Külföldre költözés családdal: Milyen életkorú gyerekekkel próbáljunk szerencsét?
A jelenlegi kutatások alapján az a legszerencsésebb, ha egy kisgyerek a születésétől kezdve hallja a megtanulandó nyelveit. De ha egy magyar család ennél későbbi időpontban szeretne külföldre költözni, akkor hasznos, ha először arról tudakolózik, hogy az adott országban milyen időpontban kerül bevezetésre az írás-olvasás – hívja fel a figyelmet Máté Zita, a tobbnyelvuseg.hu szakértője, aki napi szinten nyújt segítséget módszereivel a külföldön élő magyar családok és itthon élő, többnyelvű családok számára. Máté Zita írása következik.
Nem minden országban kezdik el hat éves korban a betűvetést. Például angolszász országokban ennél korábban, Finnországban pedig később.
Ehhez viszonyítva két lehetőséggel érdemes számolni. Az egyik, hogy ez előtt legalább egy, de inkább két vagy három évvel korábban induljunk útnak, hogy gyermekünknek legyen lehetősége az olvasás tanulása előtt minél jobban elsajátítani az új nyelvét. Minél gazdagabb szókincset szedni magára és a nyelvtani rendszerrel is a korának megfelelően nagyjából tisztában lenni.
Olvasás elsajátítása idegen nyelven
Mi az, ami megnehezíti az olvasás elsajátítását egy másik nyelven? Vagy fordítsuk meg a kérdést, mi az, ami megkönnyíti az olvasást, ha azt az anyanyelvünkön tesszük? Az, hogy könnyebben kitaláljuk az első néhány betű után, hogy melyik lehet az adott szó, vagy ha tudjuk, hogy milyen személyben, vagy igeidőben van, akkor a személyragot, vagy például a múlt idő jelét már nem is feltétlen kell kiolvasni, hanem jön magától, hiszen tudjuk, hogy ott kell lennie. Ez pedig jelentősen felgyorsítja az olvasás folyamatát.
Az iskolában gyermekünk még nem fog tudni élni ezzel a lehetőséggel, ha az iskolakezdésig nem sikerült neki a korának megfelelő, vagy azt megközelítő szókincset elsajátítani. Gondoljunk csak bele, mennyire embert próbáló feladat értelmetlen szavak felolvasása.
Ráadásul az olvasás és írás elsajátításának a nehézségei kihatnak az egyéb tantárgyak sikerességére is, hiszen például egy matematikai szöveges feladat kérdését is nehezebben érti majd meg.
Ha nem sikerül az olvasás tanulását néhány évvel megelőzően külföldre költözni, akkor a másik lehetőség, nyilván, ha megoldható, az azt követő évre vagy évekre halasztani.
Amikorra otthon, az anyanyelvén már megfelelő biztonságot szerez az olvasás- és íráskészségben. Mert ha valaki már jól olvas az egyik nyelvén, akkor könnyebben megtanul egy másikon is. S ettől kezdve jobban tud az iskolában elsajátítandó tudásra koncentrálni. S ez vonatkozik a többi tantárgyra is. Például a matematikára. A számolás első lépéseit könnyebb a gyermek éppen erősebb nyelvén megtenni. Aztán pedig minél magasabb szinten sajátította el például az olvasás vagy számolás készségét, annál gyorsabban fel tud majd zárkózni az új nyelvén az új iskolában.
Újonnan jött gyerek beiskolázása
Az adott ország oktatási politikájától függ, hogy az újonnan jött gyerekeket hogyan iskolázzák be. Van, ahol egy ideig biztosítanak anyanyelvi tanárt is, hogy az átmenet az egyik nyelvből a másikba gördülékenyebben menjen, máshol az iskolaórákkal párhuzamosan korrepetálják őket. Van, ahol szívesebben ismételtetnek velük évet, máshol ragaszkodnak ahhoz, hogy az életkoruknak megfelelő osztályba járjanak. Erről is érdemes időben tudakolózni.
S hogy el ne felejtsem, az írással, vagyis a fogalmazással kapcsolatban még két aspektussal érdemes tisztában lennünk. Ez pedig a szöveg makro- és mikro struktúrája. Az előbbit, vagyis a szerkezetet, a kompozíciót a gyerekek gyengébb nyelvtudással is képesek hasonló szinten átmenteni a másik nyelvükbe. A mikrostruktúra, a megfogalmazás az már keményebb dió.
Ezzel kapcsolatban vannak olyan kutatások, amelyek arra következtetnek, hogy akár 5 évbe is telik, amíg egy gyerek utoléri magát az új nyelvén.
Hogyan kezeljük a nyelveket, ha továbbutazunk egy már eleve kétnyelvű régióba?
Három különböző iskolába íratta be három gyermekét az Egyesült Államokból néhány éve Barcelonába érkezett magyar család, pedig elméletileg mehettek volna ugyanabba is, hiszen Katalóniában nagyon sok helyen elég 3 évesen beiskolázni a gyerekeket és ugyanabban az intézményben érettségiznek. Szerencsére óriási a sokszínűség az iskolák között, és így lehetőség van arra, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelőt. Mivel náluk a legnagyobb gyereknek már csak néhány éve maradt az érettségiig, egy amerikai iskolánál maradtak, ahol volt lehetőség a spanyol nyelv elsajátítására, de a tantárgyakat angolul tanulják.
A második gyerek éppen a középiskolát kezdte, neki egy angol-spanyol kéttannyelvű iskolát találtak, ahol az angol mellett a spanyol is nagyobb teret kap. Hiszen van még ideje, hogy azt is megtanulja. A legkisebbet pedig egy helyi katalán nyelvű iskolába járatják, hiszen még alsós, hogy a már meglevő két nyelve, az angol és a magyar mellett elsajátíthassa mindkét helyit, a katalánt és a spanyolt is.
Ez a gyerekek lehetőségeinek kihasználására fókuszáló megoldás, amely maximálisan figyelembe veszi az életkorukból adódó lehetőségeket.
Ilyen optimális megoldás azonban nem minden településen áll az újonnan érkezettek rendelkezésére és nem is biztos, hogy bármelyik család megengedheti magának.
Mi az, ami minden esetben segíthet a gyereknek?
A kérdezésre felkészíteni a gyerekeket. Tehát arra a szókincsre koncentrálni, ami lehetővé teszi, hogy a részletekre is rákérdezzen.
Vagy akár olyan gyakorlati dologról tudakolózhasson, hogy használhat-e szótárt, vagy hogy a digitális eszközén válthat-e rövid időre egy másik nyelvre, hogy nagyjából átlássa a feladatát.
A kérdésre való felkészítésnek a része a bátorítás is. Hogy merjen kérdezni a társaitól és a tanártól is. Hogy ezt milyen formában, mennyire direkt vagy indirekt módon teheti meg, az kultúrafüggő. De minél jobb szociális készséggel rendelkezik, annál gyorsabban fog rájönni erre is.
Fotó: 123rt
