Adjam? Ne adjam?
Az iskolaérettségi vizsgálat
Az iskolaérettség azt jelenti, hogy a gyermek fizikai és pszichés szempontból is képes megfelelni az iskolai követelményeknek, s az iskolás lét előmozdítja a fejlődését. Hazánkban mód van a rugalmas iskolakezdésre, így lehetőség van arra, hogy a gyermek iskolaéretten kezdje meg a tanulmányait, s elejét vegyük a túl korai kezdés által okozott kudarcoknak.
Az iskolaérettség összetett fogalom – a gyermek iskolaérettsége a fizikai és pszichikai alkalmasságon belül több tényezőből tevődik össze.
Milyenek a hatévesek?
"Az iskolakezdés idejére esik az első alakváltozás. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek, az izmok erőseb- ben kirajzolódnak. A pocak, s ezzel a babás alkat eltűnik, az arcvonások is változnak." Bővebben...
A fizikai tényezők meghatározzák a gyermek teherbíró képességét. A pszichés tényezők közül a tanulással szoros összefüggésben áll a figyelem, emlékezet és a gondolkodás, s az iskolaérettséget befolyásolja a beszéd és a mozgás megfelelő fejlettsége is. A viselkedés terén különösen fontos a munkára való érettség és a megfelelő szociális készségek birtoklása. Mindezen felül az iskolaérettségi vizsgálatnál külön figyelnek a gyermek érzelmi kiegyensúlyozottságára, illetve a feszültség életkornak megfelelő kezelésére.
A megfelelő képességek egy kellőképpen ingergazdag környezetben általában spontán kialakulnak. A mesélés, a beszélgetés, a szabad játék, a szülőkkel történő együttes tevékenykedés, az érzelmileg elfogadó, támogató légkör, a gyermek kérdéseire adott, életkorának megfelelő válaszok mind-mind segítik az iskolaérettség kialakulását.
Vendég a háznál
A témát a Vendég a háznál című rádióműsorral közösen dolgoztuk fel. A teljes műsort itt hallgathatják meg.
Mikor szükséges az iskolaérettségi vizsgálat?
Ha a gyermek rendszeresen jár óvodába, az óvónő el tudja dönteni, hogy a gyermek alkalmas-e az iskolakezdésre. Amennyiben a pedagógus és a szülő véleménye megegyezik, a gyermek nem kerül a nevelési tanácsadóba, de szükség esetén egy évet még maradhat az óvodában. Ha eltérés van a szülő és a pedagógus véleménye között, akkor javasolt a nevelési tanácsadó felkeresése.
A szülő saját elhatározásából is kérheti a gyermek vizsgálatát. Ekkor előre be kell jelentkeznie, mivel a vizsgálatok tervezett ütemben, általában március hónapban, az iskolai beíratások előtt zajlanak. (A témáről bővebben a Ki dönt az iskolaérettségről? című írásunkban olvashatnak.)
A tankötelezettségről
„(1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.
(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése alapján - további részleteket itt olvashatnak.
Mi történik az iskolaérettségi vizsgálaton?
A gyerekek először csoportos vizsgálaton vesznek részt. Itt egyszerű ábrák másolása, sorminta rajzolása, majd szabadrajz következik. Ezután történetet hallgatnak meg a gyerekek, amit majd később nekik kell elmesélniük. Tapsolnak, kopognak, színes korongokat raknak ki a kért mennyiségnek megfelelően.
Az egyéni vizsgálaton vizsgálják a téri tájékozódást (pl. merre kell menni, hogy eljussunk otthonról az óvodába), az időbeli tájékozódást (pl. napszakok egymásutánisága), megkérdezik a gyereket saját adatairól (hány éves, hol lakik, apja, anyja, testvérei neve).
Egyszerű élethelyzetekben ítéletek alkotását, döntések hozatalát kérik tőle (pl. elesett a testvéred, mit teszel?). Vizsgálják, hogy a gyermek képes-e analógiák felismerésére (pl. az autónak négy kereke van, a motornak ...; reggel reggelizünk, délben ...).
Fontos a szókincs vizsgálata is; ezt úgy végzik, hogy egy képről kell mesélnie a gyermeknek.
A rövid távú emlékezetet képek megfelelő sorrendben való elhelyezésével, a hosszú távú emlékezetet a csoportos vizsgálaton hallott történet visszamondásával vizsgálják.
Ezután ellenőrzik, hogy kialakult-e a gyermek számfogalma, a mennyiségállandóság (ha letakarom vagy átöntöm, ugyanannyi marad...), jól tájékozódik-e 10-es számkörben, biztosan alkalmazza-e a több-kevesebb fogalmát.
Miközben zajlik a „feladatozás”, lehetőség van a ceruzafogás és az esetleges beszédhiba megfigyelésére is.
A csoportos és az egyéni vizsgálat egyaránt modellhelyzet, így a szociális érettségről és a munkaérettségről is képet kap a vizsgálatvezető.
Milyen javaslat születhet az iskolaérettségi vizsgálaton?
A vizsgálat alapján javasolhatják, hogy a gyermek kezdje meg a tanulmányait, vagy még egy évig maradjon az óvodában, illetve lehet, hogy további vizsgálatot tartanak szükségesnek.
A vizsgálat eredményét a szakemberek minden esetben ismertetik a szülővel, és átadják, valamint az óvodának is megküldik az írásbeli szakvéleményt
Vannak olyan esetek is, amikor a gyermek már a 7. életévét is betöltötte, de az egyenetlen fejlődése miatt még egy évig óvodai nevelése ajánlott. Erre is lehetőség van, de csak szakvélemény alapján.
Rugalmas iskolakezdés a törvényben
„(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§ (5) bekezdése alapján
Az iskola a gyermek életének, sikereinek vagy kudarcainak meghatározó színtere, nagyon fontos tehát, hogy iskolaéretten kezdje meg tanulmányait. Amennyiben a szülőben bármilyen kétség vagy kérdés merülne fel gyermeke iskolaérettségével, képességeivel, magatartásával kapcsolatban, mindenképpen javasolt a szakemberrel való konzultáció és a gyermek vizsgálata. Az országban a nevelési tanácsadókat tekintve nincs ellátatlan terület, így minden szülőnek lehetősége van a vizsgálatok, konzultációk igénybe vételére.
Gyermekeik érdekében éljenek ezzel a lehetőséggel!
