Középiskolai kollégium – előnyök és hátrányok

Ha kollégiumot kezdünk emlegetni, a legtöbb embernek általában az egyetemi évek jutnak eszébe, pedig nem ritkaság, hogy egy középiskolás is koleszba költözik az általános iskola 8 éve után. Ennek természetesen a legtöbb esetben az az oka, hogy az iskola túl messze van, és problémás vagy nagyon fárasztó lenne a mindennapos bejárás.
Ilyenkor a szülőnek is sok mindent kell mérlegelnie. Milyen jó és rossz hatása lehet a költözésnek a gyerekre, hogy fogja érezni magát, meg fog-e tudni birkózni a rá váró kihívásokkal? Dönteni természetesen nem könnyű, de mi most megpróbáltuk összeszedni a középiskolai kollégium előnyeit és hátrányait.
Előnyök:
-
Megtanulja megosztani másokkal a dolgait, kérni, elfogadni és visszaadni.
-
Ha sikerül jó közösséget kifogni, akkor sokkal több barátja lesz, könnyebben köt új ismeretségeket.
-
Elkezd önállósodni, felelősségteljesebben viselkedni.
-
Kényelmesebb, hiszen sokkal kevesebb idő bejutni az iskolába.
-
Olcsóbb, legalábbis egy albérlethez képest mindenképp.
-
Életre szóló barátságokat is kialakíthat a koleszos évei alatt.

-
Gyakran vannak külön kolis programok: bulik, csapatépítések.
-
Soha nem fog unatkozni, soha nem lesz egyedül.
-
Járhat szakkörökre és korrepetálást is igényelhet.
-
Megtanulja beosztani a pénzét és spórolni.
-
Sok gyerek jobban tud a tanulásra koncentrálni, mint otthon. A többiek esetleg segíteni is tudnak neki a leckével.
-
Sok koleszban lehet kirándulni, túrázni, kiállításra menni szervezetten, illetve lehet színházbérletet is vásárolni.
-
A kollégiumok gyakran indítják a gyerekeket különböző versenyeken, amiken az iskola esetleg nem indítaná.
-
Gyorsabb az információáramlás.
-
Idővel megtanulja elviselni a csalódásokat, feldolgozni a kudarcokat és megélni az élet apró örömeit.
-
Jobb emberismerő lesz, hiszen sok más gyerekkel él együtt.
-
Felnőtt korában jobban fogja tudni kezelni a konfliktushelyzeteket, toleránsabb lesz.
Hátrányok:
-
Nem biztos, hogy minden este nyugodtan ki tudja pihenni magát.
-
Viszonylag kevés lehetősége lesz arra, hogy elvonuljon valahová és egyedül legyen kicsit.
-
Hiányoznak majd az otthoni barátok és a család.
-
Jellemzően soha nincs csend, mindig zajong valaki.
-
Könnyen előfordulhat, hogy valaki olyannal kell együtt laknia, akit egyáltalán nem kedvel.
-
A koleszos koszt lehet, hogy nem felel meg az ízlésének.
-
Ha esetleg cukorbeteg, laktóz- vagy gluténérzékeny, akkor problémás lehet az étkezés.
-
Sokakat zavarnak a közös vizes blokkok.
-
Korlátozottabb lesz a magánélete.
-
Vadidegen emberekhez kell alkalmazkodnia.
-
Majdnem mindent kénytelen megosztani másokkal, ami nem biztos, hogy mindenkinek kedvére való.
-
Ha valaki csendesen/hangosan/énekelve szeret tanulni, akkor nehéz ehhez alkalmas helyet találni.
-
Viszonylag kicsi helyen kell kialakítani az életterét.
-
Ha kiközösítik, pikkelnek rá a többiek valami miatt, az megkeserítheti a mindennapokat.
Ti adtátok/adnátok kollégiumba a középiskolás gyereketeket?
2014. április 9.Mátyás Lara

SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.

Hogyan barátkoznak a bölcsis, ovis, kisiskolás gyerekek? Mit kell tudni a gyerekbarátságokról? Hogyan tudunk a visszahúzódó gyerekeknek a barátkozásban segíteni? Ötletek szülőknek.

A bizalmat, kötődést már babakortól kezdődően építgetjük ki a gyermekünkkel, ami annyit tesz, hogy a gyermekünk tisztában van azzal, hogy szeretjük őt, bármi is történik, bármit is tesz - és ezzel stabil érzelmi alapokkal indítjuk őt el az életben.

Ahány gyerek, annyiféle rajz. Ám van néhány ábrázolási forma és mód, ami bizonyos gyermektípusokra jellemző, jelentéssel bírnak a használt színek, az ábrázolás módja, az alakok elrendezése és maga a témaválasztás is. A pszichológusok régóta “olvassák” a gyerekrajzokat, de jó, ha a szülők is ismerik az alapokat.

Bűbájos tavaszi mondókákat gyűjtöttünk egy csokorba, ezúttal kifejezetten olyanokat, amelyek csupán négy rövidke sorból állnak. Rövidségük, tömörségük miatt könnyen megtaníthatók a legkisebbeknek is. A lényeg, hogy amíg ezeket a rigmusokat ismételgeted, közben tapsoljatok, grimaszoljatok, mozogjatok, és legfőképpen kacagjatok jó nagyokat.

Mikor kezd el járni a baba? Mikor kezd el rajzolni a baba, kisgyerek? Mikor tanul meg biciklizni a kisgyerek? Mit kell tudnia egy gyereknek nagycsoportos óvodás korára? Válaszok a cikkben.

Hogyan fejleszti észrevétlenül a futóbicikli a bölcsődés, óvodás korú gyerekeket? Hogyan függ össze a biciklizés a tanulási nehézségekkel? Mi történik az agyban tekerés, pedálozás közben? Mozgásterapeuta szakértő válaszol.

A Mátrát gazdagon átszövik a látványosabbnál látványosabb turistautak, amelyek kilátókat, várakat, vízeséseket, szurdokvölgyeket kereszteznek. Annyi a felfedeznivaló, hogy egy hosszú hétvége is kevés hozzá! A kedvenc kirándulóhelyeink közül válogattunk, amelyek mindegyike családi kirándulásra is alkalmas. (Kezdőfotó: Fotó: Oszter-Fekete Gréta)

Azt mindannyian érezzük, hogy a családi anekdoták és legendák mindannyiunk számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Azt, hogy pontosan miért fontosak ezek az életmesék, dr. Kádár Annamária neves gyermekpszichológus, meseterapeuta magyarázza el.

Murinai Angéla Németországban élő magyar író, blogger, kreatívírás-oktató, női önsegítő csoportokat vezet. Eredeti szakmája szerint pedagógus, tanítóként, gyermekszínjátszó rendezőként, drámapedagógusként is dolgozott. 2014-ben indította Gumiszoba című blogját, melyben feminizmussal, politikával, társadalmi kérdésekkel és kultúrával foglalkozott. A blog rövid idő alatt népszerű, egyben megosztó lett azzal, hogy nyíltan beszélt tabusított témákról. 2016-ban egy máltai nyaralás során legidősebb fia, a tizenhét éves Bence a tengerbe fulladt. Angélát írói pályáján ez a tragikus esemény indította el.

Bár a hiperaktivitással többnyire csak iskoláskorban foglalkoznak először a szülők, mert a kisgyerek csak nehezen tud beilleszkedni az iskola rendjébe, a szakemberek szerint a legtöbb gyerek esetén már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne.
Kereki Judit gyógypedagógus írása a hiperaktivitás korai tüneteiről.
Az oldal támogatója:
