Reziliencia
10 tipp, hogy ellenállóbbak legyünk
Ellenállóvá válni – ez tulajdonképpen személyre szóló utazás. Az emberek egyáltalán nem egyformán reagálnak a traumákra vagy felkavaró eseményekre. Ami működik az egyiknél, nem biztos, hogy működik a másik embernél is. Nagyon sokféle stratégia létezhet. Mindenesetre most következik néhány – az amerikai pszichológiai társaság által ajánlott - tipp e stratégia kialakítására.
-
Teremtsünk kapcsolatokat. A közeli családtagokkal, barátokkal és másokkal való jó kapcsolat nagyon fontos. Ha elfogadjuk azok segítségét, akik törődnek velünk és hallgatnak ránk, az megerősítheti lelki ellenálló képességünket. Segíthet a civil csoportokban való ténykedés, más helyi vagy vallási közösségekben való részvétel, de az is erősít minket, ha magunk is segítünk azoknak, akik néha válságba kerülnek.
-
Ne úgy gondoljunk a válságra, mint egy leküzdhetetlen problémára. Sajnos, válságos-feszült helyzetek mindig lesznek, ezen nem tudunk változtatni. Azon viszont igen, hogy hogyan is értelmezzük azokat és milyen válaszokat adjunk rájuk. Próbáljunk továbblátni a jelen szorításán és elképzelni, hogyan is lehet egy kicsit jobb a jövőben. Minden olyan finom módszert jegyezzünk meg, amivel egy kicsit is jobban érezzük magunkat, ahhoz képest, ahogyan a jelenlegi nehéz helyzetet kezeltük.
-
Fogadjuk el, hogy a változás az élet része. Van, hogy bizonyos célokat már csak úgy tudnánk elérni, hogy még rosszabb helyzetet generálunk. Fogadjuk el, hogy vannak olyan körülmények, amiken nem tudunk változtatni. Így még inkább azokra a körülményekre tudunk összpontosítani, amiken viszont tudunk változtatni.
-
Törekedjünk a céljaink felé. Reális célokat jelöljünk ki. Nem baj, ha csak nagyon kicsi és rendszeres lépésekkel, de közeledjünk a kijelölt cél felé. Ahelyett, hogy teljesíthetetlen nagy célokat állítunk fel magunknak, kérdezzük meg magunktól: mi az az egy dolog, amit ma meg tudok tenni és közelebb visz a céljaimhoz?
-
Ne dugjuk a fejünket a homokba. A kedvezőtlen helyzeteket kezeljük, amennyire lehet. Inkább tegyünk határozott lépéseket, minthogy elhessegetjük magunktól a problémákat, feszültségeket, azt kívánva, hogy szűnjenek meg maguktól.
-
Fedezzük fel önmagunkat. Az emberek gyakran tanulnak magukról valamit és úgy érzik, hogy többek lettek azáltal, hogy megharcoltak a veszteségeikkel. Nagyon sokan, akik tragédiát, nehézségeket élt át, úgy találják, hogy jobbak lettek a kapcsolataik, több erőt éreznek magukban még akkor is, amikor sebezhetőnek vélik magukat. Erősödik az önbecslésük, teljesebb spiritualitást élnek meg és jobban értékelik az életet.
-
Alkossunk pozitív képet önmagunkról. Bízzunk jobban a problémamegoldó képességünkben és az ösztöneinkben. Ez erősíti a lelki rugalmas ellenállóképességünket.
-
Gondolkozzunk perspektívában. Még akkor is, ha nagyon fájdalmas az élmény, próbáljuk a feszültséget okozó helyzetet szélesebb kontextusba és hosszabb időtávba helyezni. Ne csináljunk egérből elefántot.
-
Maradjunk optimisták. Ez segít abban, hogy bízzunk abban, jó dolgok fognak történni velünk az életben. Inkább azt képzeljük el, hogy mit szeretnénk, és ne azon aggódjunk, hogy mitől félhetnénk.
-
Törődjünk magunkkal. Figyeljünk oda a saját szükségleteinkre és érzéseinkre. Csináljunk olyan dolgokat, amiket élvezünk és amik ellazítanak. Mozogjunk rendszeresen. Ha törődünk magunkkal, akkor a testünk és a lelkünk is jobban készen áll arra, hogy megküzdjön a válságos helyzetekkel.
-
Egyéb ötletek, saját utak. Van, aki leírja a legmélyebb gondolatait és érzéseit egy traumával kapcsolatban. A meditáció vagy egyéb lelki gyakorlat szintén segíthet abban, hogy kapcsolatokat építsünk és visszakapjuk a reményt. Az a fontos, hogy megtaláljuk azokat az utakat, amelyek jól működnek, és építsük ki a saját reziliencia erősítő stratégiánkat.
2011. december 16.Lannert Judit és Juhász Judit
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Hogyan barátkoznak a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek? Mit kell tudni a gyerekbarátságokról? Hogyan tudunk a visszahúzódó gyerekeknek a barátkozásban segíteni? Ötletek szülőknek.
A bizalmat, kötődést már babakortól kezdődően építgetjük ki a gyermekünkkel, ami annyit tesz, hogy a gyermekünk tisztában van azzal, hogy szeretjük őt, bármi is történik, bármit is tesz - és ezzel stabil érzelmi alapokkal indítjuk őt el az életben.
Ahány gyerek, annyiféle rajz. Ám van néhány ábrázolási forma és mód, ami bizonyos gyermektípusokra jellemző, jelentéssel bírnak a használt színek, az ábrázolás módja, az alakok elrendezése és maga a témaválasztás is. A pszichológusok régóta “olvassák” a gyerekrajzokat, de jó, ha a szülők is ismerik az alapokat.
Bűbájos tavaszi mondókákat gyűjtöttünk egy csokorba, ezúttal kifejezetten olyanokat, amelyek csupán négy rövidke sorból állnak. Rövidségük, tömörségük miatt könnyen megtaníthatók a legkisebbeknek is. A lényeg, hogy amíg ezeket a rigmusokat ismételgeted, közben tapsoljatok, grimaszoljatok, mozogjatok, és legfőképpen kacagjatok jó nagyokat.
Mikor kezd el járni a baba? Mikor kezd el rajzolni a baba, kisgyerek? Mikor tanul meg biciklizni a kisgyerek? Mit kell tudnia egy gyereknek nagycsoportos óvodás korára? Válaszok a cikkben.
Hogyan fejleszti észrevétlenül a futóbicikli a bölcsődés, óvodás korú gyerekeket? Hogyan függ össze a biciklizés a tanulási nehézségekkel? Mi történik az agyban tekerés, pedálozás közben? Mozgásterapeuta szakértő válaszol.
A Mátrát gazdagon átszövik a látványosabbnál látványosabb turistautak, amelyek kilátókat, várakat, vízeséseket, szurdokvölgyeket kereszteznek. Annyi a felfedeznivaló, hogy egy hosszú hétvége is kevés hozzá! A kedvenc kirándulóhelyeink közül válogattunk, amelyek mindegyike családi kirándulásra is alkalmas. (Kezdőfotó: Fotó: Oszter-Fekete Gréta)
Azt mindannyian érezzük, hogy a családi anekdoták és legendák mindannyiunk számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Azt, hogy pontosan miért fontosak ezek az életmesék, dr. Kádár Annamária neves gyermekpszichológus, meseterapeuta magyarázza el.
Bár a hiperaktivitással többnyire csak iskoláskorban foglalkoznak először a szülők, mert a kisgyerek csak nehezen tud beilleszkedni az iskola rendjébe, a szakemberek szerint a legtöbb gyerek esetén már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne.
Kereki Judit gyógypedagógus írása a hiperaktivitás korai tüneteiről.
Minden napra egy kreatív feladat! A méltán híres, Minden napra egy mese című könyv mintájára, a Kreatív Partnerség Magyarország Program Facebook oldalán naponta kerülnek megosztásra művészek és kreatív szakemberek tanulással kapcsolatos ötletei. Miként könnyíthetjük meg a gyerekek tanulását?
Szakértőink
Szalai-Lászlók Kitti
gyógypedagógus
Több mint egy évtizede dolgozom utazó gyógypedagógusként. Munkám során elsősorban olyan gyermeknek segítek, akik magatartás problémákkal, figyelemzavarral, diszlexiával és/vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Célom, hogy a gyermekek örömmel és sikerélménnyel tanuljanak – hiszen minden gyermek képes fejlődni, ha megtaláljuk számára a megfelelő utat.
Miben tudok segíteni:
• beszédértés és beszédészlelési nehézség
• diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
• figyelemzavar
• mozgásfejlesztés
• hiperaktivitás
• magatartászavar
• tanulási motiváció hiánya
• stresszkezelés
• önbizalomhiány
• szülő-gyermek kapcsolati nehézségek
Villányi Györgyné Jutka
Óvodapedagógus
Brunszvik Teréz-díjas óvodapedagógus vagyok és pedagógia szakos egyetemi végzettségem is van. Jelenleg óvodapedagógus hallgatókat tanítok, és szakvizsgás képzéseken óvodapedagógusokat.
Horváth Magdolna
Család- és párterapeuta, mediátor, tréner.
Gyarmati Katalin Anna
Mediátor
Nem terápiás munkát végzek, hanem problémák megoldásában segítem a hozzám fordulókat, mindig a jövőt szem előtt tartva, a legjobb megoldásra fókuszálva. Több gimnáziumban tevékenykedtem gyermekvédelmi szakemberként, dolgoztam középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekekkel, családgondozóként pedig problémákkal küzdő családokkal. Kamasznavigátor című kiadványomat ajánlom kiskamaszt nevelő szülőknek.
Évtizedek óta pedagógusokat és pedagógus-hallgatókat tanítok. Kutatóként az osztályfőnökök munkájával és a konfliktusok kezelésével foglalkozom a legtöbbet.
Főképp családjoggal, ingatlanjoggal, öröklési joggal, társasági joggal, peres képviselettel foglalkozom.
Tanár alapvégzettséggel oktatáskutatóként dolgozom. Leginkább a közoktatási intézmények működése és eredményessége foglalkoztat.
Lannert Judit
Oktatáskutató
Közgazdász-szociológus végzettséggel oktatáskutatóként dolgozom. Fontos számomra, hogy a szakma és a civil oldal között termékeny, korrekt információkon és pozitív kommunikáción alapuló kapcsolat alakuljon ki.
Peer Krisztina
Klinikai gyermek szakpszichológus
Pszichológusként és meseterapeutaként dolgozom gyermekekkel, kamaszokkal és fiatal felnőttekkel, mellette felnőttképzésben tanítok pszichológiát, valamint rendszeresen tartok önismereti, készségfejlesztő, kommunikációs és konfliktuskezelő tréningeket.
Az oldal támogatója:
