Ihat-e kávét az, akinek magas a vérnyomása?

A magas vérnyomás (hipertónia) hazánk egyik leggyakoribb krónikus betegsége, amelyben a felnőtt lakosság csaknem fele érintett, és sokan nem is tudnak róla, mert a betegség gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. A korai felismerés és az életmódbeli beavatkozás kiemelten fontos.
A jó hír, hogy a sóbevitel mérséklése, a káliumban gazdag étrend, a testsúlykontroll, a fizikai aktivitás és a mértékletes alkoholfogyasztás önmagukban is mérhető vérnyomáscsökkenést hozhatnak, és fokozzák a gyógyszeres terápia hatékonyságát is – írja összefoglalójában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).
Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás több különböző alkalommal tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket.
Miért veszélyes a kezeletlen magas vérnyomás?
Mielőtt rátérnénk a címben szereplő kérdés megválaszolására, vegyük sorra, miért tud veszélyes lenni kezeletlen hipertónia? Ugyanis a hipertónia sokáig nem okoz panaszt, így gyakran csak előrehaladott állapotban derül ki. A kezeletlen, tartósan magas érték azonban súlyos szövődményekhez vezethet:
1. Stroke: a magas vérnyomás a legjelentősebb kockázati tényezője; akár többszörösére növeli a szélütés esélyét.
2. Szív és érrendszeri betegségek: terheli a szívet, gyorsítja az érelmeszesedést, növeli a szívinfarktus és a szívelégtelenség kockázatát.
3. Vesekárosodás: rontja a vese szűrőfunkcióját, ami idővel krónikus vesebetegséghez vezethet.
4. Egyéb problémák: látásromlás, érszűkület és férfiaknál erekciós zavar is gyakoribb lehet.
Koffeinfogyasztás hipertónia esetén
A koffein átmenetileg emelheti a vérnyomást, különösen azoknál, akik ritkán fogyasztanak koffeintartalmú italokat. A rendszeres kávéfogyasztóknál ez a hatás mérséklődik, ugyanakkor napi 3–4 erős kávénál több már tartós vérnyomás-emelkedést is okozhat – az MDOSZ tájékoztatása szerint.
A legtöbb hipertóniás számára a napi 1–2 csésze kávé (kb. 80–200 mg koffein) még biztonságosnak tekinthető, különösen, ha nem egyszerre, hanem a nap folyamán elosztva
fogyasztják.
A különböző italok koffeintartalma jelentősen eltér: egy csésze presszókávé átlagosan 70–100 mg, míg ugyanennyi zöld tea csak 20–40 mg koffeint tartalmaz, ezért a zöld tea kíméletesebb alternatíva lehet, ráadásul polifenoljai miatt érvédő hatású is.
A koffeint cukorral kombináló italok – pl. energiaitalok, kólák – kerülendők, mivel ezek gyors vérnyomás-emelkedést és felesleges kalóriabevitelt okozhatnak.
A kávé ízesítése is fontos: a nagy mennyiségű cukor, tejszín vagy édesített szirup jelentősen növelheti az energiabevitelt, ezért célszerű a kávét cukor nélkül és kevés zsírszegény tejjel fogyasztani – áll az ajánlásban.
Alkoholfogyasztás magas vérnyomás mellett
Az alkohol rendszeres vagy nagyobb mennyiségű fogyasztása bizonyítottan emeli a vérnyomást és növeli a stroke kockázatát. Ma már egyértelmű, hogy a vörösbor esetleges előnyei sem ellensúlyozzák az alkohol káros hatásait, ezért nem ajánlott szívvédelem céljából alkoholt inni. Aki fogyaszt alkoholt, annak fontos a mennyiség korlátozása:
férfiaknál legfeljebb napi 2 egység,
nőknél napi 1 egység számít felső határnak,
1 egység ≈ 1 dl bor vagy 2,5 dl sör.
A mindennapos ivást kerülni ajánlott, a hét több napján érdemes teljesen alkoholmentesnek maradni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vacsorához ne társuljon automatikusan egy pohár bor, társasági eseményeken pedig célszerű a tömény italok helyett kisebb alkoholtartalmú italokat (például fröccsöt) választani.


































