IskolaPedagógus

Középiskolai felvételi 2010

Rosszul tanítanak a matektanárok?

Az elmúlt napokban a Kölöknet, de az iskolák, családok jó része is a középiskolai felvételi tesztektől volt hangos. Sok elkeseredett diák és felháborodott szülő mondta el a véleményét. Némelyik hozzászólás azonban téves következtetésekre vezethet, ezeknek érdemes alaposabban is utánagondolni.

A most megírt felvételi eredménye sok információval szolgál majd. Elsősorban természetesen kiderül belőle az, hogy melyik iskolába vették fel a gyereket. Reményeink szerint hamarosan össze tudjuk hasonlítani a matematika és a nyelvi teszt eredményeit, és választ adhatunk arra a kérdésre, hogy tényleg sokkal könnyebb/nehezebb volt-e egyik a másiknál.

Két dologra azonban a felvételi eredmény biztosan nem lesz alkalmas. Nem tudjuk meg belőle, hogy ezek a gyerekek - és általában a mai gyerekek - okosak-e vagy buták, és nem tudjuk meg azt sem, hogy a matematikatanárok jobban, illetve rosszabbul tanítanak-e, mint a magyartanárok. Szerencsére azonban ezekre a kérdésekre más, a felvételi tesztnél általánosabb érvényű és megbízhatóbb forrásokból mégis tudunk választ adni.

Okosabbak vagy butábbak?

Azok a gyerekek, akik most felvételiztek középiskolába, 2008 májusában, hatodikos korukban részt vettek az Országos kompetenciamérésen. Azon a mérésen minden hatodikos részt vett, nem csak a felvételizők. Annak a feladatlapjai bemértek voltak, azaz kipróbálták őket a „bevetés” előtt. A kompetenciamérés eredményeit minden diák és szülő megnézheti a Kölöknet korábbi cikkében részletesen ismertetett helyen és módon. Itt egyértelműen láthatják, hogy gyermekük a saját iskolatársaihoz, illetve az ország összes hatodikosához képest hogyan teljesített. Ez, ha már tesztek alapján kívánjuk eldönteni, sokkal inkább szolgálhat alapként annak megítéléséhez, hogy tényleg okos vagy tényleg buta-e a gyerek.

Egyébként pedig arról, hogy általánosságban a gyerekek "okosodnak" vagy épp "butulnak"-e, úgy alkothatunk véleményt, ha különböző országos vagy nemzetközi mérések évről-évre születő eredményeit vetjük össze. A PISA vizsgálatokon például hazánk adott évben 15 éves diákjai  nagyjából ugyanolyan teljesítményt mutatnak egészen 2000 óta. (Szakmai nyelven fogalmazva: az eredmények szignifikánsan nem térnek el.) Ez azt jelenti, hogy bár sajnos nem javult a teljesítményük, de nem is romlott, legalábbis a nemzetközi átlaghoz viszonyítva. A PISA eredmények ugyanis nem abszolút számok, hanem mindig az összes ország minden diákjának átlagteljesítményéhez viszonyított értékek.

A magyar gyerekek eredményei nem romlottak, ami vagy azt jelenti, hogy nem butábbak ma sem, mint tíz éve, vagy pedig a világon minden gyerek butább ma, mint tíz éve.

Jobbak a magyartanárok?

A matematikatanárok és a magyartanárok teljesítményét összehasonlítani pedig nagyon nehéz egy olyan jellegű kompetenciateszten, mint amilyen a központi felvételi volt. Ezek a kompetenciát mérő tesztek sokkal tágabb spektrumát ölelik fel a tanulók tudásának, mint a magyar nyelvtani vagy matematikai tananyag az iskolában. Az olyan alapkészségek fejlesztése pedig, mint amilyen az anyanyelvi kommunikáció vagy a logikus gondolkodás, nem utalható egyértelműen és kizárólagosan a matematika- vagy a magyartanár felelősségi körébe. Minden tantárgynak célja kell, hogy legyen a logikus gondolkodás fejlesztése, mint ahogyan minden iskolában töltött percnek hozzá kell járulnia az anyanyelvi kommunikáció fejlődéséhez.

Ha pedig mégis arra gondolnánk, hogy a különböző tárgyat tanítók teljesítményét egy mérési eredmény tükrében vetjük össze, érdemesebb egy nemzetközi mérés eredményeit figyelembe venni. A már korábban is említett PISA vizsgálat például egyáltalán nem mutatja rosszabbnak a magyar diákok matematikai teljesítményét a szövegértési képességüknél. (Bővebben a mérésről és az eredményeiről itt tájékozódhatnak.)

Vagyis nem igaz az az egyes kommentekben megfogalmazott nézet, hogy a matektanárok a magyartanároknál rosszabbul tanítanának.. Ennek a tesztnek bármilyen eredményei lesznek is, abból tévedés ilyen következtetést levonni.

Mégis van tanulság

A 2006-os PISA felmérés magyar eredményeinek elemzése azonban szolgál olyan tanulságokkal, amelyeken még a felvételi teszt dominálta időszakban is érdemes elgondolkodni, sőt, kifejezetten értelmezi a kompetenciaalapú felvételi teszt feletti riadalom okát:

„Az OECD-országok átlagánál gyengébb szövegértési, szövegértelmezési színvonala túlmutat önmagán, hiszen ennek következtében sok gyerek tanulási, ismeretszerzési lehetősége korlátozott, és ezáltal leszűkülnek boldogulási lehetőségeik is. Valamennyi mérési területen látni lehet annak jelét, és a tesztfüzetek javításának is egyik visszatérő tapasztalata az, hogy a diákok nem képesek világosan, érthetően megfogalmazni érveiket, magyarázataikat vagy éppen véleményüket. Ez egyébként nem csak az iskolában, hanem az élet más területein, például az emberi kapcsolataikban is komoly nehézséget okozhat.

A matematikaoktatás problémája tapasztalataink szerint az, hogy a diákok nem tanulnak meg gondolkodni - eltérő mértékben és jelentőséggel ez a legtöbb tantárgy esetében elmondható -, hanem főként rutinokat sajátítanak csak el. Így történhet meg az, hogy ismert matematikai tartalmakra épülő feladatokat – azért, mert az órai közegből egy ismeretlen kontextusba (értelmezési környezetbe) kerülnek –, nem tudnak olyan hatékonysággal megoldani, mint külföldi társaik, akik egyébként a matematika elméletéből talán kevesebbet tudnak náluk. A rutinszerzésre irányuló oktatás problémája a fizikai és kémiai feladatmegoldások során is nyilván felmerül, ilyen rutinfeladatokat azonban a PISA-vizsgálat nem tartalmaz.”

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X