Gender specialistaként láttam, hogy már 3 éves gyerekek felismerték, hogy transzneműek
- A kutatások kimutatták, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyerekek már meg tudják határozni a nemüket.
- Tapasztalataim szerint a gyerekek tudják, kik ők, és szükségük van felnőttekre, akik támogatják őket ebben.
- A transznemű vagy gender-nonkonform (eltérő társadalmi nemű, nem kizárólag férfi vagy női identitások, azaz ezen a kétpólusú (bináris) felosztáson kívül esnek) gyerekek ugyanolyan magabiztosak, mint a cisznemű (nemi tudata és születéskori biológiai neme megegyezik) gyerekek
Nemi szakértőként dolgozom transz fiatalokkal, és amikor felteszik nekem azt a kérdést, hogy: "De nem túl fiatalok ahhoz, hogy tudják?" A rövid válaszom: nem.
Tanulmányoztam a gyermekek nemi identitásának fejlődését, olvastam az elméleteket, a tanulmányokat, de a megerősítést szemtanúként kaptam meg, transzgyerekek felszabadult örömét tapasztalva.
Láttam már 3 éves gyerekeket, akik tudták pontosan, hogy mi a nemük, hogyan azonosítják magukat. Ezt kutatás is alátámasztja, de a felnőttek gyakran félnek, és azt gondolják, hogy a gyerekeik túl fiatalok ahhoz, hogy ezt maguk felismerjék. A szülők bizonyosságra vágyva inkább az orvosok döntésére hagyatkoznak, nekik hisznek.
A gyerekek tudják, kik ők
Posztgraduális tanulmányaim során önkéntesnek jelentkeztem egy táborba, ahol transz- és nem-konform fiatalok voltak. Családi hétvégéiken már 3 éves gyerekek is részt vettek, és a velük töltött idő megkérdőjelezte bennem a transzfiatalokkal szembeni hitetlenséget.
A szülők gyermekeiket "magabiztosnak", "szociálisnak" és "élettel telinek" jellemezték, mióta felvállalták identitásukat – a társadalom előtt is –, megváltozott a nemi megjelenésük, a nevük stb. Ezek a gyerekek pontosan tudták, hogy kik ők. Csak azt kívánom, hogy minél több felnőtt tapasztalja meg ugyanezt, és ne féljen ennyire önmaga felvállalásától.
A kutatások azt állítják, hogy egy gyermek harmadik születésnapjára egyértelműen képes azonosítani a nemét. A gyerekek gyakran már iskolás koruk előtt elkezdik tapasztalni a nemi stabilitást; alapvető nemi identitásuk nem változik az idő múlásával, az eredetileg az 1960-as években javasolt, széles körben kutatott pszichológiai elmélet szerint. Ez a stabilitás növekszik a korai általános iskolás gyerekeknél, mivel nagyobb nemi állandóságot tapasztalnak, ami azt jelenti, hogy nemük változatlan marad a nemi kifejezés változásai során.
Remek példák erre az öltöztetős vagy más képzeletbeli játékok, amelyekben a gyermek tudja saját nemét, függetlenül attól, hogy milyen ruhát visel, vagy milyen szerepet játszik.
A nem 3 és 12 éves kor között minden gyermeknél kialakul
A 3 és 12 év közötti transznemű gyermekek nemi fejlődése a legalapvetőbb szinten megegyezik a cisznemű gyermekek nemi fejlődésével. Egyre több tanulmány kimutatta, hogy a transznemű gyerekek ugyanolyan magabiztosak és következetesek saját nemi identitásukban, mint a cisznemű gyerekek.
Bármilyen identitászavar, amelynek a szülő tanúja lehet gyermekénél, nagyobb valószínűséggel a társadalmi elvárásoknak és a megfelelési vágynak köszönhető, mint a saját identitásában való kételkedésnek. Számos tanulmány azt támasztja alá, hogy az óvodás korú transznemű gyermekek fejlődésükben nem különböznek jelentősen társaiktól. Egy 3-12 éves transz fiatalok körében végzett kisebb tanulmány szerint a transznemű gyermekek játékok, ruhák és barátok iránti preferenciája jellemzőbb, mint a ciszgender gyerekeké. Azt is kifejezték, hogy saját nemükhöz tartozó társaikhoz jobban vonzódnak.
A tanulmányok azt is kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik életük későbbi szakaszában vállalják fel transzneműségüket, szélsőségesebb formában fejezik ezt ki, mint társaik.
Tehát minél inkább azonosul a gyermek a nemével, és fejezi ki azt, annál valószínűbb, hogy fel is vállalja. Az eredmények továbbá azt sejtetik, hogy azok a gyerekek, akik korai életkorukban ismerik fel transzneműségüket, valószínűleg továbbra is így azonosítják majd magukat.
A gyerekek sokkal jobban ismerik önmagukat, mint amennyire a felnőttek hitelt adnak szavuknak, pedig meg kellene hallgatniuk őket.
Teljesen normális, hogy gyermeke átesik élete során olyan szakaszon, amikor bizonyos ruhát vagy extrém frizurát szeretne viselni, de ez nem azt jelenti, hogy transznemű. Csak azt, hogy próbálják felfedezni identitásukat, és ehhez elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő tér és támogatás is számukra. Ha nem, feltehetőleg akkor is megteszik, de titokban.
Bármennyire is úgy érezzük, hogy a mi feladatunk lenne tudni a gyerekek identitását, nem az. A szülő feladata, hogy feltétel nélküli szeresse és támogassa csemetéjét. Ami a nemet illeti, nincs garancia semmire. A legjobb megoldás az, ha hallgatunk gyermekünkre.
Ami a kutatásban teljesen egyértelmű: azok a gyerekek, akik szülői támogatást kapnak, boldogabbak, egészségesebbek és nagyobb az önbecsülésük.
(Rebecca Minor, MSW, LICSW, Boston)
A cikk forrása: Insider.com
Nyitókép: GettyImages.com
