„Rajzolj le egy tudóst!" – Drasztikusan megváltozott a gyerekek elképzelése a tudósokról
Az amerikai iskolás gyerekek egyre gyakrabban ábrázolnak nőket, amikor arra kérik őket, hogy rajzoljanak le egy tudóst – ezt egy kutatás állapította meg, amely 20 860, 5 és 18 év közötti gyerekek által készített rajzot elemzett az elmúlt ötven évre visszamenőleg.
Az 1960-as és 1970-es években a gyerekek kevesebb mint 1%-a rajzolt női tudóst. Az idő múlásával azonban a „rajzolj egy tudóst” felkérésre készített alkotásokon egyre több nő jelent meg: 2016-ra ez az arány már körülbelül 34%-ra nőtt.
Ha a lányok rajzait elemezzük, a változás még látványosabb: az első két évtizedben mindössze 1%-uk ábrázolt női tudóst, míg az elmúlt évtizedben már több mint a fele tette ezt – számol be a Child Development folyóiratban a tanulmány.
A gyerekek tudósokról alkotott képzete tehát párhuzamosan változik a valóságos statisztikákkal: 1960 és 2013 között a nők aránya a tudományos pályán jelentősen nőtt. A biológiai tudományokban 28%-ról 49%-ra, a kémiában 8%-ról 35%-ra, a fizika és csillagászat területén pedig 3%-ról 11%-ra emelkedett.
Bár a tudósok többsége továbbra is férfi, a változás már a gyermekek képzeletében is tetten érhető.
Nőként vagy magyarként nehezebb Nobel-díjat kapni?
Szintén izgalmas kérdés, hogy vajon nőként vagy magyarként nehezebb-e Nobel-díjat kapni – korábban ezt kérdést fejtegettük a Kölöknet oldalán. Lannert Judit Nobel-díj statisztikája arra jutott, hogy egyértelműen nagyobb eredmény nőként, mint magyarként Nobel díjat kapni. Míg a népesség fele nő, addig a Nobel díjasoknak csak a hét százaléka. Viszont míg a magyarok a világ népességének 0,13 százalékát adják ki, addig a Nobel díjasok két százaléka magyar. Vagyis magyarként tizenötször nagyobb eséllyel lesz valaki Nobel díjas, mint amit a népességbeli arány indokolna, viszont nőként hetedannyi eséllyel lesz valaki Nobel díjas, mint amit a nők aránya indokolna a népességben. A teljes írást itt találod.
