0-3 éves babák, kisgyerekek beszédfejlődése: Hogyan tanul meg a gyermek beszélni? Logopédus tanácsai

Szabó Szilvia mesterlogopédus, a népszerű Pöttöm Park beszéltetős, beszédfejlesztő sorozat szerzője összefoglalja, miért kiemelten fontos téma a beszédfejlődés, és tanácsokat ad szülőknek a beszéd ösztönzésére. Szabó Szilvia írása.

A beszéd az egyik legmagasabb rendű kognitív tevékenységek egyike, bonyolult idegrendszeri kapcsolatok eredménye: mindez azt is jelzi, hogy a verbalitás hatalmas mérföldkő a fejlődő gyermek életében.
A gyermek egy idő után már nem csak gügyög, mutogat, igyekszik valamiképp jelezni, hanem verbálisan képes gondolait közölni a világgal.
A verbalitás által mélyül a szülő-gyermek kapcsolat és alakulnak újak a gyermeki közösségekben. Így amikor az első szó elhangzik, az különleges örömünnep a családban.

Beszédfejlődés 0-3 éves babáknál, kisgyerekeknél – normál fejlődésmenet

Az anyanyelv elsajátítása újszülött korban kezdődik (előzménye már magzati korban kimutatható), és folyamatosan fejlődik. 
A pár napos csecsemők felismerik az édesanyjuk hangját, kéthetesen pedig már képesek az emberi hangot megkülönböztetni más hangoktól. Az újszülött kifejező sírása már egyfajta verbális kommunikáció, jelzés a környezetének az állapotáról (pl. éhségsírás, fájdalomsírás), amire reagálunk, tehát a kommunikáció létrejön.
A kifejező sírás fokozatosan elmarad, helyét a gőgicsélés, a gagyogás veszi át.

A gagyogásnak meghatározó szerepe van a beszéd kialakulásában és fejlődésében, mivel ez a beszédfejlődés első állomása. 

• 6–10 hónapos kor körül jelenik meg a gagyogás, amelynek már rendszeresen visszatérő, ismétlődő hangtani szerkezete van: a gyermek mássalhangzókból és magánhangzókból álló szótagsorokat mond. 
• A 7-10 hónapos csecsemő már kommunikációs céllal gőgicsél. 
• Az első életév során a csecsemő gyakorolja azokat a hangképző mozgássorokat, amelyek a beszédhangok létrehozásához szükségesek. 
• 10–15 hónapos kor körül jelennek meg a kisgyermekek első szavai , de már ekkor, sőt valamivel korábban is megértenek néhány szót (receptív, azaz befogadó feldolgozás). 
• 1 éves koruk körül a gyermekek felfedezik, hogy a szavak segítségével fel tudják kelteni a környezet figyelmét, és cselekvésre tudják késztetni a felnőtteket.
• 1,5 éves koruk tájékán jönnek rá arra, hogy mindennek neve van. Ekkor az eddig lassú szótanulási folyamat ugrásszerűen felgyorsul, bekövetkezik a szórobbanás korszaka.
• 3. életév táján a kisgyerekek már többszavas közlésekben beszélnek, és bár a nyelvtani szerkezetek használata még nem tökéletes, a beszédhangok helytelen képzése is fennállhat, de már képes információt adni és kapni a körülötte lévő személyektől. Ebben a korban a beszédhangok helytelen képzése (pl. R-hang kiejtése) még élettani lehet. 
• 4-5 éves kor körül – ideális esetben – már tisztább lesz a gyermek hangképzése. Ha ekkor sem javul, akkor logopédus szakember segítsége szükséges.

A fenti mérföldkövek változatos mintázatot mutatnak, több hónap eltérés is lehetséges.
Felhívnám a figyelmet azonban arra, hogy ha szülőként tapasztaljuk, hogy a gyermek fejlődése elmaradást mutat, akkor érdemes felderíteni a probléma okát, és minél hamarabb logopédushoz fordulni.

A hallás – a beszéd egyik alapvető feltétele

A védőnők végeznek hallásvizsgálatot, de ez nem mindig elegendő. Ideális lenne, ha a gyermeket 2 éves koráig legalább egyszer fül-orr-gégész szakorvos vizsgálná meg (mandula, fül problémák, allergia).

Gesztusok, mutogatás, hangutánzás 

Miként tanul a gyermek? Utánzáson keresztül. Nincs ez másképp a beszédfejlődésben sem. Ezek a fázisok nem különülnek el a fentiektől, hanem párhuzamosan zajlanak, feljebb és feljebb segítik a gyermeket a beszédfejlődés lépcsőin. 
A puszidobás, a tapsolás, a különböző hangok és cselekvések összekapcsolása mind-mind apró lépés az idegrendszeri fejlődés, így beszédfejlődés útján.

Ilyenkor már szükséges képeskönyveket nézegetni, ahol egyszerű képek vannak, például állatok, hétköznapi tárgyak, és például könyvnézegetés közben utánozzátok a kutya, oroszlán hangját. Egyszerű, de remek kis játékok ezek (ki lesz a hangosabb oroszlán?). Az 1-3 éves kor közötti szakaszban a legfontosabb, hogy a gyermek beszéljen, így biztassuk hangadásra.
A képeskönyvek nézegetése segíti az elvont gondolkodás fejlődését, azaz a gyermek képes lesz összekapcsolni az utcán látott kutyát a könyvben lévővel. A Pöttöm Park első része ideális beszédindító eszköz a beszédfejlődés indulásához.

Így segítsd a fejlődését!

Fontos tudni, hogy bár a gyermeknek a képességei megvannak születéstől a beszédre, azonban ez kibontakozni csak úgy tud, ha környezetétől megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi ingert, beszédmintát kap.

1# Napirend 

A napirend ad biztonságot a gyermeknek, hiszen nem tudja magát elhelyezni sem térben, sem időben, a megszokott tevékenységek adnak számára biztonságot, ami a fejlődés alapja.

2# Verbális megerősítés, közös tevékenységek 

Bár a gyermek az első 12 hónap során beszélni nem tud, azonban a beszéd dallamát, hangsúlyait érzékelni, a passzív szókincs alakulásban is fontos tényező, hiszen majd ebből épül a gyermek aktív szókincse.
Fontos, hogy lassan, egyszerű szavakat használva beszélj hozzá, hiszen hosszabb összetett mondatokat még a kisgyermek nem tud értelmezni.
Bátran mondjuk, hogy mit csinálunk, tulajdonképpen narráljuk magunkat: "Most megyünk sétálni, először felvesszük a pólót, aztán most a nadrágot. Itt a cipő, vegyük fel!", stb.

3# Cumi szerepe 

A cumihasználat megnyugtatja kisgyermeked, elalvásnál is segítheti. De ahogy gyermek cseperedik, a cumihasználatát minél hamarabb kerüljük. 

4# Mozgásos tevékenységek, játékok 

A mozgás szerepe az idegrendszeri érésben alapvető, az élet maga mozgás. A nagymozgások helyes alakulása segíti a finommozgások alakulását, ezáltal a beszédfejlődést is.

5# Mondókázás, éneklés 

A mondókák által sajátítja el a gyermek a beszéd ritmusát, dallamát, segíti a későbbi beszédprodukciót, a közös tevékenység mélyíti az anya-gyermek kapcsolatot.

Ahogy dr. Vekerdy Tamás hangsúlyozta: „...márpedig a nyelvi fejlettség a gondolkodás alapja.”
A beszéd és gondolkodási folyamatok egymással összefonódva, egymásra hatva épülnek a gyermek legszenzitívebb időszakában. Az életkori szintnek megfelelő beszédfejlettség nem csupán a kommunikációt szolgálja, hanem a gondolkodás, a tanulás és a személyiség fejlődésének záloga is egyben.
A technológiai fejlődés elkerülhetetlen, de a sikeres személyiségfejlődéshez tartalmas emberi kapcsolatok szükségesek és ehhez nélkülözhetetlen a verbalitás.

Nyitókép: 123RF