A hónap ábrája

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

A szellemi és testi fejlődés, a szocializáció és a versenyképes tudás megszerzése szempontjából egyaránt meghatározó az első 8-9 év, amit az alapfokú oktatásban töltünk. Az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulás képességét, ami nélkül a továbbtanulási lehetőség – ha papíron nyitva is van – illúzió marad, és a későbbiekben nem hoz semmilyen előnyt. De vajon mennyi idő áll rendelkezésre ehhez?

Az iskolának a tanulók foglalkoztatására, tanulásuk szakszerű támogatására, valamint nevelésére adott esélyeit behatárolja az az időkeret, amelyet a pedagógusok a tanulókkal töltenek. Nem számítva azt az időt, amit az iskola „napközi” címén felnőtt felügyeletként biztosít, a tanítási idő a tanuló szempontjából három elemből áll össze: a kötelező órákból, a kötelezően választható órákból és a szabadon a választható órákból. A kötelező és a kötelezően választható órák képezik együttesen azt a tanítási időt, amelyet minden tanuló igénybe vesz.

A magyar általános iskolások kötelező tanítási ideje 7 és 14 éves koruk között – 1827 órányi idő – a legalacsonyabb az OECD tagállamokban. Törökországban, Svédországban, Szlovákiában, Norvégiában, Németországban, Görögországban több mint 20%-kal, Ausztriában, Japánban, Dániában kb. harmadával magasabb a kötelező tanórákra fordított idő, mint nálunk, míg Angliában, Írországban, Kanadában, Olaszországban, Hollandiában, Ausztráliában másfélszer vagy annál is több időt töltenek a diákok tanítási órán.

2012-től valamelyest javít a helyzeten az új köznevelési törvény szerint megnövelt testnevelési óraszám, ami fokozatosan kerül bevezetésre.


1. ábra: A tanulók kötelező tanítási ideje 60 perces órára átszámítva (2010)

Meghatározó, hogy a legtöbb OECD tagállamban az alapfokú oktatás e szakaszának nagy részét egytanítós rendszerben töltik a gyermekek, mivel az elemi iskola a legtöbb országban 6 évfolyamos. Ebben az időszakban a pedagógusok ismerik, és egyénenként követni tudják tanítványaik fejlődését, sokkal inkább, mint a későbbi időszakban, amikor ugyanaz a pedagógus több osztályban tanít, de egyetlen tantárgyat csupán. 

Magyarországon – mivel a szakrendszerű oktatás szokatlanul korán, már az ötödik évfolyamon kezdődik, különösen rövid az az időszak, amikor az tanulás egyéni támogatására kellő figyelmet és időt tud fordítani egy pedagógus.

Milyen tényezőktől függ a rendelkezésre álló tanítási idő hossza?

A kötelezően biztosított tanítási időt 3 tényező határozza meg: a tanítási órák heti/napi száma, a tanítási órák hosszúsága, valamint a tanítási év hossza, a kötelező tanítási napok száma. Magyarországon 45 percesek az órák, ami rövidnek számít.

Vannak olyan országok, ahol az egytanítós rendszerben a tanító maga osztja be a foglalkozások hosszát a rendelkezésre álló napi összefüggő időkeretben, ami akár a délutánba is nyúlhat. Így jobban tud alkalmazkodni a gyermekek figyelmének, aktivitásának természetes hullámzásához, jobban be tudja osztani a foglalkozásokat úgy, hogy a gyermekek fizikai és szellemi terhelése egyensúlyban legyen, a különféle típusú tanulnivalók változatossága optimális tanulási aktivitást eredményezzen.

A merev tanítási órarendnél is nagyobb baj azonban, hogy kevés a tanítási napok száma. A tanítási napok hossza, ugyanis nem növelhető korlátlanul – bár olykor hajlamos ezt a szülő és az iskola is figyelmen kívül hagyni. Ezért a tanítási év megnyújtásával lehet a kellő óraszámot elérni az egyes tantárgyak esetén. 

Az OECD tagállamokban a tanítási hetek száma az alapfokú oktatásban átlagosan 38 hét (190 nap). Nálunk is ennyi volt 20 évvel ezelőtt, azonban ma már csak 36 hét (181 tanítási nap), ami egyrészt a tananyaghoz képest szűkös, de probléma azért is, mert a többi napon a szülőknek kell gondoskodniuk a gyermek felügyeletéről és foglalkoztatásáról. A dolgozó szülők, különösen a gyermekeiket egyedül nevelő szülők számára ez olykor megoldhatatlan probléma. Felnőtt felügyelet híján a kiskorúak veszélyeztetettségét is növeli a rövid tanítási év.

Természetesen nem mindegy, hogy mi történik a tanítási órákon, hogyan élik meg a gyerekek az osztálytermi tanulást: élmény az, vagy kényszer, felemelő vagy megalázó helyzetek sorozata-e? Mint az ábra mutatja, Finnországban is alacsony a kötelező óraszám, nálunk is, mégis úgy tűnik, hogy nagy különbség van a finn iskola és a magyar iskola sikeressége között.

Az tehát az igazi kérdés, hogy milyen tanulási légkört sikerül teremteni az órán és általában az iskolában: az örömmel iskolába lépő 6 éves gyermek tanulási kedvét meddig sikerül megőrizni, meddig sikerül fenntartani azt a hitet benne, hogy nevelői támogatják a tanulásban, jó szóval oktatják, „játszani is engedik”, a javát akarják és bíznak benne.

Kádárné Fülöp Judit

Forrás: Education at a Glance 2012. Paris, OECD. D1.1 tábla) 
Metodika: Az OECD „tanulók kötelező tanítási órái” indikátora azt mutatja meg, hogy mennyi a tanulók iskolai órán töltött kötelező munkaideje. Az összehasonlíthatóság kedvéért az indikátor csak a 7-14 évesek tanítási órán töltött idejét veszi figyelembe. Számítási módja: a 7-14 évesek összes, 60 perces órára átszámított kötelező tanítási ideje 7 és 14 éves kor között, figyelembe véve azokat az évfolyamokat, ahová a 7, 8, stb. éves tanulók járnak.


 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó