A jövő héten elkészülhet az új közoktatási törvény
Hamarosan elkészül a decemberben nyilvánosságra hozott közoktatási törvény tervezetének módosítása, amelyet még áprilisban tárgyalhat a kormány. Milyen változások várhatók az eredeti változathoz képest? Meddig tart a tankötelezettség? Mi lesz a nulladik évfolyammal? Mi lesz a szakképzéssel? Hogyan változik az érettségi vizsga? Milyen új tantárgyakat kell tanulni? Írásunkban a legújabb információkat gyűjtöttük össze.
Bár vannak még vitás kérdések, de a jövő héten elkészülhet az új közoktatási törvény végleges változata. Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint több ponton is lesznek eltérések a decemberben nyilvánosságra hozott tervezethez képest. A legfrissebb anyagban már benne vannak azok a javaslatok, vélemények is, amelyek a társadalmi egyeztetés során érkeztek.
Mire számíthatunk?
- Hároméves kortól kellene óvodába járni,
- a tankötelezettség azonban csak 16 éves korig lenne kötelező,
- szigorítanák a fegyelmi eljárásokat,
- 2014-től bevezetnék a tervezett 60 óráról 50-re csökkentett közösségi szolgálatot,
- a korábbi elképzelésekkel ellentétben hat helyett csak öt tárgyból lenne kötelező érettségizni, de kötelező maradna a történelem és a matematika érettségi a szakközépiskolákban,
- kötelező lesz alapvető pénzügyi ismereteket, az egészséges életmód kialakítását és a közúti közlekedés szabályait tanítani.
Elszántaknak ajánljuk
Azoknak, akik szeretnének alaposabban is megismerkedni az új közoktatási törvényről szóló véleményekkel, illetve a tervezet kapcsán kialakult vitákről, figyelmükbe ajánlunk néhány érdekes írást.
Mit mondanak a tények? - Az új közoktatási törvény küszöbén
Újratervezés? A közoktatási törvény koncepciója és a Széll Kálmán-terv
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke a közoktatásitörvény-tervezetről
OktpolCafé - Radó Péter és Setényi János oktatáspolitikai blogja
Nem lesz nulladik évfolyam
A korábban tervezett nulladik (felzárkóztató) évfolyam bevezetésére nem kerül sor. Bár minden hétéves gyerek megkezdheti majd általános iskolai tanulmányait, 2012 szeptemberétől szakértői testületek döntenek majd arról, milyen típusú osztályban. A normál osztályok mellett a pszichológusokból, pedagógusokból és orvosokból álló testületek javasolhatják majd a kis létszámú osztályba vagy gyógypedagógiai-fejlesztő osztályba kerülést is. Lehetőség lesz arra is, hogy a „leszakadt gyerekek”-et az első évfolyam megismétlésére kötelezzék.
Kötelező lesz a „C” típusú nyelvvizsga
A változások között szerepel, hogy 2016-tól nem kerülhet be az egyetemekre az, aki nem rendelkezik legalább egy „C” típusú nyelvvizsgával. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási államtitkára szerint ez azért fontos, mert jelenleg a felsőoktatásban tanulók 40 százaléka nem szerez diplomát a szükséges nyelvtudás hiánya miatt.
A javaslat már korábban is megfogalmazódott. Sőt, 2010 novemberében a Magyar Rektori Konferencia a kötelező nyelvvizsga mellett azt is felvetette, hogy a hallgatók egy félévet töltsenek el valamelyik külföldi felsőfokú intézményben.
Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint 2010-ben a felsőoktatásba felvételizők 47 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával. A nyelvtudásban a bölcsészek járnak az élen, a legrosszabb mutatókat pedig a pedagógusképzésben és a művészeti képzésekben találhatjuk. De nem büszkélkedhetnek nagyon nyelvvizsga-bizonyítvánnyal az informatika és a sporttudomány területén tanulók sem.
Mi a helyzet a szakképzésben?
Hoffmann Rózsa a parlament szakbizottságának április 12-i ülésén hangsúlyozta: a szakképzésben kiemelten fontos a színvonal emelése és a lemorzsolódás megakadályozása. Ez utóbbinak sokféle oka van, de a jelenség hátterében a szakképzésbe kerülő diákok nem megfelelő tudása és kompetenciái állnak. Ezért első lépésben az általános iskolai oktatás eredményességét kell növelni.
Az államtitkár asszony szólt a Híd-programról is. Ha egy diák az általános iskola befejezésével nem nyer felvételt középfokú iskolába, ám az általános iskola utolsó osztályának megismétlése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben a Híd-program keretében úgynevezett felzárkóztató évfolyamra járhat. Akiknél ez sem válik be, azok a Híd2-programban az egy év felzárkóztatást követően a szakképzési törvényben meghatározott szak- vagy szakmai részképzésben részesülnek.
A tervek között szerepel az is, hogy a hároméves szakképző iskolákban is tanulnának a diákok egy idegen nyelvet. Valamint bevezetnének egy olyan „civilizációs” tárgyat is, amely a műveltség bővítése mellett a kompetenciák fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet.
A szakképző iskolát végzettek számára továbbra is lesz lehetőség érettségi vizsgát tenni, hiszen a munkaerőpiacon nagyobb eséllyel indulnak azok a szakmunkások, akik érettségivel is rendelkeznek. A négy kötelező tárgy mellett nekik egy komplex szakmai tárgyból kell bizonyítaniuk.
Emelik a pedagógusok kötelező óraszámát?
2010-es kutatás
A kutatás szerint a pedagógusok túlterheltség-érzését a feladatok aránytalan elosztásán túl erőteljesen befolyásolja, hogy a többletteljesítményt
nem ismerik el megfelelően, illetve, hogy sok nem szakmai feladat is rájuk marad segítő alkalmazottak híján. A részletekről bővebben itt olvashatnak.
Az eredeti koncepció a pedagógusok óraszámának csökkentését vetette fel, ám most úgy tűnik, inkább emelésre számíthatnak a pedagógusok. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ugyan eltérő álláspontot képvisel ez ügyben, így a kormány fog arról dönteni, hogy a mostani 22 óráról felemeli-e a kötelező tanítási órák számát a NGM által javasolt 28-ra.
A Nefmi szerint a korábbi kormányzati ciklusokban már kétszer volt óraszámemelés, ami burkoltan bérelvonást és a pedagógusok számának csökkentését jelenti.
Ha 2012/2013-tól megindulna a pedagógus-életpályamodell fokozatos bevezetése, akkor azzal párhuzamosan 10 százalékos óraszámemelést látnak lehetségesnek.
A közoktatási törvény módosított változatát valószínűleg április 20-án tárgyalja majd a kormány.
