Iskolakezdés más szemmel

Már hónapok óta hallottam rebesgetni az egész napos iskoláról és a bevezetendő új tantárgyakról, a mindennapos testnevelést pedig már a gyakorlatba is átültették. Mégis meglepetten olvastam ezt a szépen összeszedett, hosszú listát az újdonságokról.

Úgy gondolom, dőreség volna ezeket a változásokat en bloc jónak, vagy rossznak bélyegezni, hiszen mind másképp vélekedünk, másképp állunk az újdonságokhoz is. A magam részéről azt találom a legszomorúbbnak, hogy elveszik tőlünk a választás lehetőségét, egyszerűen túl sokszor szerepel a „kötelező” szó ebben a történetben – csak a móka kedvéért ki is emeltem őket. Másrészt a pontokat olvasgatva az merül fel bennem, hogy olyan, mintha azt feltéteznék, jobban tudják mi a jó gyereknek, mint a szülő. De lássuk is a legfontosabb változásokat.

• A tankötelezettség felső határa 16 év lesz, azaz e fölött az életkor fölött nem kötelező iskolába járni. Azonban a gyerekek 17 éves koruk alatt nem vállalhatnak munkát, majd ezután még egy évig csak korlátozottan. Nem kell hozzá nagy matematikai tudás, hogy lássuk, van egy évnyi lyuk a számegyenesen.
   
• Az általános iskola mind a 8 évfolyamán kötelező lesz délután 4-ig bent maradni. A felmentés csak opció lesz.
   
• A szülői munkaközösségek szinte minden jogát megvonják, jobbára csak tájékoztatást kérhetnek a gyerekeket érintő ügyekről.
   
• A tantestület tagjaként aktív rendőrök, ún. bűnmegelőzési tanácsadók jelennek meg. Ez az a pont, amit egyáltalán nem értek. Rendőröknek nincs helye az iskolában. Szerintem.
   
• A pedagógusoknak, és egyes évfolyamokon a diákoknak is magasabb lesz a kötelező óraszáma. Korábban egy interjúban már beszélgettünk arról, hogy vajon nem tanulnak-e így is túl sokat a magyar diákok. És talán a tanári karnak sem fog jót tenni a kevesebb felkészülési lehetőség.

• Az 1. 5. és 9. évfolyamon megnő a tananyag mennyisége és annak is nagy részét a kötelező kerettanterv szerint oktatják. Eltérésre alig-alig lesz lehetőség.
   
• 2016-tól nem tehet érettségit az, aki nem teljesített 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek formája, módja még alakul, de tulajdonképpen a közösségi szolgálat is kötelező lesz.
   
• Első és ötödik évfolyamon új tantárgyakat vezetnek be. Minden szülőnek kötelezően nyilatkoznia kell, hogy melyik vallás hittanórájára kívánja gyermekét járatni. Akik egyikre sem szeretnék járatni a gyereket, választhatják az erkölcstannak nevezett tárgyat. Az iskola ezen felül kötelezővé tehet olyan tárgyakat, mint a családi életre nevelés – ami a hagyományos családmodellt hivatott erősíteni – vagy a jelenismeret.

És akkor van pár dolog, amiről még nem is beszéltünk: változott az iskolák fenntartása, ezzel együtt szűkült az igazgatók jogköre. A pedagógusok reálbére nem növekedett – annak ellenére, hogy ettől hangos a sajtó – sőt, az óraszámteher növekedésével és a plusz juttatások fokozatos megvonásával sokak esetében még csökkent is. Változtak a sajátos nevelési igényű (sni) gyerekek iskoláztatási lehetőségei is. Eddig az SNI-s gyerekeket a körzeti iskola köteles volt felvenni, és gondoskodni a sajátos igényeiről. A mostani szabályozással visszajön a régi típusú kisegítő iskola: a körzeti iskola nem, hanem csak a tankerület által erre kijelölt iskola köteles felvenni ezeket a gyerekeket.

Csak a legfontosabb pontokat próbáltam meg összegyűjteni, a fenti linken sokkal részletesebb tájékoztatás érhető el az újdonságokról. Összességében azt gondolom: ember legyen a talpán, aki meg tudja érteni vagy akár csak követni tudja, hogy mi zajlik ma az oktatás terén. Itt a Kölökneten a következő hetekben megpróbáljuk felgöngyölíteni a szálakat, és segítséget nyújtani az eligazodáshoz.