Szülő- és gyereknevelés

MIT ÉR A PSZICHOLÓGIA OTT, AHOL ALIG JUT ÉTEL AZ ASZTALRA?

2018-ban több mint 1 millió 900 ezer embert fenyegetett Magyarországon a lecsúszás veszélye, a legszegényebbek pedig mindössze havi 66 ezer forintból gazdálkodtak. Az állandó létbizonytalanság – amely a koronavírus-járvány miatt várhatóan még többeket fog érinteni világszerte – összetett módokon károsíthatja a mentális egészségünket. Elegendő szerepvállalás a pszichológia részéről, ha feltárja ezeket a negatív hatásokat, és különböző stratégiákkal kivédeni igyekszik azokat? Vagy aktívabban kéne kiállnia a nyilvánosságban a gazdasági egyenlőtlenségekkel szemben?

A szegénység világnapja alkalmából 2019. október 17-én publikálta az Európai Unió az előző évi Eurostat felmérés eredményeit. Az adatok szerint a magyar állampolgárok 19,6 százalékát érintette közvetlenül a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, amellyel a középmezőnyben helyezkedett el az ország. A Qubit beszámolójából az is kiderült, hogy az elszegényedés kockázata továbbra is magasabb volt a nők, az idős emberek, a családos felnőttek, illetve a munkanélküliek körében. A lakosság 43 százaléka jelezte például, hogy nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, bár ez a szám az azt megelőző évekhez képest így is csökkenő tendenciát mutatott. 

A 2018-as év a maga gazdasági nehézségeivel boldog békeidőnek tűnik ahhoz képest, amit a koronavírus következményeként jeleznek előre a szakértők. Hacsak nem történik gyors és hatékony állami beavatkozás, tömegek veszíthetik el a munkájukat és a bevételük jelentős részét. A szegénység következményei azonban annál is jóval súlyosabbak, mint hogy valakinek átmenetileg nélkülöznie kell. Az alábbiakban a Research Digest gyűjtése alapján foglaljuk össze, milyen komplex veszélyeket hordoz magában a szegénység az emberek mentális egészségére nézve.

#1 A szegénység miatt máshogy fejlődhet a gyerekek agya

A nincstelenség olyan környezetet hozhat létre a gyerekek számára, amely gátolhatja a testi, a mentális, az érzelmi és a spirituális fejlődésüket – hangsúlyozza több közleményében az UNICEF. Egy 2009-es kutatás különböző szocioökonómiai státuszú gyerekeket hasonlított össze. A szocioökonómiai státusz (röviden SES) egy olyan mutató, amelyet többek között az egy háztartásra jutó jövedelemből, a szülők iskolai végzettségéből és foglalkozásából képeznek. Kiderült, hogy az alacsony SES-pontokat kapott 9-10 éves gyerekeknek máshogy működött a prefrontális kérge, mint a társaiknak. A szerzők szavaival élve, úgy reagáltak a különböző feladatokra, mint ahogy a stroke-on átesett emberek szoktak. Az agyi aktivitásbeli eltérések mellett fiziológiai, szerkezeti különbségek is megfigyelhetők voltak. 

Mindez azért is komoly probléma, mert a homlokunk mögött elhelyezkedő prefrontális kéreg az a terület, amely a célirányos viselkedésért, az önkontrollfunkciókért, a tervezésért vagy éppen a késleltetés képességéért felel. Nem csoda, hogy a fenti problémával érintett gyerekeket aztán könnyen viselkedészavarokkal diagnosztizálják, hiszen eleve más biológiai lehetőségeik vannak. Egyes tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy a szegénységnek kitett gyerekek téri és vizuális emlékezete is zavart szenvedhet, illetve a szabálytalan agyi fejlődés a temporális (halántéki) lebenyre, valamint a hippokampuszra is kiterjedhet. Ez is magyarázhatja, hogy egyes vizsgálatok szerint ők miért érnek el kevesebb pontot a matematikai és olvasási képességeket mérő feladatokban a társaikhoz képest. 

A szegénység negatívan befolyásolhatja a gyerekek idegrendszeri fejlődését Fotó: pixabay.com

#2 A hatások gyakran egy egész életre szólnak

Több utánkövetéses kutatás tanulsága, hogy a gyerekkorban megtapasztalt nélkülözés mentális egészségre gyakorolt hatása hosszú távon is fennmarad. Gary Evans és kollégái például azt találták, hogy a szegény családokból származó felnőttek később is memóriadeficittel küzdöttek, nagyobb mértékű distressz (negatív hatású stressz) volt jelen az életükben, több ún. externalizáló tünetet mutattak (amikor a belső feszültség a külvilágon csapódik le, például agresszió formájában), valamint gyakrabban jellemezte tehetetlenség a viselkedésüket. 2019-ben pedig egy olyan kanadai vizsgálatot publikáltak, amely közel 4000 család életét követte nyomon 30 éven keresztül. Az egyik megdöbbentő eredmény az volt, hogy ha szegényes városi környezetben nőtt fel valaki, az megduplázta annak az esélyét, hogy középkorú emberként pszichotikus állapotba kerül, vagy bipoláris zavarral (mániás depresszió), skizofréniával diagnosztizálják.

Mi lehet védőfaktor szegénység esetén?

A fenti kutatások nagyon sötét képet festenek a szegénység hatásairól. Fontos azonban arról is beszélni, hogy vannak olyan gyerekek, akik meglehetősen reziliensek, azaz a szegénység ellenére is jól funkcionálnak. Kiknek sikerülhet ez a pozitív kimenet? Nagy különbséget jelenthet például a családban tapasztalható általános stressz-szint mértéke és a gyereket körülvevő felnőttek viselkedése. Egy korábbi kutatás elgondolkodtató adata, hogy az extrém szegénységben felnövő gyerekek 30 millióval kevesebb szót hallanak 4 éves korukig, mint a középosztálybeliek. Lényeges, hogy ebben a rendkívül nehéz helyzetben is, amennyire csak lehet, a nélkülözés mégse járjon együtt a fizikai és a társas környezet ingerszegénységével.

Ezért a szülőket támogatni kell abban, hogy:

  • gondoskodók, figyelmesek, érzelmileg elérhetők tudjanak maradni a gyerekeik számára;
  • minél többet foglalkozhassanak a gyerekeikkel, beszéljenek hozzájuk, játsszanak velük, olvassanak fel nekik (ami nyilván nehéz, ha több műszakban gályázik valaki);
  • ápoljanak kapcsolatot a helyi közösségekkel, rokonokkal, civil szervezetekkel, amelyeknek az önkéntesei ingyenesen mentorálják a gyerekeket, játékos foglalkozásokat tartanak nekik.

A cikk további folytatása: divany.hu oldalán.

Nyitófotó: 1820796 képe a Pixabay

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XA szív vége - Teakiadó