, pl. görög-római építészet témaköréhez NEM rendelték pl. a Pantheont (de most ennek ellenére szerepelt), vagy nem kérdezhető a bazilika (erre szintén volt most utalás), a Colosseum sem. Nem látom mi a cél, ha az eredmények szórása, akkor is lehetne korrekt középszintű feladatokat adni" – véli.
