Filmnézés angolul: Tényleg segíti a nyelvtanulást? Nyelvtanárt kérdeztünk!
Míg korábban a nyelvérzék fogalma, a nyelvtanulási nehézségek leküzdése és mindenféle csoda-módszer kidolgozása állt a figyelem középpontjában, mára a nyelvtanulás terén is az online lehetőségek szolgáltatják témát és vetik fel a legtöbb kérdést. Varga Mónika nyelvtanár, hozdkiazellenorzot.hu szakemberének írását ajánljuk.
A vizuális kultúra térnyerése, valamint az ezzel járó változások mára megkerülhetetlenné váltak, de szerencsére nincs is szükség a kínálkozó lehetőségek megkerülésére. Ellentétben a közösségi média és az internethasználat rengeteg veszélyt rejtő, káros hatásaival, a nyelvtanulás számára ez a fejlődés szinte kizárólag előnyöket hozott.
Én azok közé a nyelvtanárok közé tartozom, akik még anyanyelven elhangzó hanganyag nélkül tették le az első nyelvvizsgáikat. Életemben először a nyelvvizsgán, kazettás magnóról lejátszott szövegben hallottam például valódi angol szöveget. Ehhez képest ma olyan tanítványokkal találkozom, akik életükben nem jártak angolórán, de folyékonyan beszélnek és nyelvvizsgafelkészítésre érkeznek hozzám. Ők már beleszülettek egy olyan világba, ahol bármit, bárhol és bármikor, megnézhetnek/meghallgathatnak a kívánt nyelven és mintegy önjáró módon „egyszerűen” elsajátítják a nyelvet. Természetesen nem tökéletesen, nyelvtani szempontból sokat lehet még csiszolni a tudásunkon, de szemben a nyelvkönyvektől frusztrált idősebb generációkkal, ők elboldogulnak a hétköznapi kommunikációban.
Hasonló eredményeket hoznak a „gamerek”, akik napi többórás online játék során sajátítják el az angolt és egy aránylag megbízható tudással kerülnek hozzám vizsgafelkészítésre.
Ennek a folyamatnak az előnyeit tehát nem lehet kétségbe vonni. És ezekkel az esetekkel támogatnám meg azt az állításomat is, hogy filmet nézni idegen nyelven mindenképpen hasznos és jövedelmező, akkor is, ha eleinte nem értünk semmit. Míg az anyanyelvi filmezés nyilvánvalóan szórakoztató céllal történik és mindent szeretnénk érteni belőle, addig a nyelvtanulás érdekében ezt a szándékot a legelején kicsit el kell engedni. Egyszerűen bele kell merülni a nyelvbe, és hagyni, hogy a sok-sok hallgatás megtegye a hatását.
Az idegen nyelvű filmek nézése egyértelműen hatékony módja a nyelvtanulásnak, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Passzív inputként működik, vagyis nem igényel erőfeszítést, ugyanakkor motiválja a tanulót, hiszen szeretné megérteni a filmet.
A filmnézés legnyilvánvalóbb előnye, hogy fejleszti a nyelvi készségeket,
vagyis:
• javítja a hallás utáni megértést,
• tökéletesíti a kiejtést és hanglejtést, mivel autentikus beszédet közvetít természetes tempóban,
• a szókincs bővülése kontextusban történik, így könnyebben rögzülnek a kifejezések,
• modern, valóban használt szöveget hallunk, szlenggel és aktuális nyelvi fordulatokkal.
Kulturális és motivációs előnyökkel is jár, hiszen megismerjük a nyelvhez kötődő kultúrát, szokásokat és élethelyzeteket, ami tovább mélyíti a megértést.
Szórakoztató formában tartja fenn a motivációt, egyre erősödik bennünk a megértés iránti vágy és óriási örömöt okoz, amikor felismerünk szavakat, mondatokat, majd komplett jeleneteket értünk meg és végül azon kapjuk magunkat, hogy az egész filmet értjük.
Nem egyik napról a másikra, természetesen.
Hogyan vágjunk bele?
Sok családban már a kisbabának és az óvodásnak is angol meséket játszanak a tévében. Ez is egy lehetséges módja a „belemerülésnek”. Játék közben szól a mesefilm, a kisgyerek oda-oda figyel, és a gyakori ismétlés előbb-utóbb meghozza a hatását. Szerintem ez jól működhet, csak erőltetni nem szabad. A „Mondd meg Bencukám a mamának, hogy mondják angolul a békát!” parádézásnak több hátrányát látom, mint előnyét, hiszen ezzel pont a módszer lényege veszik el, az észrevétlen tanulás. Ebben az életkorban a kisgyermek erőltetés nélkül magába szív mindent tudást, amely észrevétlenül áramlik felé a környezetéből.
Ha szülőként szeretnénk filmet nézni velük, akkor se oktatóként legyünk jelen, hanem társként, aki együtt élvezi a filmet a kisgyerekkel. Ne magyarázgassunk, hogy a yellow az sárga, mert rá fog jönni magától is. Ha kérdez válaszoljunk neki, segítsük a megértésben, de ne szerepeltessük a rokonság előtt! Ne tudja, hogy ő most éppen tanul, csak élvezze a filmet!
A nagyobb gyerekekkel pedig kezdetben hagyjuk a magyar feliratot, adjuk meg neki a lehetőséget, hogy valamennyit értsen. Szépen lassan úgyis egyre többet fog érteni és egyre kevesebbet pillant majd a magyar feliratra. Olvasni fárasztó, az ember automatikusan igyekszik átkapcsolni a hallás utáni értésre. Egy idő után ki lehet próbálni, mennyit ért felirat nélkül, de néha maga a gyerek kéri, hogy ki szeretné próbálni.
A nyelvben már jártas gyermeknél az idegennyelvi felirat is kipróbálható. Ha korábban nem nézett semmit idegen nyelven, kezdhetünk magyar felirattal, de valószínűleg az angol is működni fog. Pontos életkort nem tudok mondani, mert gyermekenként változó. Nagyjából 12-13 éves kortól fordulhat elő, de jellemzőbb a 15-16 éves életkor, amikor már jól boldogulnak a felvillanó idegennyelvű feliratok olvasásával.
Tapasztalatom szerint rengeteg gyerek és fiatal kezd el filmeket nézni a szülei nélkül, kérés, rábeszélés nélkül, teljesen önállóan. Ahol a szülők nem beszélik a nyelvet, vagy nincs idejük/kedvük tévézni, ott a gyerek önműködő lesz. Magától rájön, hogy a filmezés „működik” és mindenféle tanács nélkül megtanítja magát az adott nyelven. Ezek a fiatalok leggyakrabban maguktól végig mennek az általam javasolt sorrenden:
Először magyar felirat, aztán angol felirat végül pedig felirat nélkül. De a 15-16 évesek nem ritkán egyből idegennyelvi felirattal indulnak.
Egy szó, mint száz, a filmnézés nagyszerű módja a spontán, erőfeszítésmentes nyelvtanulásnak, mindenképpen csak ajánlani tudom.
Extra tipp felnőtteknek
És még egy ötlet felnőtteknek. (A kisbabás ötlet felnőtt változata!) Ha a filmnézéshez túl elfoglaltak vagyunk, álljunk át a „hallgatásra”! Szerezzünk be nyelvi hanganyagokat, hallgassunk podcast-eket, vagy hagyjuk menni a filmet a háttérben, amíg az otthoni munkákat végezzük, vagy sportolunk!
Nem baj, ha a felét nem halljuk, mert beindult a turmixgép, ha nagy részét nem értjük, mert éppen egy skót beszél, vagy ha hosszú percekre elkalandozunk, csak a belemerülés számít!
Az agyunk rengeteg dolgot rögzíteni fog abból, amivel folyamatosan bombázzuk, miért ne lehetne ez az idegennyelv? Egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy érted, amiről beszélnek! Ráadásul jó példát is mutathatunk vele a gyereknek, oda fog menni, belehallgat a szövegbe, belenéz a filmbe, akár kedvet is kaphat.
Ezt a módszert magamon is kipróbáltam, mert a főzéssel és vasalással töltött időt aránytalanul soknak tartottam. Évek óta hallgatok egy új nyelvet ezen tevékenységek közben és pontosan végig éltem az általam leírt folyamatot. Kedvenc történetem egy olyan szövegről szól, amiben néhány gyerek valamit keres egy folyó partján. Kezdetben fogalmam sem volt, hogy mit keresnek, és hogy megtalálták-e. Nagyjából egy év múlva ugyanaz a hanganyag került a „fülemre” és boldogan hallgattam, hogy a szemüvegét kereste egy fiú, milyen helyeken keresték a társai, és hogy nem találták meg. Óriási élmény volt! Javaslom kipróbálásra!
Szakértőnk további írásai a témában:
https://hozdkiazellenorzot.hu/mikor-kedje-el-a-gyerek-az-idegennyelv-tanulasat/
https://hozdkiazellenorzot.hu/10-fontos-teny-nyelvvizsgahoz/
Könyvajánló
